A T.Ü.Kör Polgári Társulás és az Egy Jobb Komáromért Polgári Kezdeményezés a komáromi Jókai utcai református templomban Kitaszítva címmel rendezte meg a Kitelepítettek és deportáltak VI. emlékestjét. A templom megtelt a hívekkel, vendégekkel, köztük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesel, Berényi József MKP-elnökkel…
Less Károly és Boldoghy Olivér, az „Egy Jobb Komáromért Polgári Kezdeményezés” tagjai történelmi visszapillantást nyújtottak a kitelepítések korszak magyarellenes erőszakos cselekedeteire, és az ezeket lehetővé Beneš-dekrétumokara. Fazekas László református püspök emlékeztetett arra, hogy a törvények értelmében minden 15 és 55 év közötti férfit, és 18 és 48 év közötti nőt vittek és vihettek kényszermunkára.
Miért kell mindezekre ma is emlékezni? – A Te Ügyed Kör képviseletében Feszty Zsolt adta meg erre a választ: több mint 60 év elteltével a lelkület nem változott. A módszerek finomabbak, csiszoltabbak. De a tény a következő: 1920-ban több mint egymillió magyar került az akkori Csehszlovákiához (nem számítva a később Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalját), és most tavasszal akkor fogunk örülni, ha nem esünk az 500 ezres lélekszám alá.
Berényi József MKP-elnök hangsúlyozta: „Nem hagyhatjuk, hogy a kollektív bűnösség elve ebben az országban egy elfogadott norma legyen”. Elismerte, hogy az MKP-nak sem sikerült ezt kormányzása során megvalósítania, de legalább tárgyaltak róla. A legutóbbi kormányalakítás során viszont ez a téma fel sem merült. „Valakik elfogadták, hogy a kollektív bűnösség az nekünk jár. És a gondok itt kezdődnek. Ha mi önmagunk adjuk fel az igazságunkat és elveinket, akkor ne reménykedjünk sem Európa segítségében, de Magyarországról és máshonnan sem. Csak akkor tudnak segíteni rajtunk, ha az látják, bennünk van tartás” – figyelmeztetett Berényi József.
Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes az állampolgárság jelentőségéről szólt. A magyar nemzetnek éppúgy része a Kárpát-medencei magyarság és a világ egyéb részein szétszórtan élő magyarság, mint Magyarország polgárai. Ezért kevés a Magyar Köztársaság Alkotmányában az a megfogalmazás, hogy a magyar állam felelősséget érez a határon túliak irányába. A magyar nemzet közjogi nemzett is volt, amit a Szent Korona fejezett ki, amely még a magyarság etnikai határain is túlmutatott. Szent István-i örökségünk, hogy a magyar nemzet közjogi egyesítésén dolgozzunk – mondta Semjén Zsolt.
Eperjes Károly színművész is emlékeztetett arra, hogy Széchenyi István is példaképének Szent Istvánt tartotta. A rogyadozó nagycenki templomot úgy építtette újjá Ybl Miklóssal, hogy az oltárképen az legyen, amikor Szent István felajánlja a nemzetet Szűz Mária oltalmába, a következő szavakkal: „Ha Isten velünk, ki ellenünk?”. És ez Szent István jelmondata!
Közreműködtek még a VMK és a A Jókai Mór iskola Gaudium vegyeskara Stirber Lajos vezényletével.
Felvidék Ma, on
Az eseményről videófelvétel tekinthető meg a Králik TV honlapján – ITT
