A Pázmaneum Társulás I. világháborús emlékzarándoklatot szervezett szeptember 16-19. között, amelyen felvidéki és anyaországi zarándokok vettek részt. Az úti cél az első világháború legvéresebb csatájának, a doberdói ütközetnek magyar vonatkozású helyszínei voltak.
Az első napon az I. világháborús temetőkben és emlékhelyeken jártak a zarándokok, így megtekintették San Michele, Fogliano-Redipuglia helyszíneket, Foglianoban az Osztrák-Magyar Monarchia temetőjében fejet hajtottak és imát mondtak a hősi halált halt katonák sírjai előtt, és elénekelték a Himnuszt. A 2550 névvel megjelölt sírkő között sétálva, tört magyarsággal, ékezet nélkül írt neveket találhatunk, de a temető gondozott. A sírkert főhelyén, a hétezer ismeretlen katona csontját fedő sírkőlap felett egy kis emlékmű áll. Itt járt egy héttel korábban Ferenc pápa is, és imát mondott a békéért.
A Karszthegység lábánál található Redipuglia, az I. világháború ütközeteinek helyszíne, híres az egész világon, ugyanis 100 ezer I. világháborús hős nyughelye. A háború borzalmas, áldozatait minden nemzetből szedi, az emlékzarándoklatot kísérő lelkiatyák közös imát mondtak itt is az elesett katonákért.
A következő nap Padovába, Szent Antal városába zarándokoltak a résztvevők. A Szent Antal-bazilikában szentmisét mutattak be a zarándoklat lelki vezetői, Farkas Zsolt garamkövesdi lelkiatya, a Jópásztor Alapítvány elnöke, Szalai Gábor, a Tata-tóvárosi kapucínus templom plébánosa és ThDr. Karaffa János dunaszerdahelyi tanfelügyelő esperes, a Pázmaneum védnök-elnöke. A szentmise prédikációjában hangsúlyozták a béke és a nemzetek közötti egyetértés fontosságát, valamint a hívekkel közösen imát mondtak a magyar nemzetért.
Harmadnap az úti cél Velence volt, Szent Márk evangélista városa. Reggel szentmisével kezdték a napot a zarándokok, majd vaporettóval közelítették meg a tengeren a cölöpökre vert várost. A csodás időnek köszönhetően kellemes volt az utazás és a város felderítése is, a Szent Márk tér, a bazilika, a kanyargós kis sikátorok, bennük az éneklő gondolásokkal. A magyar idegenvezetőnek köszönhetően a résztvevők megtekintették többek között Winkler Lajos garibaldista alezredes és a Magyar Légió emléktábláját is.
Az emlékzarándoklat utolsó napján a csoport a Visintinibe található Magyar kápolnához látogatott, ahol gyászmisét mutattak be az elesett magyar hősök emlékére a lelkiatyák, és imádkoztak a magyar hazáért, az egész nemzetért. A temetővel szembeni emelkedőn gyönyörű kápolnát kezdtek építeni a magyar katonák még a háború alatt, de a front miatt már nem tudták befejezni. A kápolna azonban azóta elkészült, 2009. május 29-én a hősök napján szentelték fel. Az avatáson, a szentelésen Dr. Sólyom László akkori köztársasági elnök is részt vett. A szentmise után koszorút helyezett el a Pázmaneum Társulás nevében a kápolna hősi falánál Karaffa Attila, a társulás ügyvezető elnöke. Doberdó hegyvidékén pedig felcsendült az autóbuszban hazafelé az ismert katonadal: Ha kimegyek a doberdói harctérre…
A zarándokcsoport járt a könny-gyász-véráztatta földeken is, ahol oly sok magyar család déd- és nagyapja harcolt és hunyt el. A háború borzalmai rettenetesek, ezért kell törekednie minden nemzetnek a békére, ahogyan többek között XXIII. János pápa is törekedett rá a világháborúban és a hidegháborúban.
Az emlékzarándoklaton csallóközi és a Garam menti, valamint tatai zarándokok vettek részt.
Pázmaneum/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48106,47711″}