A Pátria rádió Téma című műsorában nemrég a farsangról beszélgettek Méry Margit néprajzkutatóval, aki ebben a témában január 27-én Bárdos Ágnes vendége volt az STV2-n, a műsort hétfőn 10.30-kor ismétlik.
Vízkereszttel, vagyis a Három Királyok napjával megkezdődött a farsang, a Húsvétot megelőző negyven napos böjt előtti időszak. A farsang a szokások gyűjtőmedencéje, nagyon sok helyen a farsangi hagyományok még élnek napjainkban is. A szokások nagy része az ősi pogány korba nyúlik vissza, a kezdetekben az egyház nem is nézte jó szemmel ezt a nagy vigadozást, ami jellemzi ezt az időszakot – mondta bevezetőjében Méry Margit.
Valamikor nagyon szigorúan betartották a vigadalom és a böjti időszakokat. A farsangi ünnepségek tulajdonképpen a tél eltemetéséről szólnak.
Napjainkra már elhalt szokás, hogy a „Cibere Vajda” és a „Konc Király” megverekszenek a farsang elején és végén.. A farsang elején a „Konc Király” a győztes és a finom húsokat, kolbászokat fogyasztjuk, viszont már a böjt időszakában a „Cibere Vajda” a győztes, és ott már sorakoznak a böjtös ételek és előtérbe kerülnek egészen a Húsvét időszakáig. A „Cibere Vajda”, a korpa leves a böjtöt jelképezi, míg a „Konc Király” a húsos, zsíros ételeket.
A népszokásban megkülönböztettek hosszú- és rövid farsangot, mely a Húsvét időpontjához kötődött. A falvakban olyan megfigyelések voltak, hogy ha hosszú a farsang, akkor a „szép lányok” és ha rövid a farsang, akkor a „csúnya lányok” mennek férjhez, mert nincs idő válogatni. A farsangi időszakban vezették be a lányokat a társasági életbe, és ilyenkor szemlélték ki a jövendőbelijüket a férfiak az úri társaságokban. Többek között ez az időszak a lakodalmak időszaka is volt, hiszen a falusiak körében a választás megtörtént már hamarább. A fiúk a bálokban szünetben kimehettek felfrissülni, de a lányoknak bent kellett maradniuk. Még ha komoly udvarlójuk is volt, aki hazakísérte őket, akkor is ment velük „a mama”.
A falvakban sokféle bált tartottak. Volt az úgynevezett „batyus bál”, ahová a bálozók vitték magukkal az eledelt. Leggyakrabban tepertős pogácsát, kolbászt, oldalast kenyérrel és uborkával. Aztán volt a „gazda bál”, ugyanis a gazdák már ebben az időszakban fogadták fel az arató párokat. Gömörben gyakori és jellegzetes volt az „asszony bál”, amikor az asszonyok maguk közé férfit be sem engedtek, hanem egymással mulattak, énekeltek, táncoltak és ihattak annyit, amennyit akartak. Természetesen az ellenkező nemnek is megvolt a saját bálja, a „legény bál”, de voltak még „tűzoltó bálok”, „iparos bálok”. Még a gyerekeknek is szerveztek külön bálokat, hogy legyen hol megtanulniuk táncolni. A társadalom minden rétege ki vette részét a mulatozásból farsangkor.
Főleg a fiatal menyecskék nagyon ügyeltek ilyenkor az öltözködésre, nagyon cifrázták magukat és az összes főkötőjüket bemutatták. Nagyon megkülönböztették az ünnepi- a fél ünnepi – a „táncbajáró”- és a hétköznapi ruhát. A farsang nagyon fontos időszaka volt a párválasztásnak.
Hamvazó Szerdán a legények lányruhába öltözve, a derekukra madzagot kötve és arra tuskót erősítve vonultak végig a falun és azt kiabálták, hogy: „ Húshagyó, itt maradt az eladó!”, és bizony bekiabálták minden udvarba, ahol nem sikerült a lánynak párt találnia.
A zobori „sárdózáskor” viszont, amikor megérkeztek az udvarba és fogadták őket, ritmusban mondák el a köszöntőt, hogy nagyra nőljön a gabona, kevés legyen a konkoly benne, ne legyen üszögös, egér kevés legyen benne. Az ily módon összegyűjtött eledelt – tojás, kolbász, szalonna – a legények együtt fogyasztották el a farsang befejeztekor.
Más vidékeken a „bőgő temetése”, Gömörben pedig a „farsang és tél temetése” volt a jellemző. A mohácsiak „busójárása” az egyik legismertebb szokás, melynek jellemvonása, hogy mindig férfiak alakítják ezeket a szerepeket. A farsangi szokások alapozták meg a színház kezdeteit is. Egyes szokásokat igyekeznek fel-fel eleveníteni, főleg a Csallóközben a tejfalusi „dőrejárást”, ami a lakodalomnak a bemutatása.
Idén április 8-a Húsvét, rövid a farsang, a fiúknak nincs idejük annyira válogatni és igyekezniük kell a lányoknak férjhez menni – így fejezte be Méry Margit a beszélgetést a Pátria Rádióban.
Méry Margit néprajzkutatóval január 27-én Bárdos Ágnes beszélget az STV2 Szemtől-szembe műsorában, melynek ajánlóját eseménynaptárunkban találják.
Beke Beáta, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”32058,32068,32044,31934,31905,31882,31543″}
