„Érthető, hogy az ellenzék a kormány bukását akarja. Miféle ellenzék lenne az, mely ne kívánná a kormány bukását, és miféle kormány lenne, mely bukni kívánna” – mondta a TABLET.TV számára adott nyilatkozatában Juraj Hrabko publicista.
Amennyiben a Most-Híd úgy értékelné Trinh Xuan Thanh vietnámi vállalkozó elrablásának ügyét, hogy Bugár Béla kijelentésével összhangban távozik a koalícióból, ez nem jelentené automatikusan a kormány bukását, illetve előrehozott választásokat, jelentette ki a TABLET.TV adásában a publicista.
Amennyiben a kormánykoalíció összetétele kettőre csökkenne (Smer, SNS), Hrabko szerint lehetőségük lenne tárgyalni a kisebbségi kabinet parlamenti támogatásáról. Ugyancsak egyezkedhetnének a Most-Híddal is a kormány programnyilatkozata azon pontjainak megvalósítása fejében, melyeket Bugárék szorgalmaztak. „A Most-Híd érdeke, hogy elhatárolódjon a koalícióból való kilépéssel, viszont megegyezésre jusson azon kérdésekben, melyekben meg kell egyeznie, mivel a következő választások során már nem feltétlenül lesz szava a koalícióban, abban az esetben sem, ha bejut a parlamentbe. Ezért most kell élnie a lehetőséggel” – mondta.
„Ez az érdek csaknem minden koalíciót képes összetartani, bár nem minden esetben, hiszen láttunk már pártokat, melyek képesek megbuktatni a saját kormányukat. Bugár Béla azonban szerintem nem tesz ilyet” – vélekedett Hrabko.
A Most-Híd azon döntésénél, hogy tagja marad-e a kormánykoalíciónak, szerinte az lesz a mérvadó, hogy a vietnámi állampolgár elrablásában Robert Kaliňák volt miniszter, illetve a belügyminisztérium tudatosan és aktívan vett-e részt, vagy pedig egyáltalán nem volt róla tudomása, mint ahogy Kaliňák állítja és a hazugságvizsgálat eredményével próbálja alátámasztani. A két állítás kizárja egymást és teljesen ellentétes helyzetet teremt.
„Szlovákia nem állíthatja, hogy az eset nem történt meg, hogy nem került sor az elrablásra. Az a kérdés, hogy ez a szlovák állami szervek tudtával történt-e, vagy félrevezették őket. Így értékeli a helyzetet a német igazságügy is, nem állítja, hogy mindez a szlovák belügyminisztérium, vagy az állami szervek tudtával zajlott, de fenntartja azt a lehetőséget, hogy félrevezették őket, hogy mindez nagyon gyorsan történt és a titkosszolgálatok nem tudtak reagálni. Vonatkozik ez elsősorban természetesen a német titkosszolgálatra” – állapította meg Hrabko.
Véleménye szerint ebben a pillanatban nem a nyilvánosságra hozott információk, vagy a hazugságvizsgálat Robert Kaliňák által közzétett eredménye a döntő, hanem a szlovák és német vizsgálat eredményei. Mint mondta, a hazugságvizsgálat eredményének csak politikai szerepe van. Hozzátette, amennyiben a belügyminisztérium cáfolni tudja a Denník N által közölt írás egyes konkrét állításait, mint ahogy közölte, azzal megkérdőjelezi annak egész tartalmát.
„Meg kell várni a vizsgálat eredményeit. A tények a mérvadóak. Maradjunk a német bíróság döntésénél, mely megállapította, hogy az eset megtörtént, a kérdés csak az, hogy tudatosan, vagy nem, s ezt csak az arra hivatott nyomozati szervek vizsgálata döntheti el. Ezeknek pedig rendesen, időben, bizonyíthatóan és megbízhatóan kell végezniük a munkájukat” – összegezte Hrabko.
Ami a politikai pártok reagálását illeti, Hrabko szerint várhatóak voltak. „Érthető, hogy az ellenzéki pártok a kormány bukását akarják. Miféle ellenzék lenne az, mely ne kívánná a kormány bukását, és miféle kormány lenne, mely bukni kívánna? Véleményem szerint számukra nem a tények a fontosak, nem az ügyet akarják megoldani, hanem politikai szempontból kihasználni azt. Ugyanez érvényes Andrej Kiska kijelentésére, miszerint Saková elvesztette a bizalmát és Robert Fico reagálására, hogy Kiskának le kéne mondania. Nagyon jól tudja, hogy nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy Kiska ezt megtegye. Ráadásul ez problémát okozna a Smernek, hiszen ha Kiska lemondana, hét napon belül meg kellene hirdetni az elnökválasztást, s az első fordulónak 60 napon belül le kellene zajlania. A Smernek viszont még nincs jelöltje” – állítja Hrabko.
(TASR/Felvidék.ma)
