A szolgáltatások és áruk árszínvonala gyorsabban esett Szlovákiában, mint azt az elemzők várták. A közgazdászok a defláció átlagos szintjét 0,3 százalékra jósolták.
A hónapközi összehasonlításban a fogyasztói árak 2015 decemberében 0,3 százalékkal csökkentek, novemberben pedig változatlanok voltak. Az árak alakulását nagyban befolyásolta az üzemanyagok árának csökkenése.
A múlt évben az árszínvonal átlagosan 0,3 százalékkal csökkent, míg az ezt megelőző évben ez a szám 0,1 százalék volt. A fogyasztói árak nálunk már 2014 végétől folyamatosan csökkennek.
A Home Credit analitikusa, Michal Kozub elmondta: „Annak ellenére, hogy az Európai Központi Bank (ECB) igyekszik a deflációt visszaszorítani, ez nem járt eredménnyel. A 2016-os évben nagyobb az esélye annak, hogy az árszínvonal inflációba fordul”.
A Szlovák Takarékpénztár analitikusa, Katarína Muchová szerint annak ellenére, hogy az inflációs nyomás alacsony, 2016-ban az infláció fokozatosan emelkedni fog. „A fogyasztói árak 0,8 százalékos emelkedését várjuk az idén” – nyilatkozta Muchová.
Az UniCredit Bank analitikusa, Ľubomír Koršňák szerint a némely élelmiszerek áfájának 10 százalékra történő csökkentése csak lassítja az inflációs folyamatokat. „Az üzemanyagok világpiaci árának aktuális árcsökkenése csak tovább késlelteti az infláció pluszba fordulását”- vélekedett Koršňák.
Deflációnak nevezzük az általános árszínvonal csökkenését egy bizonyos időtávon. A közgazdászok szokták a kifejezést a pénzmennyiség csökkenésére is használni, ami gyakran kiváltó oka az árszínvonal negatív változásának is. A defláció ellentéte az infláció, illetve ha az a gazdasági növekedés lelassulásával is jár, a stagfláció.
A defláció a likviditásigény növekedésével jár együtt, miközben a pénz vásárlóereje nő. A lakosság elhalasztja vásárlásait a további árcsökkenés reményében. A hitelre vásárolt áruk értéke a hitelidőszak végére csökken a pénz vásárlóerejéhez képest.
A modern közgazdasági gondolkodás ezért negatív jelenségként, problémaként tekint rá, főként egy esetleges deflációs spirál kialakulásának kockázata miatt. Ebben közrejátszik a deflációnak az 1930-as évek nagy gazdasági világválsága kialakulásában tulajdonított szerepe. Ugyanakkor a defláció nem mindig jár együtt negatív gazdasági ciklussal.
SITA/SZL, Felvidék.ma