Kárpát-medencei doktoranduszok munkaerő-piaci helyzete, Lukács Csaba előadás Dél-Amerikában raboskodó magyarokról, majd újságírói kerekasztal és vallási kérdések az áldozatvállalás témájában. Többek közt ezen témák várták a martlakókat július 19-én. (+ Képgaléria)
„Szeretetből vállalt küzdelem szül meg bennünket”
Puss Sándor, felvidéki jezsuita szerzetes, Kassai Gyula, lévai református lelkész, Nagy Péter, diakónus és Feszty Zsolt református lelkész részvételével tartottak fórumbeszélgetést a mindennapokban szeretetből vállalt áldozatvállalásról. Puss Sándor, aki szenvedélybetegekkel illetve tönkrement családokkal foglalkozik, a szeretetről, a lemondásról és élete küldetéséről beszélt. Elárulta, hogy egy olasz „módszer” szerint dolgoznak, melyben már kigyógyult szenvedélybetegek is részt vesznek. Puss Sándor állítja: a legjobb módszer, ha azok az emberek mutatják meg az elesetteknek a kiutat, akik korábban maguk is segítségre szorultak.
Kassai Gyula elsősorban saját gyülekezetén belül, és szűkebb régiójában igyekszik a fiataloknak utat mutatni és Krisztus üzenetét átadni. Mint fogalmaz: „én a fiatalokkal való foglalkozásban látom az áldozatvállalást.”
A lelkésznek megvan a saját terepe, ahová egybegyűjteheti az embereket és hirdetheti nekik az Isten igéjét – mondja Feszty Zsolt, aki korábban maga is gyakorló lelkséz volt. A lelkész ilyen fajta „röghöz kötöttsége” egyban hátrány is, hiszen elkezd falak között élni. „Az az igazi kihívás, hogy ne legyünk beszűkültek.” Kiemelte: ahelyett, hogy másoknak szeretnénk megfelelni, kíméletlenül őszintének kell lennünk önmagunkhoz, mert csak innen lehet tovább lépni.
Magyarok Dél-Amerikától Észak-Koreáig
Lukács Csaba, a Magyar nemzet újságírója nemrég tért haza dél-amerikai útjáról, ahol nem először járt. Különösen Bolívia „érdekli”, ahol számos honfitársunk raboskodik. Lukács Csaba elsősorban a Tóásó-üggyel, a dél-amerikai börtönökkel és az ott működő, kegyetlen diktatúrákkal foglalkozik. Martfeszti előadását is ennnek a támának szentelte.
Gondolta volna, hogy milyen nagy kockázatot rejt magában egy nyugat-európai állásajánlat? Az újságíró elmesélte, a bajba jutott magyarok, akik most mostoha körülmények között bolíviai, perui börtönökben raboskodnak és nincs sok reményük a szabadulásra, hasonló nagy reménnyekkel indultak útnak. Először Európába, majd Amerikába csalták őket. Csöbörből vödörbe kerültek, át lettek verve. Lukács Csaba meglátogatta őket, hogy legalább reményt adjon nekik. Döbbenetes élményeit, meghökkentő tapasztalait a zsúfolásig megtelt Árgyélus-házban hallgattuk meg.
Újságírói kerekasztal-beszélgetés
Bartók Csaba (Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége) moderálásával az Árgyélus-házban ültek egy asztalhoz és folytattak helyenként éles vitákkal tarkított kerekasztal-beszélgetést felvidéki és Magyarországról érkezett újságírók.
Létezik-e a médiában objektivitás, mit jelent független újságírás és hiteles tájékoztatás – ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vitattak meg a fórum meghívott előadói: Haják Szabó Mária (Kossuth rádió), Horváth Gabriella (hirek.sk), Molnár Judit (Szabad Újság), Pogány Erzsébet (Felvidek.ma), Havasi János (MTVA), Lovász Attila (Pátria rádió), Rajkovics Péter (Csallóköz), Starovic Tibor (MTI).
Horváth Gabriella kiemelte: teljes objektivitás nem létezik, de talán függetlenség sem. Egy újságíró, mint ahogy mindenki más is, szabadon válogathat azok közül a világnézetek közül, melyek közel állnak felfogásához. Ha azonban olyan helyzetben kerül, melyben nem tudja elfogadni a rá vonatkozó iránymutatásokat, jobb, ha távozik. Ellenkező esetben a hitelessége szenvedhet csorbát.
Lovász Attila arra mutatott rá, hogy a sajtószabadság mindenekelőtt az olvasó, a hallgató és nem az újságíró szabadságjoga. Hozzátette: azokban az országokban, ahol szólás- és sajtószabadság kifogástalanul érvényesül, ott bizonyítottan jobban élnek az emberek. A rádiós magára a rádió kihívásaira is kitért, megjegyezve, hogy ez a „műfaj” elsőrorban hangulat. „Ha eltalálom a hallgató hangulatát, akkor tulajdonképpen még a magfizikáról is beszámolhatunk a nekik – érdeklődéssel fogadják majd.” A központi kérdésről szólva azt hangsúlyozta, objektivitás nincs, ellenben a pártatlanságnak, a korrektségnek fontos jelentése van a szakmában.
Havasi János a „BBC-mintát” kifogásolta. „Az, hogy csupán egymás mellé tesszük a nézeteket, és majd a néző eldönti, kinek van igaza, nem elegendő és az egyébként BBC-s etikai kódexnek is ellentmond” – fogalmazott.
Pogány Erzsébet, portálunk „hitvallását” ismertette a Martlakókkal: „az az érték számunkra, ami a közösséget építi. A mi felelősségünk abban áll, hogy ennek alapján válogassuk meg a híreinket.” Tudomásul kell venni, hogy a televízió és rádió hatása a közvéleményre sokkal nagyobb, mint egy hírportálé. Éppen ezért nehezményezte, hogy a szlovákiai magyar rádiózás és televíziózás lehetőségeivel nem élünk, a rádió nem fogható, a televízió pedig minimális műsort nyújt magyar nyelven. A magyarországi médiában, amit többen hallgatnak és néznek a Felvidlken, nagyon kevés a felvidéki vonatkozású téma. A Duna TV műsoraiban, a Kárpát-expresszben és a Térképben sincs annyi szlovákiai anyag, mint kívánatos lenne.
Rajkovics Péter, a Csallóköz regionális hetilap főszerkesztője arra a problémára hívta fel a figyelmet, hogy Szlovákiában a magyarul beszélők, és értők körében csekély az érdeklődés a magyar nyelvű sajtótermékek iránt. „A magyarul értők legalább kétharmad része nem figyeli a szlovákiai médiát, s csupán 200-250 ezres tömegről beszélhetünk, akik magyarul igyekeznek tájékozódni, holott legalább 600 ezer ilyen ember van.”
A fórum résztvevői csalódottságuknak adtak hangot, amikor a Szlovák televízió, illetve rádió magyar nyelvű adásait érintették. Mint ahogy Molnár Judit fogalmazott, a Pátria rádió több helyen nem fogható az országban, a televízió magyar nyelvű hírműsora pedig nem foglalkozik a felvidéki magyarság igazán fontosnak vélt témáival.
Agyelszívás – Csehország vonzó a szlovákiai magyarnak
A Körkép-sátor pénteki programja a Martosi Szabadegyetemen az agyelszívás témáját elemezte. Lampl Zsuzsanna szociológus és Király Zsolt, a Vox Juventae társulás felmérését mutatta be az érdeklődőknek (Kép). A másfél órás beszélgetés során lehetőség volt mélyebb összefüggéseiben is körüljárni a témát. A táborlakók és a vendégek megtudhatták, hogy a fiatal, tehetséges felvidéki magyar diákok Csehországban maradásának komoly következményei vannak a szülőföldre nézve.
Az ideális az volna, ha a külföldön megszerzett tapasztalatokat később otthon kamatoztathatnák. Csakhogy lehetőségekre, perspektívára van szükség. Itt azonban Prága, Brünn is komoly vonzerő. Megtudhattuk, hogy a csehországi egyetemválasztás során fontos szempont a diákok részéről a minőségi oktatás, illetve hogy jó nevű, elismert egyetem legyen. Ez ugyanis garancia arra, hogy a tanulmányok befejezése után az elhelyezkedés is egyszerűbb.
A beszélgetés során a szlovákiai magyarok identitásának kérdése is felmerült. Az identitást propagálni kell, az ugyanis érték – hangzott el. Szerencsére a külföldön tanuló fiatalok továbbra is érdeklődnek otthonuk történései iránt, nyomon követik a közéleti történéseket, konkrét véleményt azonban nem mindig hajlandók megfogalmazni.
A következő felmérés a Magyarországon tanuló felvidéki diákok körében várható, mely újabb összefüggésekbe helyezheti az agyelszívás kérdését.
Világi Oszkár és Hernádi Zsolt, a Slovnaft, illetve a Mol vezérigazgatóinak fórumáról külön cikkben tudósítunk.
Este másfélezer ember tapsolt a Nagyszínpadon a Kor-Zár, a Ghymes és Rúzsa Magdi koncertjének.
Képgalériánk itt tekinthető meg.
A július 19-i, pénteki nap részletes programja Eseménynaptárunkban ITT>>>.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”40776,40799″}
