A Népszava mai számában összefoglaló jelent meg arról, hogy viszonyulnak a magyarországi parlamenti pártok a kettős állampolgárság ügyében benyújtott ellenzéki képviselői indítványhoz, az erdélyi Krónikában pedig Gazda Árpád véleménye jelent meg. Valki László nemzetközi jogász szerint feszültségforrást jelent a téma felvetése:
A Népszavában ez olvasható: Az MSZP még kivár a kettős állampolgárság ügyében – a szocialisták egyelőre nem alakították ki hivatalos álláspontjukat a Fidesz és a KDNP „megújított” javaslatáról. Ám mivel kétharmados törvényről van szó, rajtuk múlik minden. Az új javaslat ugyanakkor nem adna állampolgárságot a csángó magyaroknak, és komoly problémákat okozhat a kárpátaljaiak körében, akiket szinte azonnal törvénysértő helyzet elé állítana. Politológusok szerint a közeledő kampány hozta elő ismét a témát.
Optimális esetben már november végén megszavazhatná a parlament a Fidesz–KDNP törvénymódosító javaslatát a kettős állampolgárság ügyében. Németh Zsolt (Fidesz), Semjén Zsolt és Simicskó István (KDNP) beadványa értelmében lakóhelytől függetlenül kaphatná meg a magyar állampolgárságot az, aki beszéli a magyar nyelvet, illetve akinek felmenői (déd- vagy nagyszülői) között található egykori magyar állampolgár. Azaz mindazokra kiterjedne a jogszabály, akik Trianon előtt Magyarország területén laktak. Az ellenzéki beadvány felgyorsítaná a ma sokszor 7-8 évig is elhúzódó állampolgársági procedúrát azok számára, akik ismerik a magyar nyelvet és kultúrát.
Nyelvvizsgát azonban nem kellene tenni: a helyi konzulátuson beadott kérelem során lefolytatott beszélgetésből kiderülhet, hogy az adott személy bírja-e a magyar nyelvet vagy sem – mondta lapunknak Simicskó István. A kereszténydemokrata politikus szerint a felmenők igazolása rugalmasan történik majd, igaz, a csángók esetében ez nem jelent megoldást, hiszen nekik nem féltetlenül vannak magyar állampolgárságú őseik. „Ezt kapcsolódó módosítóval lehet korrigálni később. A csángók esete, akárcsak a kárpátaljai magyarok ügye, bonyolultabb megoldást igényel” – tette hozzá. Simicskó ugyanakkor kizárta, hogy a jövőben emiatt módosítanák a választási törvényt. „Nem nyúlunk hozzá” – mondta határozottan.
Ugyanakkor a választási törvény pusztán a magyar állampolgársághoz és az állandó lakhelyhez köti a szavazati jogot. Vagyis szemben Simicskó kijelentésével, nincs is szükség a választási törvény módosítására, elegendő a frissen megszerzett állampolgárság és egy állandó magyarországi lakcím, és bárki szavazópolgárrá válhat. Az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon való részvételhez még az állampolgárság sem feltétel, pusztán az állandó lakcím elegendő ahhoz, hogy – mondjuk – egy brit állampolgár nálunk adhassa le szavazatát.
Az MSZP még nem alakított ki az ügyről hivatalos véleményt, először a párt frakciója fogja tárgyalni az ügyet, de hogy ebből mikor lesz hivatalos vélemény, egyelőre nem tudni. Ebben a hónapban ez nem valószínű” – mondta Nykó István, a párt szóvivője. A szocialisták szavazatai viszont kulcsfontosságúak, hiszen kétharmados törvényről van szó. Információink szerint egyelőre nincs egység a párton belül: lehet neveket hallani az ellenzők, illetve a támogatók közül is. Szili Katalin, aki leköszönő házelnökként még szeptemberben – utalva arra, hogy 2004-ben a párttal és Gyurcsány Ferenccel ellentétben támogatta a kettős állampolgárságot – úgy nyilatkozott: „ma is határozottan úgy gondolom, hogy Európa és a globális világ jövője, élhetősége elsősorban az egyes társadalmak, a nemzeti közösségek életképességén múlik. Így ma is vállalom a kettős állampolgárság ügyében kimondott szavaimat és álláspontomat.” Úgy tudjuk azonban, hogy a párt országos vezetősége ebben a formában nem támogatná a javaslatot. Juhász Ferenc tegnap azt mondta: az MSZP testületei hivatalosan nem foglaltak még állást a kettős állampolgárságra vonatkozó javaslatról, de a párt szerint megvitatandó és továbbgondolandó az előterjesztés. Hozzátette: „a parlamenti folyosón az a többségi vélemény alakult ki, hogy ez egy megvitatásra és továbbgondolásra alkalmas papír”.
Az MDF egyöntetűen támogatni fogja a törvénymódosítást, már csak azért is, mert 2003-ban – egy évvel az erről szóló népszavazás előtt – a mostanihoz hasonló javaslatot tett a parlament elé, sajnos sikertelenül, mert akkor ezt a Fidesz sem fogadta el – mondta lapunknak Csapody Miklós. Az MDF politikusa szerint hat éve az volt a céljuk, hogy megkönnyítsék azoknak az állampolgársághoz jutását, akik Magyarországon akarnak élni. Mi lehet az oka, hogy most került elő ismét a javaslat – tette fel a kérdést. „Ez elég egyértelmű: jönnek a választások, minden harmadik magyar állampolgárnak van határon túli magyar rokona. Nekik akar a Fidesz–KDNP kedveskedni, de ettől függetlenül a kezdeményezést támogatni tudjuk” – mondta Csapody.
Retkes Attila, az SZDSZ elnöke nemrég arról beszélt, hogy a párt kikötésekkel ugyan, de támogatni tudja a határon túl élő magyarok kettős állampolgárságát. Úgy tudjuk, az elnök ma a nyilvánosság elé áll, és ismerteti, milyen kikötéseik lennének. A Beszélőnek nemrég adott interjújában Retkes hivatkozott „A liberális magyarságpolitika tíz pontja” című dokumentumra, s elismerte, hogy törekvéseik közt van a kettős állampolgárság intézménye, amely „egyéni kérelem alapján megadható olyan magyar identitású, magát magyarnak valló személynek, aki életvitelszerűen nem Magyarországon él”. Megjegyezte: „ez elsősorban gesztusértékű lehetőség, semmiképpen nem terjedhet ki politikai, közjogi, választójogi vagy szociális ellátásra vonatkozó területekre”.
Gergely Miklós, Lengyel Tibor cikke a mai Népszavában jelent meg.
„Az állampolgárság ideje” címmel Gazda Árpád írását olvashatjuk az Erdélyben megjelenő Krónikában:
A dolgok jelenlegi állása szerint nagyon valószínű, hogy az Országgyűlés hamarosan módosítja a magyar állampolgársági törvényt, és lehetővé teszi, hogy a Kárpát-medence magyar népcsoportjai szülőföldjükön maradva igényeljék a magyar okmányokat. Az is lehet, hogy ez már a 2010-es magyarországi választások előtt megtörténik.
A lépést korábban ellenző pártoknál: a Magyar Szocialista Pártnál és a Szabad Demokraták Szövetségénél is vezetőcsere történt, mindkét pártban mellékvágányra kerültek az ellenzők emblematikus figurái, az újak pedig érzik, hogy beszűkült a mozgásterük, és csak késleltetni tudnák az állampolgárság kiterjesztését, megakadályozni semmiképp.
A Fidesz elsöprő támogatottsága, a Jobbik megerősödése mind-mind kedvező konjunkturális elem. A 2004. december 5-én tartott népszavazás óta azonban jelentősen megváltozott a kép. Akkor ugyanis valamenynyi erdélyi magyar úgy érezhette, érdeke fűződik a magyar állampolgárság megszerzéséhez. A magyar okmányok akkor EU-s állampolgárságot jelentettek az EU-n kívül, utazási, munkavállalási szabadságot biztosítottak Európa jobbik felében.
Ha 2004-ben nyitott volna Magyarország, azt az érzést generálta volna a szomszédos országokban, hogy jó dolog magyarnak lenni. Érzelmek és érdekek szövevényével építhette volna a nemzeti kohéziót. A magyar állampolgárság azóta sokat veszített a vonzerejéből. Már csak a Vajdaságban, esetleg Kárpátalján köthet érdekeket a magyar érzelmekhez.
Így hát aligha lehet az erdélyi magyarság érzelmi fellángolására számítani, és minden bizonnyal a bukaresti ellenérzések sem lesznek meghatározóak. A moldovai és ukrajnai románoknak állampolgárságot ajánló politikusok szájából ugyanis hamisan csengenének a magyar nyitást elutasító kijelentések.
Elszaladt hát az a pillanat, amikor az állampolgárság kiterjesztése a legnagyobb hasznot hozta volna a nemzetépítésben, de tán most sem késő megteremteni a köteléket. A szlovák példa ugyanis azt mutatja, az Unión belül is rosszabbodhat a magyar közösségek helyzete. Az állampolgárság pedig annak a lehetőséget teremti meg, hogy a magyar kormány az állampolgárai iránt viselt felelőssége alapján lépjen fel bizonyos helyetekben. Ez pedig kitágítja a mozgásterét.
A Szabadság c. lap Valki László nemzetközi jogász véleményének adott ma helyet:
Az unióban semmi sem zárja ki a kettős állampolgárságot, de nagy számban való megadása nemzetközi feszültségek forrása lehet – mondta Valki László nemzetközi jogász az MTI-nek nyilatkozva.
Az MTI annak kapcsán kereste meg a szakembert, hogy a Fidesz törvénymódosítást terjesztett be, amely szerint a kettős állampolgárságot igénylőknek nem szükséges a valóságban Magyarországon élniük, elegendő, ha felmenőjük magyar állampolgár és ismeri a magyar nyelvet.
Valki László elmondta, hogy a második állampolgárság megadása már több ízben is vitát, feszültséget eredményezett az államok között, legutóbb például akkor, amikor Románia moldovai, Oroszország pedig abbáz és oszét lakosoknak tömegesen adta meg az állampolgárságot. Ezért a nemzetközi gyakorlatban korlátozni igyekeznek a kettős állampolgárság létrejöttét.
Az Európa Tanács keretében 1997-ben elfogadott egyezmény értelmében az egyik állam megtagadhatja egy másik állam állampolgárságának kiterjesztéséről szóló jogszabályának elfogadását, ha az nem áll összhangban „a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi szokásjoggal és az állampolgárság tekintetében általánosan elismert jogelvekkel”. Ennek az egyezménynek Magyarország is részese.
Azt pedig Valki László szerint könnyű kiszámítani, hogy például Szlovákia és Románia esetében a második, a magyar állampolgárság megadása növelné a feszültséget a többségi állam és az ottani nemzeti kisebbség, illetve a többségi állam és a kisebbség anyaországa között, és további jogvitákat eredményezne.
Az állampolgárság a nemzetközi gyakorlatban azt a jogot foglalja magában, hogy az érintett személyazonosító igazolványt, majd annak alapján útlevelet kapjon. Minden állampolgárnak joga van továbbá az országban való szabad tartózkodásra, a külföldre utazásra és a külföldről való hazatérésre. Az állampolgárt az állam területéről kiutasítani nem lehet, külföldön pedig megilleti a diplomáciai védelem. Mindezek következtében a magyar állampolgárság kiterjesztésének csak a Szerbiában és Ukrajnában élő magyar ajkúak esetében lenne kézzelfogható következménye, hiszen csupán ők nem rendelkeznek az unió területén való szabad mozgás lehetőségével.
Ukrajnában azonban maga az alkotmány tiltja a kettős állampolgárságot. Egy kettős állampolgár itthon ugyan elvileg részt vehet a közügyek gyakorlásában is, tehát választásra jogosult és megválasztható, de ezek a jogok Magyarországon csak azokat illetik meg, akik itt élnek. A szakember hangsúlyozta, hogy az állampolgársághoz fűződő jogok többsége feltételhez kötött, automatikusan csupán a személyi igazolványhoz, illetve az útlevélhez való jog jár.
Nszv, Krónika, Szabadság
