A rangos svéd márka 2006-ra látta be, hogy neki is szüksége van egy kis(ebb) autóra. Amelynek ráadásul a formája is más – értsd: modernebb –, mint amit, egy-két kivételt leszámítva, a Volvónál megszoktunk. Így született meg a C30-as kupé, amely tavaly esett át az első ráncfelvarráson. Néhány extrával kiegészített alapverzióban kaptuk meg a szokásos tesztelésre.
Alaktan
Ráncfelvarrás ide vagy amoda, most is az a legszebb és legizgalmasabb az autón, ami eddig volt: az attraktív hátsó rész, a teljes egészében üveg harmadik ajtóval. Plusz a két oldalról kifutó izmos vállak, amelyek egészen az A-oszlopig vezetik a szemet.
Rendkívül jól mutat a karosszériát alul teljes egészében körülölelő műanyag védőcsík is; picit crossover-jelleget kölcsönöz az autónak. Az újdonságok közül pedig az áttervezett orr érdemel elsősorban említést: nagyobb lett rajta a márkaembléma, izgalmas éleket kapott a lökhárító, megnőtt – és az XC60-aséhoz hasonlóvá vált – a légbeömlő, magasabbra futnak fel a fényszórók. A hűtőrács pedig – a Volvo modelleknél egyedüliként –méhsejt-mintázatú. Az új C30-ashoz ezen kívül fehér felnik is választhatók, lásd képeinket.
Belvilág
A Volvo által kitalált „lebegő” középkonzol új dizájnt kapott, és továbbra is a beltér legkarakteresebb stíluseleme. Az elülső ülések méretre, formára és keménységre egyaránt ideálisak, ráadásul még szépek is. Hátra picit körülményes a bejutás, de ha már benn vagyunk, egész tisztességesen elférünk. A hosszú tengelytáv (az elöl ülők kompromisszumkészségével kombinálva) elfogadható lábteret eredményez, jómagam pedig, 182 centim fölött még kb. 6,37 centimétert mértem a fejem búbjától a plafonig. Két dolgot találtam zavarónak. Amit kevésbé, lévén csupán esztétikai kérdés: az autó méretéhez és sportos jellegéhez képest túl nagy a volán. Amit sokkal inkább, mert borzasztóan túlbonyolított megoldás: a csomagteret eltakaró redőny. Más autók hasonló, egyujjas-egymozdulatos rolói helyett ezt 4 vagy 6 (!!!) eldugott rögzítésponton kell kioldani, hogy az alapméretű, illetve bővített koffer teljes keresztmetszetében hozzáférhetővé váljon. Viszont meg kell hagyni, nem mindennapi látvány. Aki pedig ennek ellenére sem kér belőle, 80 euróért hagyományos, kemény kalaptartót kérhet az autóhoz.
Az országúton
A bevezetőben említett alapverzió azt is jelenti, hogy autónk a legkisebb teljesítményű, 1,6-os benzinmotorral volt felszerelve. Az igazat megvallva nemigen van róla mit mondani: legfeljebb annyit, hogy a mai 1,6-osok túlnyomó többsége ennél valamicskével többet tud. Esetenként jóval többet. Aki viszont kevesli a 100 lóerőt, választhat akár 230-at is… Fogyasztásban is átlagos az alapmotor, viszont nem tudom, volt-e valaha a kezemben olyan autó, amelynél a reálisan mért értékek ennyire megközelítették a gyári adatokat. Erős motor híján végül olyasmik tették mégis élvezetessé a kis Volvo terelgetését, mint a Focusból származó kiváló futómű és a precíz kormány, amelynek ráadásul az áttételezése is kisebb lett. Így legalább a malomkeréknyi volán sem jelentett hátrányt…
Felvidék Ma, Vas Gyula (A szerző felvételei)
ADATLAP
Hengerűrtartalom: 1598 cm3
Teljesítmény: 74 kW (100 LE)/6000min-1
Nyomaték: 150 Nm/4000min-1
Sebességváltó: ötfokozatú kézi
Legnagyobb sebesség: 185 km/óra
Gyorsulás 0–100 km/óra: 11,8 s
A csomagtér alapmérete: 233 l
Fogyasztás (városi/országúti/vegyes): 9,3/5,7/7 l/100 km
Induló ár: 16 390 euró
Az autóról készült Képgaléria megtekinthető ITT.
