Szombaton megkezdődött Szlovákiában a június 6-i európai parlamenti választásokat megelőző 19 napos hivatalos politikai kampány, amely 48 órával a voksolás előtt ér véget a ringbe szálló 17 politikai párt számára.
A városokat és a vidéket azonban már jóval korábban teleragasztgatták óriásplakátokkal, fittyet hányva a törvényre, amely előírja, hogy a politikai agitáció 21 nappal a választás előtt kezdődhet meg, de két nappal a voksolás előtt véget kell érnie. Tehát a kampánycsend június 4-én reggel 7 órakor kezdődik. Persze tilos a propaganda a választás napján is, azaz június 6-án, szombaton este 10 óráig, amikor bezárnak a szavazóhelyiségek.
Több mint 4,3 millió szavazópolgár 5906 szavazókörben járulhat az urnákhoz. A voksokért harcba induló 17 politikai erő 185 jelöltet állított. Szlovákiát legfeljebb 13-an képviselhetik az EP-ben, így a pártok többsége 13 embert indított listáján, kivétel csupán a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió, a Demokrata Párt és Szlovákia Kommunista Pártja 12-12, a Vidék Agrárpártja 4, valamint a Misszió 21 – Keresztény Szolidaritási Mozgalom és a Szlovákiai Roma Kezdeményezés 1-1 jelölttel. A többi politikai erőnek, így a Magyar Koalíció Pártjának a szavazólapján is 13 név szerepel.
Mivel az európai parlamenti választások nem egy napon, hanem június 4-e és 7-e között zajlanak az uniós országokban, a kampány más-más időpontban kezdődik, illetve ér véget. Viszont egyes tagállamokban nem ismerik a kampánycsend fogalmát.
Hogyan lehet kampányolni Magyarországon?
Magyarországon általában vasárnap tartják a választásokat, ezért ott június 7-én járulhatnak az urnákhoz a polgárok. Az európai parlamenti választásokra listát állító pártok a szavazás előtti szombatig kampányolhatnak, ekkortól az urnák lezárásáig az egész ország területén kampánycsend lép életbe.
A hivatalos kampány Magyarországon március 26-án vette kezdetét, amikor Sólyom László kiírta a magyarországi európai parlamenti választásokat. A pártok június 5-én 24 óráig kampányolhatnak, és június 6-án 0 órától június 7-én 19 óráig kampánycsend lesz, ekkor kampánytevékenységet folytatni tilos.
A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így például a választópolgárok szervezett szállítása a szavazásra, esetleg étel-ital adása számukra. Tilos pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, vagy a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.
Az is a kampánycsend megsértésének számít, ha a tiltott tevékenységet nem jelölt vagy párt végzi, sőt akkor is, ha az senkinek se róható fel. A választási bizottságok megállapíthatják a kampánycsendsértés tényét abban az esetben is, ha az elkövető ismeretlen marad.
A kampánycsend intézményét Magyarországon már többször megtámadták az Alkotmánybíróságon. A testület 2002-ben hozott határozatában úgy fogalmazott: a kampánycsend a választói akarat kinyilvánításának zavartalanságát biztosítja. Mint fogalmaztak, a kampánycsendre vonatkozó 43 órás korlátozás csak a választási kampány időtartamának elenyésző töredékére vonatkozik, ami a célhoz képest arányosnak tekinthető.
Hol nem csendesül el a választási kampány?
Az európai uniós országok megosztottak abban a tekintetben, hogy alkalmazzák-e a kampánycsend intézményét. Nincs kampánycsend például Hollandiában, ott a pártok az utolsó pillanatig buzdíthatnak. Az országban hagyományosan szerdán vannak a választások, és az EP-választást is a lehető legkorábbi hétköznapon, azaz június 4-én, csütörtökön tartják.
Nagy-Britanniában sincs kampánycsend sem az országos parlamenti, sem az európai, sem a helyi választások előtt: a pártok a voksolást megelőző napon is szervezhetnek kampányrendezvényeket, és a sajtó a választás napján is rendszeresen közöl eredmény-előrejelzéseket, politikusi nyilatkozatokat. Nagy-Britanniában minden közképviseleti választást hagyomány szerint csütörtöki napon tartanak, a választások napjára nem hirdetnek munkaszünetet.
Ausztriában sincs kampánycsend, egyedül a választás napján, a választóhelyiségekben és környékükön, a helyi önkormányzat által meghatározott „távolságban” tilos a választók meggyőzésére irányuló tevékenység. A pártok, illetve a jelöltek azonban az utolsó egy-két napban már a törvényi tilalom hiánya ellenére sem folytatnak aktív kampányt, ehelyett a szavazatszámlálás, az eredmények bejelentésének óráira tartogatják erejüket. A médiára vonatkozó egyetlen korlátozás, hogy a választás napján részeredményeket csak az utolsó választóhelyiség bezárása – általában délután öt óra – után közölhetnek a tömegtájékoztatási eszközök.
Németországban sincs és nem is volt soha kampánycsend: legyen szó akár országos parlamenti, akár európai parlamenti választásról, azaz a pártok a szavazás napjáig kampányolhatnak. Mivel a szavazásokat rendszerint vasárnap rendezik, az utolsó választási nagygyűléseket általában péntek este tartják, de a különböző – a nagygyűléseknél kisebb súlyú – választási kampányrendezvények szombaton is vannak. Ennek megfelelően a kampánycsendet a sajtó sem ismeri.
Nincs kampánycsend Belgiumban és Csehországban sem.
Mely országokban van még kampánycsend?
Magyarországhoz hasonlóan szabályozzák a kampánycsendet Romániában. Ott a választás előtti nap 0 órájától egészen az urnazárás pillanatáig van érvényben a kampánycsend, amely alatt a média nem közölhet a pártok és a jelöltek választási esélyeit bármilyen formában is érintő híreket, információkat, kommentárokat, közvélemény-kutatási eredményeket és az aznapi újságokban sem jelenhet meg ilyen jellegű anyag. Az ismertebb pártpolitikai vezetők a szavazás után közvetlenül adott nyilatkozataikban sem közölhetnek kampányjellegű gondolatokat.
Luxemburgban – ugyanúgy, mint Magyarországon – vasárnap rendezik a voksolást, azonban már június 5-én (péntek) éjféltől kampánycsend lesz. Franciaországban a voksolás napján van kampánycsend. Az EP-választási kampány május 25-én, hétfőn kezdődik, és a június 7-i, vasárnapi szavazást megelőző szombat éjfélig tart.
Felvidék Ma, jag, MTI
