A szlovákiai magyar közösséget érintő oktatási, kulturális, nyelvhasználati és médiaügyek is terítékre kerültek kedden Pozsonyban, a Szlovák Kormány Nemzeti Kisebbségi Tanácsának ülésén. A testület ugyan nem döntéshozó szerv, de fontos fórumot jelent a kisebbségi ügyek kormányzati szintű képviseletére és számonkérésére – tájékoztatta lapunkat Drab Melinda tanácstag.
Pozsonyban tartotta ülését kedden a Szlovák Kormány Nemzeti Kisebbségi Tanácsa. A tanács konzultatív, tanácsadó testületként működik: feladata, hogy véleményezze a nemzetiségeket érintő kormányzati dokumentumokat, figyelemmel kísérje a kisebbségi jogok érvényesülését, és javaslatokat fogalmazzon meg a kormány felé.
Drab Melinda szerint a szlovákiai magyar közösség számára a fórum jelentőségét különösen növeli, hogy jelenleg nincs magyar parlamenti képviselet Pozsonyban. Ilyen helyzetben minden olyan intézményes felület felértékelődik, ahol a magyar oktatás, kultúra, nyelvhasználat és közszolgálati média ügyei hivatalos napirendre kerülhetnek.
A korábbi határozatok teljesítését is ellenőrizték
Az ülés egyik első pontjaként a tanács a korábbi határozatok teljesítését tekintette át. Ezek között szerepeltek a közszolgálati média nemzetiségi adásait, a nemzetiségi műsorszórási koncepciót, valamint a büntetőjogi szabályozás kisebbségi szempontból érzékeny módosításait érintő ügyek is.
A tanács korábban többek között azt kérte a Szlovák Televíziótól és Rádiótól, hogy dolgozzon ki új nemzetiségi műsorszórási koncepciót, hozzon létre a nemzetiségek képviselőit is bevonó tanácsadó testületet, és keressen megoldást a nemzetiségi műsorok archívumának digitalizálására.
A testület nemzetiségi kamarája ugyancsak aggályait fejezte ki a büntetőjogi változások miatt. Ezek közül az egyik a második világháború utáni politikai és jogi rendezés megkérdőjelezésének kriminalizálását érinti, amely a kisebbségi közösségek történelmi emlékezetét és a Beneš-dekrétumokról folytatott párbeszédet is befolyásolhatja. A tanács álláspontja szerint a történelmi múlt feldolgozásának szabad tudományos kutatáson és társadalmi párbeszéden kell alapulnia, nem pedig büntetőjogi fenyegetettségen.
Oktatás: rugalmasabb keretek, de továbbra is gond a tankönyvellátás
Kiemelt figyelmet kapott a nemzetiségi oktatás helyzete is. A 2025-ben hatályba lépett jogszabályi változások pontosították a nemzetiségi oktatás formáit. A szabályozás különbséget tesz a nemzetiségi tanítási nyelvű iskolák és azon intézmények között, ahol a kisebbségi nyelvet tantárgyként oktatják, illetve bizonyos tárgyakat is lehet nemzetiségi nyelven tanítani.
Magyar szempontból fontos előrelépés, hogy a nemzetiségi iskolákban lehetőség nyílik kétnyelvű, például magyar-angol képzés indítására, csökkenhet a diákok nyelvi terhelése, és a pedagógusok szakmai továbbképzésének anyanyelven való biztosítása is megjelenik a rendszerben. Az állami oktatási programok és tantervek nemzetiségi nyelven való kiadása szintén lényeges elem.
A tanács ülésén ugyanakkor hangsúlyosan előkerült a tankönyvkiadás problémája. Bár a jogi keretek több ponton javultak, a gyakorlatban továbbra is komoly gondot jelent, hogy számos tantárgyból és évfolyamon nincs megfelelő magyar vagy más nemzetiségi nyelvű tankönyv. A pedagógusok sok esetben szlovák nyelvű könyvekből, elavult anyagokból vagy saját maguk által összeállított segédletekből kénytelenek dolgozni.
A minisztérium álláspontja szerint a tankönyvpiac 2020-as megnyitása óta a tankönyvek kiadása elsősorban a kiadók feladata, a tárca pedig támogatási és engedélyezési kereteket biztosít. Ez azonban a kisebbségi oktatásban nem oldotta meg a hiányt, ezért a tanács tagjai részéről továbbra is elvárás, hogy a nemzetiségi tankönyvellátásra célzottabb megoldások szülessenek.
Kisiskolák és óvodák: ígéretek vannak, a végrehajtás lesz a döntő
Az iskolahálózat tervezett racionalizációja szintén érzékeny kérdésként jelent meg. A kis létszámú magyar alapiskolák és óvodák jövője különösen a szórványban és a kisebb településeken közösségi ügy, hiszen az iskola vagy óvoda megszűnése sok esetben az anyanyelvi oktatás helyi bázisának elvesztését is jelentené.
Az Oktatási Minisztérium válasza szerint a racionalizáció során figyelembe kívánják venni a tanítás nyelvét és az anyanyelvi oktatáshoz való hozzáférést. A tárca azt is közölte, hogy a kisebb intézmények esetében kompenzációs mechanizmusokkal számol, és a pontos módszertan kidolgozása előtt nem cél a meglévő hálózat megbontása.
Ugyanakkor a minisztérium maga is rámutatott arra, hogy vannak különösen alacsony létszámú iskolák és óvodák, amelyek esetében az összevonás vagy klaszteresítés lehetősége felmerülhet. Ezért a következő hónapok egyik kulcskérdése az lesz, hogy a kormányzati garanciák a gyakorlatban is elegendő védelmet jelentenek-e a magyar kisiskolák és óvodák számára.
Több mint négymillió euró jut a magyar kultúrára
A Kisebbségi Kulturális Alap tevékenységéről szóló beszámoló konkrét számokat is tartalmazott. A 2026-os állami hozzájárulás összesen 8,8 millió euró, ebből 8,184 millió euró fordítható közvetlen támogatásokra. A törvényi felosztás alapján a magyar nemzetiségi kultúra támogatására a teljes keret 52,2 százaléka, vagyis 4 272 048 euró jut. Az előző évről áthúzódó kötelezettségek levonása után a magyar közösség számára ténylegesen felosztható összeg 4 167 078 euró.
A magyar koordinációs tanács döntése alapján a forrásokat három fő területre osztották fel. Az élő kultúra és művészetek támogatására több mint 1,5 millió euró, az időszaki kiadványok, média és tudomány területére 1,33 millió euró, a kulturális identitást és intézményeket érintő programokra ugyancsak 1,33 millió euró jut.
A jelentés szerint a támogatási folyamat idén gyorsabban halad, mint tavaly: a szerződéskötések mintegy öt héttel, a kifizetések pedig közel hét héttel korábban kezdődtek meg. Az első négy pályázati felhívás során a magyar közösségtől 583 pályázat érkezett, ezek közül eddig 405 projektet javasoltak támogatásra, összesen 1 873 717 euró értékben.
A kisebbségi képviselők ugyanakkor nemcsak a gyorsuló folyamatokat értékelték. A tanács ülésén a Kulturális Minisztérium felé külön felvetésként jelent meg a gorál kisebbség támogatásának rendezetlen ügye is. A kormánybiztos tájékoztatása szerint a tárca eddig nem készítette elő azt a törvénymódosítást, amely alapján a gorál kisebbség számára is elismerhetővé válnának a pénzügyi források. A kisebbségi képviselők ezért a helyzet mielőbbi rendezését sürgették.
Krasznahorka: június végére ígérnek átfogó jelentést
A nemzetiségi múzeumok helyzetéről szóló pontnál kiemelt figyelmet kapott Krasznahorka vára. A pusztító tűzvész óta több mint tizennégy év telt el, a vár azonban továbbra sem látogatható. A kérdés nemcsak kulturális örökségvédelmi, hanem regionális gazdasági és turisztikai ügy is, hiszen a vár zárva tartása Gömör egész térségére hatással van.
A Kulturális Minisztérium válasza szerint a felújítás elhúzódását projektelőkészítési hiányosságok, rendezetlen szerződéses viszonyok, valamint adminisztratív és technikai akadályok is nehezítették. A Szlovák Nemzeti Múzeum új vezetése a projekt rendezését, a korábbi munkák felülvizsgálatát és a további lépések átláthatóbbá tételét ígéri.
A vár területén jelenleg állapotfelmérések, minőségellenőrzések, dokumentációs munkák, valamint egyes tetőszerkezeti megerősítések zajlanak. A Kulturális Minisztérium és az SNM ahelyett, hogy újabb megalapozatlan határidőt közölne, 2026 júniusának végéig átfogó jelentést ígér a kormánynak. Ebben kellene szerepelnie a felújítás eddigi eredményeinek, a fennmaradó problémáknak és a további rekonstrukció reális ütemtervének.
Magyar adások az STVR-ben: stabil műsorsávok, kevés új tartalom
A közszolgálati média nemzetiségi műsorai szintén napirendre kerültek. Az STVR jelentése szerint a 2020-ban elfogadott nemzetiségi műsorszolgáltatási koncepció több ponton teljesült: létrejött a különálló nemzetiségi rádiós archívum, stabilizálódott a nemzetiségi hírműsorok gyártása, és megvalósult az online térben történő valós idejű terjesztés.
Több célkitűzés azonban elmaradt. Nem sikerült bevezetni a rendszeres hétvégi nemzetiségi televíziós híradásokat, elakadt a regionális stúdiók technikai és személyi megerősítése, és a tervezett online fejlesztések sem valósultak meg teljes körűen.
A legnagyobb gondot továbbra is a finanszírozás jelenti. Bár a törvény évi 500 órányi nemzetiségi televíziós tartalom sugárzását írja elő, az STVR jelenlegi forrásai évente mindössze 148-155 órányi új, premier műsor elkészítését teszik lehetővé. Ez azt jelenti, hogy a törvényi kvóta jelentős részét ismétlésekkel teljesítik.
A magyar műsorok továbbra is a megszokott sávban, szerdán és pénteken kerülnek képernyőre. A szerkesztőségi munka folytonosságát a beszámoló szerint nem fenyegeti közvetlen veszély, ugyanakkor az érdemi fejlesztést a forráshiány akadályozza. Az STVR ezért azt javasolja, hogy a törvényben ne csak a nemzetiségi műsoridő, hanem a gyártásra fordítandó minimális költségvetés is rögzítve legyen.
Javítanák a hivatali kommunikációt kisebbségi nyelveken
A nyelvhasználati jogok gyakorlati érvényesítése külön hangsúlyt kapott az üléshez kapcsolódóan. A TASR hírügynökség tájékoztatása szerint a Belügyminisztérium és a kisebbségi kormánybiztos hivatala együttműködési megállapodást írt alá, amelynek célja a nemzetiségek helyzetének és védelmének javítása. Erről ITT adtunk hírt.
Az együttműködés többek között a hivatali táblákra, a nyomtatványok és dokumentumok fordítására, a kisebbségek szóbeli és írásbeli kommunikációjának egyszerűsítésére, valamint a szakmai terminológia egységesítésére is kiterjedhet. A cél az, hogy az érintett településeken a nemzetiségi közösségek tagjai könnyebben és természetesebben intézhessék ügyeiket anyanyelvükön is.
Drab Melinda szerint a kisebbségi nyelvhasználat nem puszta lehetőség, hanem törvényben biztosított alapjog. A tanácstag arra biztatja a lakosokat, hogy jelezzék, ha az ügyintézés során nem biztosított az anyanyelvhasználat, vagy ha hiányoznak a magyar nyelvű hivatali, illetve közterületi feliratok. A bejelentés a kisebbségi kormánybiztosi hivatal elektronikus űrlapján is megtehető: https://formulare.vlada.gov.sk/usvnm-184-1999/
Fórum a számonkérésre
A keddi ülés témái jól mutatják, hogy a Szlovák Kormány Nemzeti Kisebbségi Tanácsának munkája nemcsak általános kisebbségpolitikai kérdésekről szól, hanem olyan konkrét ügyekről is, amelyek közvetlenül érintik a szlovákiai magyar közösség mindennapjait: a magyar iskolák jövőjét, a tankönyvek elérhetőségét, a kulturális támogatások kiszámíthatóságát, Krasznahorka várának sorsát, a magyar nyelvű közszolgálati adásokat és a hivatali anyanyelvhasználat gyakorlati feltételeit.
A testület döntési jogkörrel nem rendelkezik, szerepe mégis fontos: napirenden tartja azokat az ügyeket, amelyekben a kisebbségi közösségek konkrét válaszokat és számon kérhető intézkedéseket várnak az államtól. A következő időszakban az lesz a kérdés, hogy az ülésen elhangzott minisztériumi ígéretekből és szakmai vállalásokból milyen kézzelfogható eredmények születnek a szlovákiai magyar közösség számára – mutatott rá Drab Melinda.
Szalai Erika/Felvidék.ma
