Brüsszel összejátszik Kijevvel Magyarország és Szlovákia energiaellátásának veszélyeztetésében, s az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ebben a helyzetben nem a két tagállam mellé áll, hanem magyar és szlovák katonák Ukrajnába küldését szorgalmazza – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a találkozón két „sokkoló” dolog is kiderült: az egyik, hogy az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas azt akarja, hogy Magyarország és Szlovákia katonákat küldjön Ukrajnába, a másik pedig hogy Kijev valóban összejátszik Brüsszellel a kőolajszállítás blokkolását illetően.
Rámutatott, hogy ez az ülés több tanulsággal is járt, így jól látható, hogy az európaiak hosszú háborúra rendezkednek be, hogy katonákat és még jóval több pénzt akarnak mielőbb küldeni Ukrajnába, és hogy az ország jövőbeli EU-csatlakozásáról megakadályozhatatlan, egyértelmű dologként beszélnek.
„Ami a hosszú háborúra való készülődést illeti, az ukrán külügyminiszter az idei évre, azaz az egész évre vonatkozó csatatéri célkitűzésekről beszélt (…) Több európai uniós kolléga pedig megerősítette, hogy a megoldást a csatatéren kell keresni, és hogy hosszú távon kell berendezkednünk a háborúra” – mondta.
„Ami a még több pénzt illeti, világossá tették a kollégák, hogy a korábban eldöntött, most Magyarország által blokkolt 90 milliárd euró az csak egy részét fedezi az ukránok pénzügyi szükségleteinek, s világossá tették, hogy még több forrás, még több pénz Ukrajnába küldéséről kell döntést hozni a közeli jövőben. Ezt megerősítette az ukrán külügyminiszter is, aki arról beszélt, hogy az idei évben 155 milliárd euró kell nekik kizárólag a hadsereg működtetésére”
– folytatta.
„Azután a kollégák, mind az uniósok, mind az ukrán külügyminiszter világosan elmondták, hogy Ukrajna természetesen teljesen felkészült a tagságra. És itt nem szakadt le a plafon, pedig reális sansz volt rá” – fogalmazott.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy az ukrán külügyminiszter videokapcsolaton keresztüli „követelőzését és vádaskodását” követően a luxemburgi kollégája megkérdezte, hogy Kijev hozzájárulna-e ahhoz, hogy magyar és szlovák szakértők a helyszínen vizsgálják meg a Barátság kőolajvezeték állapotát, mire Andrij Szibiha „zavarodott hümmögésbe” kezdett, és azt válaszolta, hogy utána fog nézni, egyeztetnie kell erről a témával valakikkel.
Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ez a „zavarodottság” jól tanúsítja, hogy az ukrán fél nem mond igazat az olajvezetékről, hiszen máskülönben azt mondta volt hivatali partnere, hogy „persze, bármikor jöhetnek a magyar és szlovák szakértők”.
„Szegény luxemburgi kolléga, aki azt gondolta, hogy még egy jó nagyot nekifutásból belénk és a szlovákokba bele tud rúgni, gyakorlatilag leleplezte az ukránokat abban a tekintetben, hogy bizony hazudnak a kőolajvezeték állapota kapcsán, amikor azt állítják, hogy a vezeték károsult vagy fizikailag nem alkalmas a szállításra” – jegyezte meg.
„És erre tudott még rátenni egy lapáttal a külügyi főképviselő, Kaja Kallas volt észt miniszterelnök, aki azt mondta, hogy lehet, hogy nem is a szakértőket kéne küldeni, hanem a magyar és szlovák katonákat ebben a helyzetben”
– tudatta.
„Ez sokkoló és döbbenetes, hogy az ukránok és Brüsszel összejátszanak annak érdekében, hogy két európai uniós tagállam, Magyarország és Szlovákia energiaellátását veszélyeztessék, és ebben a helyzetben ahelyett, hogy az Európai Bizottság a tagállamok oldalára állna, még az európai uniós főképviselő magyar és szlovák katonák Ukrajnába küldését kezdi el szorgalmazni” – fűzte hozzá.
A miniszter leszögezte, hogy az ukrán vezetés hazudik a vezetékben keletkezett károkról, ugyanis az műszakilag teljes mértékben alkalmas a szállítások helyreállítására, ami megegyezik a szlovák kormány értesüléseivel is.
„Tehát mivel az ukránok jelenleg szórakoznak velünk, az ukránok jelenleg a szuverenitásunkat támadják, (…) miután az ukránok Magyarország energiaellátásának biztonságát kockáztatják, ezért Magyarország nem hajlandó hozzájárulni semmilyen olyan döntés meghozatalához itt Brüsszelben, amely az ukránok érdekét szolgálná, az ukránok számára fontos lenne” – figyelmeztetett.
Majd kifejtette, hogy ezért az ülésen világossá tette, hogy a magyar kormány nem járul hozzá a huszadik szankciós csomag elfogadásához és a 90 milliárd eurós hadikölcsönhöz sem.
„Nyilvánvalóan óriási támadásokat kaptunk ezután a szlovák kollégával, de álltunk a sarat, és világossá tettük, hogy nem változtatunk ezen az álláspontunkon mindaddig, amíg az ukránok nem indítják újra teljes egészében a kőolajszállítást Magyarország és Szlovákia irányába – tájékoztatott.
Végül pedig kiemelte, hogy továbbra is napi erőfeszítésekre van szükség a háborúból való kimaradás, a rezsicsökkentés fenntartása, valamint annak az érdekében is, hogy megakadályozzák a magyar emberek pénzének Ukrajnába küldését.
„Hogy tudunk a legjobban fellépni ebben az esetben? Úgy, hogy a nemzeti petíciót átütő sikerre visszük. Mert a nemzeti petíció tudja megtámasztani a magyar érdeknek megfelelő kormányzati álláspontot itt Brüsszelben” – összegzett.
MTI/Felvidék.ma
