Szlovákiából is több magyar középiskolás készül magyarországi egyetemekre. A Magyar Nemzet összeállításában nem csak a tandíj emelkedésével foglalkozik, de ismerteti a pontszámítás szabályait is. Januárban indul a felvételi szezon. A leendő diákoknak nem lesz könnyű dolguk, hiszen már csak tandíjas képzésre jelentkezhetnek, ráadásul számos szakon az előzetesen ígértnél sokkal többet kell majd fizetni. Van olyan iskola, amelyik 225 ezer forintot kér az eddig ingyenes képzésekért. A felvételi pontszámítás is új, a még Magyar Bálint által bevezetett, az Alkotmánybíróság által is kifogásolt módszer helyett jön a 480 pontos rendszer.
Januárban finiséhez érkezik a felvételi jelentkezési szezon. A leendő diákok február 15-ig jelentkezhetnek az alapképzésekre, a mesterképzéseknél a határidő március 15. Érdemes alaposan átnézni a szakokat ismertető felvételi tájékoztatót, mivel négy egyetem eltért a tandíj korábban ajánlott 105, illetve 150 ezer forintos éves összegétől, és ennél jóval többet kérnek a diákoktól az eddig ingyenes képzésekért. Ez azért megdöbbentő, mert korábban az egyetemi vezetőket tömörítő Magyar Rektori Konferencia (MRK) tagjai megállapodtak abban, hogy a tandíj első évében egyikük sem kér többet a hallgatóktól, mint amennyit az oktatási tárca ajánl, vagyis alapképzésen 105, mesterképzésen pedig 150 ezer forintot szednek a hallgatóktól. Számos intézmény szenátusa azonban később mégis másképp döntött.
A Budapesti Corvinus Egyetem alapképzésben, az ajánlott évi 105 ezer forint helyett több képzésben is 110 ezer, illetve 157500 forintot kér leendő hallgatóitól, míg a Károli Gáspár Református Egyetem 112 ezer és 150 ezer forintos képzési összegeket határozott meg. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 130 ezer forintot kér, a Rendőrtiszti Főiskola 120 ezret. A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán 110 ezer forint lesz a tandíj több képzésnél. A mesterképzéseknél is magasabb összeget állapított meg az ajánlott 150 ezer forintnál a Budapesti Corvinus Egyetem, amely több szakon 225 ezer forintot szed majd be hallgatóitól, a Műegyetem pedig 190 ezer forintért kínálja két képzését.
A számok tükrében valószínű, hogy radikálisan visszaesik majd a jelentkezők száma, hiszen több száz ezer forintot csak kevesen tudnak fizetni tanulmányaikért. Sovány vigasz, hogy a hallgatók közül a legjobban teljesítő 15 százalék mentesül majd a tandíj megfizetése alól, hiszen egy jelentkezését fontolgató gyerek előre nem tudhatja, hogy sikerül-e minden félévben bekerülnie a legjobbak közé. Az oktatási tárca szerint van megoldás a pénzhiányra: Manherz Károly szakállamtitkár bejelentette, dolgoznak a diákhitel rendszerének módosításán. Azt szeretnék, ha az államilag támogatott képzésben is negyvenezer forint lehetne az igényelhető hitel összege.
A diákok egy jelentkezési lapon korlátlan számú államilag támogatott és költségtérítéses szakot jelölhetnek be, de kötelező köztük jelentkezési sorrendet felállítani. Az eljárás alapdíja kilencezer forint, ezért a pénzért három helyet jelölhetnek meg, ezenfelül minden egyes újabb jelentkezésért 2-2 ezer forintot kell fizetni. Azok az iskolák, amelyek alkalmassági vagy gyakorlati vizsgát tartanak, kérhetnek külön eljárási díjat, legfeljebb négyezer forintot.
Januártól új pontszámítási rendszer lép életbe: az eddigi, sokat támadott 120+20 pontos helyett 400+80 pontos felvételi rendszert vezetnek be. A diákokat középiskolai teljesítményük és két érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye alapján rangsorolják majd. Összesen kétszáz pontot lehet gyűjteni a legjobban sikerült két érettségi tárgy százalékos eredményeiből, és szintén kétszáz pontot az összes érettségi tárgy középiskolai érdemjegyeiből, valamint a matúrán szerzett osztályzatokból. Legfeljebb nyolcvan pluszpontot vesznek figyelembe. Az emelt szintű érettségiért negyven, középfokú nyelvvizsgáért harmincöt, felsőfokúért ötven pluszpont jár. Hiába van azonban valakinek több nyelvvizsgája, ezért legfeljebb ötven pontot kaphat. A bekerülési küszöb alap- és osztatlan képzésben 160, a felsőfokú szakképzésben 140 pont lesz, ennél kevesebb ponttal sehova sem vehetik fel a jelentkezőt. Az eddig érvényben lévő számítási módszert még Magyar Bálint korábbi oktatási miniszter vezettette be a kétszintű érettségi vizsga debütálásával és a felvételi vizsga eltörlésével egy időben, 2005-ben. A diákok és szüleik demonstrációkon támadták azt, mivel jogszerűtlen előnyhöz juttatta a korábban érettségizőket az adott évben vizsgázókkal szemben. Az Alkotmánybíróság szerint is meg kell változtatni a rendszert.
Most már nem telik el úgy nap, hogy ismételten be ne bizonyosodna: a kormány kizárólag a gazdag emberek érdekeit képviseli – olvasható a Fidesz csütörtöki közleményében. Ágh Péter szerint az egyetemeken és főiskolákon fizetendő tandíj bevezetése azt jelenti, hogy ezentúl nem a fiatalok tehetsége és szorgalma, hanem a szülők anyagi helyzete fogja eldönteni, hogy ki tanulhat tovább. A fideszes országgyűlési képviselő úgy véli, a szerényebb anyagi körülmények között élő családok nem tudnak felvállalni újabb százezres nagyságrendű kiadásokat. A Fidesz szerint újabb hazugság lepleződött le, amikor kiderült: számos egyetemen az előre meghatározott 105, illetve 150 ezer forintnál magasabb összegű tandíjat vetnek ki. A Szociális Népszavazás meg fogja adni az embereknek azt a lehetőséget, hogy eltöröljék a teljesen igazságtalan és elfogadhatatlan, a szegényebb családokból származó gyermekek elől a könnyebb jövőnek még a reményét elvevő tandíjat – áll a közleményben.
Farkas Melinda
