A schengeni térségen belül a következő években várhatóan az illegális migráció és a hozzá kapcsolódó nemzetközi szervezett bűnözés – az embercsempészet, emberkereskedelem, okmány- és pénzhamisítás – valamint a terrorizmus jelenti a legnagyobb fenyegetést
– derül ki a magyarországi Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2007 évi tevékenységét összefoglaló évkönyvből, amit pénteken mutatott be Szilvásy György miniszter.
A kötetben úgy fogalmaznak: a schengeni csatlakozást követően Magyarország belépő pontot jelent a Nyugat-Európába irányuló illegális migránsok számára; és az elkövetkező években Magyarország számára várhatóan az illegális migráció (és az ehhez kapcsolódó okmányhamisítás) kontrollálása jelenti az egyik legnagyobb kihívást. Emlékeztetnek rá: az EU szárazföldi határainak 15 százalékán a magyar határőrizeti szerveknek kell szavatolniuk.
Az NBH közlése szerint az illegális migrációban jelentős problémát jelent az embercsempészet, amelynek elkövetői jellemzően magyar, albán, koszovói albán, román, ukrán, moldáviai és szerb állampolgárok. „Ügyfeleik” jellemzően ukrán, moldáv és szerb állampolgárok, illetve az arab térségből érkezők, valamint török, bolgár, macedón, volt FÁK-országokbeli és ázsiai (például bangladesi) személyek.
Mint írták, az illegális migránsok 85 százaléka embercsempészek segítségével, elsősorban az átkelőhelyeken, hamis úti okmányok vagy tartózkodási engedélyek felhasználásával, illetve járművekben megbújva kísérelik meg a határátlépést.
A korábbi évekhez képest 2007-ben változtak az illegális migránsok módszerei: egyre gyakrabban 10-30 fős csoportok kamionokban, rakomány közé rejtve vagy erre a célra kialakított rejtekhelyeken kísérlik meg a határátlépést.
Az elkövetők gyakran használják az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok okmányait, azt feltételezve, hogy ezek nem annyira ismertek az EU korábbi tagállamai hatóságai előtt. Az NBH tapasztalatai szerint nőtt a román és bolgár úti okmányok felhasználása, és felértékelődtek a magyar iratok és vízumok. Az új biztonsági elemmel ellátott magyar útlevél azonban nehezen hamisítható, erre az elmúlt időszakban nem is volt példa.
Mint írták, a Nyugat-Európába irányuló migrációs útvonal továbbra sem kerüli el Magyarországot; az embercsempészés a osztrák-magyar határon és a román-magyar határon a legjellemzőbb.
Amennyiben nem sikerül észrevétlenül átjutniuk a határon, azonnal menekültstátusért folyamodnak, de az eljárás lefolytatását nem várják meg, hanem haladéktalanul továbbszöknek Nyugat-Európába.
(privatbankar, mti)
