Az SDKÚ-DS Elnöksége felszólítja az állami szerveket, hogy hozzák nyilvánosságra a Gorilla-aktával kapcsolatos részletes információkat. „Szlovákia polgárainak joguk van tudni, az akta mely részei hitelesek, mely közszereplők vagy állami közalkalmazottak vettek részt a pozsonyi Vazovova utcai lakásban tartott találkozókon, és mi volt ezzel a céljuk” – reagált az SDKÚ-DS elnöke, Pavol Frešo az akta néhány részének hitelességéről szóló sajtóértesülésekről.
A párt elnöksége egyúttal arra is felszólítja az állami szerveket, hogy részletesen tájékoztassák a nyilvánosságot bármilyen gátló tényezőről, amely akadályozza, hogy a Gorilla-akta részletei a nyilvánosság elé kerüljenek.
Az SDKÚ-DS felkészült arra, hogy gátló tényezők létezése esetén olyan jogorvoslást javasoljon, beleértve akár a „LEX GORILA” speciális törvényt is, amely lehetővé tenné a titkosítás feloldását, és az ügy sikeres lezárását” – jelentette ki Frešo.
A napokban a Sme napilap adott hírt arra, hogy három év után a rendőrség a Smer elnökét, Robert Ficót is megkérdezi arról, valóban kólázott-e annak idején Jaroslav Haščákkal a szóban forgó lakásban. Marek Gajdoš, a speciális vizsgálócsoport vezetője azt is megmagyarázta, miért nem került sor erre eddig.
A kormányfő elejétől fogva titkolja, hogy 2006 márciusában találkozott-e a konspirációs lakásban a Penta befektetési csoport vezetőjével, Jaroslav Haščákkal. Azt, hogy erről nyilatkozzon azt követően is visszautasította, hogy bejelentette a köztársasági elnöki jelöltségét. „Ez a második Dzurinda-kormány botránya. Ha jártam is volna ott, az nem kompromittáló rám nézve” – jelentette ki Fico még 2013 decemberében hozzáfűzve, „ha bármilyen illetékes kérdi majd ezt tőlem, akkor majd vallomást teszek”. A Gorilla-ügyet már három éve vizsgálják, eddig a főbb szereplők közül még senkit sem helyeztek vád alá.
„Fico urat azután hallgatjuk ki, miután az elsőbbséget élvező bizonyítási eljárás megtörténik” – jelentette ki Gajdoš. A kihallgatás időpontja egyelőre nem ismeretes, ám a rendőrség az év végéig le szeretné zárni a nyomozást. A tanúnak a vádlottal ellentétben törvényből eredően vallomást kell tennie, és az igazat kell mondania. A vallomástételt azonban megtagadhatja, ha azzal bűnvádi eljárást indítana saját maga vagy hozzá közelálló személy ellen.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”51565,43399,51005,42989,42705″}
