Elkészült a nemzeti jelentőségű intézmények listája – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden Budapesten. (Frissítve a 10 felvidéki intézmény névsorával és nyilatkozatokkal.) A kormányzati szervek nemzetpolitikai munkáját összehangoló testület plenáris ülése után Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Németh Zsolt külügyi államtitkár és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár adott tájékoztatást kedden, az Országházban.
Semjén Zsolt elmondta, hogy három tárcaközi bizottság működik jelenleg, a romaügyekkel, az európai ügyekkel és a nemzetpolitikával foglalkozó testület. Félévente tartanak plenáris ülést, negyedévente pedig az egyes szakpolitikai képviselők találkoznak. A keddi ülésen minden minisztérium képviseltette magát, az egyes tárcák vezetői arról számoltak be, hogy a saját szakterületükön a nemzetpolitikával kapcsolatban mit tettek, milyen problémákat, megoldási lehetőségeket látnak.
A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett, hogy a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) széles konszenzus mellett fogadták el a nemzetpolitika alapdokumentumát. Az egyes szakpolitikai terveket ebből vezetik le – húzta alá Semjén Zsolt. Eddig két ilyen tervezet készült el, a Vidékfejlesztési Minisztérium a Darányi Ignác Terv keretében mutatta be a Kárpát-medence agrárfejlesztési javaslatát, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig Erdély gazdasági tervét készítette el – mondta a politikus.
Semjén Zsolt bejelentette: lista készült a nemzetstratégiai szempontból kiemelt jelentőségű intézményekről. Ezek az intézmények a jövőben stabil, kiszámítható, nem pályázat alapú finanszírozásra számíthatnak. A lista elérhető a Bethlen Gábor Alapkezelő weboldalán.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár az MTI kérdésére elmondta: a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) kérték fel, hogy határozza meg azt a kritériumrendszert, amely alapján ebbe a körbe be lehet kerülni, a Máért alapszervezetektől pedig azt kérték, javasoljanak intézményeket. Az elvárt kritériumok között említette, hogy egy adott intézmény mennyire szolgálja a közösség megmaradását, a magyar nyelv terjesztését, az autonómiát, a helyi közösségek gyarapodását. Feltétel még, hogy mennyire stabil, kiszámítható a működése, vagy tud-e pluszforrásokat bevonni. Az érintett intézmények normatív alapon kapnak támogatást egy-egy költségvetési évben, és nem a nyílt pályázati rendszereken kell eseti jellegű forrásokat kérniük. Olyan intézményekről van szó, amelyek régóta működnek, és remények szerint még sokáig működni fognak – ismertette a helyettes államtitkár. Az intézmények listáját minden évben áttekintik, kerülhetnek fel rá újak, és kerülhetnek le is a listáról. A támogatásokat már az idei évben eszerint folyósítják, a pontos összeg a szükségletektől és az intézménytípustól függően eltérő, a döntést a Bethlen Gábor Alap bizottsága hozza meg, várhatóan heteken belül.
Felvidékről a következő 10 intézményt sorolták a nemzeti jelentőségűek közé: a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Selye János Egyetem, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, a Fórum Intézet, a Komáromi Jókai Színház, a Kassai Thália Színház, a Gramma Nyelvi Iroda, a Pro Civis Polgári Társulás, a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége.
Szávay István Jobbikos parlamenti képviselő közleményben reagált Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár szavaira, amelyben kijelentette, a nemzeti jelentőségű intézmények listájának összeállításakor az ellenzéki pártokat – amelyek szintén tagjai a MÁÉRT-nak –teljesen kirekesztették. Az anyagi támogatásokat végső soron biztosító Országgyűlés ellenzéki képviselői nem tehettek javaslatokat, véleményüket a listát összeállítói Nemzetpolitikai Államtitkárság nem kérte ki és nem vette figyelembe. A Jobbik Magyarországért Mozgalom akár üdvözölhetné is kezdeményezést, amennyiben egy széleskörűen egyeztetett, objektív kritériumok alapján meghatározott, nemzetpolitikai konszenzussal összeállított lista született volna, azonban véleményük szerint nem ezt történt.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az állampolgársági ügyekről adott tájékoztatást. Elmondta: a tárcára és a külképviseletekre hatalmas munkát ró a feladat, de folyamatosan dolgoznak az eljárások egyszerűsítésén és gyorsításán. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a hamarosan esedékes szlovák választások után a felvidéki magyarok állampolgársági helyzete is rendeződik. Németh Zsolt elmondta azt is, hogy tervezik az előző kormány által bezárt konzulátusok újranyitását.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára egy oktatási kérdést emelt ki. A magyar felsőoktatási intézmények eddig felsőfokú nyelvvizsgának fogadták el azon határon túli diákok érettségijét, akik többségi nyelvű középiskolában tanultak. Annak érdekében, hogy ne érje hátrány azokat, akik kisebbségi magyar nyelvű középiskolában végeztek, az ő esetükben is középfokú nyelvvizsgának fogják tekinteni a többségi nyelven letett érettségijüket.
Fotó: Árvai Károly, kormany.hu/Felvidék.ma
{phocagallery view=category|categoryid=411|limitstart=0|limitcount=0|type=1}
{iarelatednews articleid=”32453″}