Immár tizedik alkalommal rendezték meg Dialógusok címmel az interkulturális kapcsolatok témakörében az anyaországi, és a határon túli kultúraközvetítők konferenciáját. Ezúttal Mezőkövesd adott otthont azoknak, akiket – bár nemzetiségüket tekintve magyarok -, a történelmi kényszer mégis országhatárokkal választott el egymástól.
A kisebbségi létérzés Trianon óta többféle fázison esett át, de a fő kérdés mindig is az volt, hogy miként lehet túlélni azt, ami gyakorlatilag túlélhetetlen: megmaradni kisebbségben magyarnak – ezt Pomogáts Béla irodalomtörténész fejtette ki a konferencián.
„Egy kisebbségi magyar ma is mennyire visszafogja magát, képtelen elemi jogainak érvényesítésére, frusztrált, önkényesen visszafordul egy peremen lévő kultúrába…” – hangoztatta Pomogáts Béla irodalomtörténész.
A konferencia díszvendége volt Rudolf Schuster, volt szlovák államfő, aki elmondása szerint még kassai főpolgármestersége alatt fordult szembe a szlovák kormány magyarellenes törekvéseivel, és fűzte szorosra a felvidéki város kapcsolatát Miskolccal, a borsodi megyeszékhellyel. A politikus úgy véli: a schengeni csatlakozás után már nem szólhat bele a hatalom az elszakított családok döntéseibe.
A népeknek össze kell jönni. Biztos vagyok abban, hogy a jövőben ezt ki fogjuk használni mind a két oldalról – nyilatkozta az egykori köztársasági elnök.
Cselényi László, a Duna TV elnöke a konferencia egyik előadójaként elsősorban a Kárpát-medence magyarjainak összefogására létrejött média életben maradásának jelentőségéről beszélt.
„Az a helyzet, hogy atomizálódunk, és mindenkinek saját üzenete van. A Duna soha nem volt ennyire szeretett és népszerű mint ma, és azt reméljük, hogy senkinek nem lesz terve megszűntetni, beolvasztani” – nyilatkozta.
A rendszerváltozás, és kiváltképp az európai uniós csatlakozás óta tapasztalható folyamatok lehetőséget adhatnak arra, hogy bekövetkezzen egy úgynevezett lelki forradalom, amelynek során a Kárpát-medence magyar kisebbségei felemelhetők az európai élet magaslatába, ami magába foglalja a nemzeti identitás vállalásának, megélésének, sőt, érvényesítésének feladatát – hangzott el a konferencián.
Duna TV
Összevonnák Hargita és Kovászna megyét
A többségében magyarok lakta erdélyi Hargita és Kovászna megye összevonását javasolja Csíkszereda polgármestere. Szerinte a romániai törvénykezés lehetővé teszi olyan népszavazás megtartását, amelyen a két székelyföldi megye rendelkezhetne saját sorsáról.
Ráduly Róbert Csíkszereda polgármestere úgy véli Hargita és Kovászna megye egyesítése a szomszédos székelyföldi megyék együttműködését és autonómia törekvését is segítené. Az ötlet a tavalyi tusványosi táborban Antal András háromszéki képviselő, a csíki és a székelyudvarhelyi polgármester beszélgetése során született.
„Ott fogalmaztuk meg hárman közösen azt, hogy az első ilyen lépés egyrészt az együttműködés és másrészt az autonómia fele az a két megyének a népszavazás útján történő egyesítése lehetne és ehhez csatlakozhatnának a jelenlegi Maros megyéből azok a magyar többségű önkormányzatok, akik a Székelyföld régió tevőleges kialakításában szerepet akarnak vállalni” – nyilatkozta Ráduly Róbert Kálmán Csíkszereda polgármestere.
A jelenlegi megyéket 40 évvel ezelőtt, a Ceausescu korszak elején hozták létre. Most népakarat dönthetne a felosztott térség egyesítéséről. Csíkszereda előljárója szerint ezzel megszűnne a két megye közti gazdasági és kulturális téren is tapasztalt rivalizálás.
