Az uniós tagállamok rendkívüli csúcstalálkozójára Brüsszelben, melyet Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hívott össze a földközi-tengeri menekültválság miatt csütörtökön, április 23-án kerül sor. Szlovákiát Robert Fico, Magyarországot Orbán Viktor kormányfő képviselte.
Előzetesen már megszólaltak a külügyminiszterek is, kifejtve álláspontjukat a válságosra forduló menekültkérdésről.
A rendkívüli csúcsértekezlet összehívására az után került sor, hogy április 19-én, vasárnap több száz halálos áldozatot követelő hajókatasztrófa történt a Földközi-tengeren. Az áldozatok többségében afrikai és szíriai menekültek. A tragikus eset nem az első és vélhetően nem is az utolsó, hiszen az embercsempészek egy pillanatra sem álltak le a vasárnapi katasztrófa után. Mindez kellő indok arra, hogy végre a legmagasabb szinten foglalkozzanak a menekültkérdéssel, amelynek kontrollja mintha kezdene kicsúszni az EU kezéből. Éppen ezért a tagállamok vezetői a csütörtöki találkozón megvitatják az azonnali óvintézkedési lehetőségeket és a probléma hosszú távú megoldására vonatkozó elképzeléseket.
Az Európai Bizottság egy tízpontos javaslattal állt elő, amit szintén megvitatnak az államok vezetői. A javaslatot Dimitris Avramopulos, a migrációs ügyekért felelős biztos terjesztette elő. Ennek egyik legfontosabb eleme az elosztási mechanizmus bevezetése. Ez a gyakorlatban – leegyszerűsítve – azt jelentené, hogy a bevándorlókat meghatározott kulcs szerint elosztanák az uniós tagállamok között, enyhítve ezzel valamelyest azt a nyomást, amely most a mediterrán országokra – elsőként is Olaszországra, illetve Görögországra és Spanyolországra – nehezedik.
Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter azonban ellenzi ezt az elképzelést. Szerinte bár megkérdőjelezhetetlen a szolidaritás vállalása az említett országokkal, a menekültek elosztása bizonyos kvóták szerint mégsem megoldás és Szlovákia számára nem elfogadható. Lajčák kihangsúlyozta: Szlovákia tranzitország, ráadásul schengeni határa is van. Az elosztási kvótarendszer így semmit nem old meg, hiszen a menekülteket úgysem lehet megakadályozni abban, hogy a számukra vonzóbb nyugati országok felé vegyék az irányt. „Vagy zárjuk be őket?” – vetette ellen a szlovák külügyminiszter. Szlovákia az elosztást csak önkéntes alapon és a képességek, kapacitások és lehetőségek mérlegelése után támogatja.
Magyar kollégája, Szijjártó Péter is a hosszú távú megoldások szükségességét hangsúlyozta. Az InfoRádió Aréna c. műsorának adott interjújában határozottan leszögezte: „Nem a tüneteket, az okokat kell kezelni”. Ezzel arra utalt, hogy nem Európában, hanem az érintett országokban, régiókban kell a megoldást keresni. Vagyis ott, ahonnan a menekültáradat indul. Mindemellett arra is felhívta a figyelmet a magyar külügyminiszter, hogy nem csak a tenger felől érkező menekültáradattal kell számolni, hanem oda kell figyelni a Nyugat-Balkánról az EU felé irányuló migrációra is.
Orbán: Európa határait meg kell védeni
Európa határait meg kell védeni, ennek érdekében az Európai Uniónak komoly rendészeti, katonai lépéseket is tennie kell – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A kormányfő erről azután nyilatkozott, hogy a menekültügy témájában tartott csütörtöki brüsszeli rendkívüli EU-csúcstalálkozón a résztvevők úgy döntöttek: az unió megháromszorozza azt a pénzt, amelyet eddig a lélekvesztőkön Észak-Afrika felől a Földközi-tengeren Európába tartó, bajba került illegális migránsok mentésére fordított.
Orbán Viktor a Kossuth Rádióban Európa határvédelméről szólva úgy fogalmazott: „nem lehetünk olyanok, mint egy lukas sajt, hogy ki-be járkálnak a határainkon”. Ám nem elég Európa határait megvédeni, eközben olyan politikát is kell folytatni, amely segíti a menekülni vágyókat abban, hogy ott maradhassanak, ahol születtek – hangsúlyozta.
A mostani csúcstalálkozó a tengeri menekültekkel foglalkozott – folytatta -, Magyarországot viszont a szárazföldön érkező menekültek ügye érinti, ezzel júniusban foglalkozik az EU, amikor egy átfogó migrációs stratégiáról tárgyal majd.
Közölte egyúttal, hogy a visegrádi országok kormányfői csütörtökön külön is egyeztettek, és elfogadtak egy közös álláspontot – amelyben alapvetően a szárazföldön érkező megélhetési bevándorlók kérdése szerepel -, ezt a V4-csoport soros vezetője, Robert Fico szlovák miniszterelnök elő is terjesztette az EU-csúcson.
Orbán Viktor a rádióinterjúban megerősítette azt a magyar álláspontot, hogy jobb lenne, ha az uniós tagállamok maguk dönthetnék el – az adottságaiknak megfelelően -, miként akarják megfékezni a menekülthullámokat.
A kormányfő szólt arról is, hogy hamarosan megindítja a kormány az illegális határátlépőkkel kapcsolatos nemzeti konzultációt, amelynek kérdéseit már jóváhagyta. Megkérdezik majd egyebek mellett az emberektől: egyetértenek-e azzal, hogy az illegális határátlépőket őrizetbe kell venni, hogy azonnal vissza kell őket toloncolni, és hogy amíg Magyarországon tartózkodnak, addig munkát kell végezniük az itteni létfenntartásuk költségeinek fedezésére – ismertette. Megjegyezte: ezek a felvetések ellentétesek az EU ma hatályos, szerinte buta szabályaival, mert azok „megbénítják” a tagállamokat.
A miniszterelnök hozzátette, amíg a menekültek továbbmehetnek, addig nincs nagy baj Magyarországon, „de azt nem fogják megengedni a németek meg az osztrákok az idők végtelenségéig, hogy az EU területére illegálisan belépő emberek szabadon menjenek az ő országaikba”.
Végül megismételte: álláspontja szerint Európának nincs szüksége bevándorlókra, inkább jó család- és foglalkoztatáspolitika kell. Jelezte ugyanakkor, ez egy olyan kérdés, amelyben az ő álláspontja messze van attól, hogy általános legyen.
Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”50491,41102,40470,52356″}
