A Reviczky Társulás elődje, a Reviczky Társaság megalakulásának 99. évfordulója tiszteletére állandó fotókiállítást készítettek a „Ház” nagytermében, a megnyitóra december 18-án került sor.
Az állandó tárlat, a kiállítás kurátora, Kosztolányi Gábor, és öccse, Kosztolányi Sándor fotó és képeslap gyűjteményéből készült. A képeket Papp Zsolt szkennelte és nyomtatta, Galambos Jenő üvegesmester foglalta ízlésesen keretekbe az első 33 kordokumentumot, köszönet nekik érte.
A megnyitó elején Kakas Tünde és Kalamár Cinthia, a lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium diákjai Kersék János – Léva, illetve Reviczky Gyula – Rózsák című versét adták elő, Kiss Beáta tanárnő felkészítésével. Ezt követően Wirth Jenő, a Reviczky Társulás jelenlegi elnöke, felvezetője részeként felolvasta a 99 évvel ezelőtt, az egykori „Bars”-ban megjelent tudósítást a Reviczky Társaság megalakulásáról. Ezt követte a kurátor ismertetője a képeslapok történetéről.
Megtudtuk, hogy egy német kereskedőt tartanak a képeslap feltalálójának, aki 1870-ben egy német levelezőlap bal felső sarkára egy ágyú mögött álló tüzér képét nyomtatta. Ez az év a képes levelezőlap születési éve. A legelső lapokat még fotók segítségével készített színes rajzok alapján, litograf – kőnyomatos – eljárással sokszorosították. Később a nyomdatechnika fejlődésével az eredeti fotót is tudták már sokszorosítani. Magyarországon az 1890-es évek elején kezdődött a képeslapok elterjedése, ekkor kezdődött el a képeslapgyűjtés szokásának kialakulása is.
Eleinte csak külföldi kiadók jelentettek meg magyar lapokat, majd 1896-ban, a Millennium alkalmából 32 darabból álló magyar sorozat került piacra, amely történelmünk eseményeit, Budapest és néhány vidéki nagyváros jellegzetességeit mutatja be.
Az első lévai témájú postán küldött képeslapok 1898-ból valók Nyitrai és társa kiadásában (a műemlékként is beillő belvárosi épületet a városvezetés előbb magánkézbe adta el, majd a bontási engedélyt is kiadva sorsára hagyta, míg végül a tulajdonos nemrég sajnos teljesen elbontotta. Az épületről a facebookon ITT találunk képeket.).
A fényképről készült képeslapok megjelenéséig talán a legtöbbféle lap a Schulz Ignác nyomdász 1896-ban alapított kiadójánál jelent meg (a mai DITURIA sarkán az egykori DENK szállóval szemben volt) és Dukesz Lipót nyomdájában volt kiadva (nyomdája a SALVATOR gyógyszertár mellett volt).
A képeslapküldés mára már kiment a divatból. A mobiltelefon, SMS, e-mail gyorsabb, esetenként még olcsóbb is, a lelassult és megdrágult postai szolgáltatásnál. A modern hírközlési lehetőségek konkurenciája csökkenti a képeslapok iránti keresletet, de nem szünteti meg. A festészet sem szűnt meg a fényképezés feltalálásával, a mozi és a színház sem halt meg a televízió megjelenésével és az újságok is túlélik az internet elterjedését.
„Nem ismerek olyat, aki ne nézegetne szívesen régi képeket, fotókat. Így vagyunk a régi, sok évtizeddel ezelőtti, alkalmanként száz évnél is idősebb képeslapokkal is” – tette hozzá Kosztolányi Gábor, majd így folytatta: „Biztosan állíthatom, hogy aki e képeslapok alapján szeretne ma Léván tájékozódni, az el se induljon, mert alig ismer rá a városra. Nagyon kevés az olyan épület, amely külsejében, vagy funkciójában ne esett volna át nagy átalakuláson. Nézegesse élvezettel és próbálja meg kitalálni azokról, amik nem egyértelműek, hogy hol készültek a régi fotók, és mi lehet ma az egykori épületek helyén! A képekről nem kell sokat beszélni, beszélnek azok maguk helyett is” – fejezte be felvezetőjét a tárlat kurátora.
Élmény volt hallgatni és valóban, mától a képek maguktól beszélnek a Reviczky Házban az 1910-es évek békebeli múltjáról, átörökítve számunkra egykori világunkat és dicső korunkat… A kiállítás anyagának első 33 darabja megtekinthető a facebook oldalon ITT >>>. Folytatása következik jövőre…
Hutura Beáta, Felvidék.ma
