Juraj Marušiak, a Szlovák Tudományos Akadémia politikatudományi intézetének munkatársa sajnálatosnak tartja, hogy a visegrádi országok elmulasztották az EU-n belüli közös regionális stratégia létrehozását, amely ugyanolyan fontos lett volna, mint a Duna- vagy a Balti-stratégia.
Marušiak szerint mivel Lengyelország nem részese a Duna-stratégiának, nem lehetséges az európai strukturális alapokból eszközöket kérni és átirányítani a négy visegrádi államot összekötő közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. Ezen a helyzten változtatni kellene, vélekedett. A politológus a TASR hírügynökségnek kifejtette: mivel az együttműködés soha nem intézményesült, csupán konzultációs fórumként működik, nem várható a csoport további bővülése sem. Pedig a tagság iránt érdeklődött Litvánia, Ukrajna, a magyarok Ausztriát és Szlovéniát is szívesen látták volna. Marušiak szerint inkább arra lehet számítani, hogy a Visegrád Plusz keretében vesznek majd részt a konzultációkon, egyeztetéseken más országok is. A konzultáció fennmaradása azért fontos a térségnek, hogy nemzetközi szervezetekben közös álláspontokat tudjanak képviselni időnként. Marušiak szerint ha ez a múltban megtörtént, az egyeztetett célokat sikerre tudta vinni a négy állam. Problémának tartja viszont, hogy a közös álláspontot az unióban érvényre tudják-e juttatni. A 2014-ben hatályba lépő uniós szavazási mechanizmus – az ún. dupla többség, amikor az EU lakosainak 55 százaléka képviseletében fogadhatók majd el határozatok – ugyanis azt jelenti, hogy a V4-eknek ugyanúgy 58 szavazatuk lesz, mint együtt a német-francia duónak.
A V4-ek szerepe akkor nőhet meg, ha összefognak, az EU ugyanis nem szereti, ha a kis országok magányosan állnak elő kezdeményezésekkel. Lengyelország ezt azonnal tudatosította, s belépése óta egyeztet Svédországgal és maga mellé állítja a V4-eket is, fejtette ki Marušiak, aki jónak tartaná, ha ezt a maradék államok is gyakorolnák.
Szorosabb együttműködést a politológus csak a gazdasági élet egyes terőletein feltételez a jövőben. A katonai együttműködésről folytatott tárgyalások kudarcba fulladtak, a közös bank létrehozása sem aratott sikert, a külpolitika terén azonban volt előrelépés, ennek egyik jele, hogy közös külképviseleteket alakítottak ki az államok, folyamatos az együttműködés a kultúra és a környezetvédelem terén. A jövőben fejlődhet az idegenforgalmi együttműködés, a közlekedési, az energetikai infrastruktúra közös fejlesztése, és fontos szerepet játszhatnak a négyek az EU-Keleti Partnerség program reális tartalommal való megtöltésében.
Felvidék Ma
{iarelatednews articleid=”26982″}
