1993-tól törvény mondja ki, hogy március 25-e Szlovákiában az emberi jogokért folyó küzdelem emléknapja.
1988. március 25-én, még a szocializmus egypárti diktatúrája alatt, Pozsonyban békés, több ezer ember részvételével gyertyás tüntetést tartottak a Hviezdoslav téren, amit azonban a karhatalom brutális erőszakkal elfojtott. A 24 évvel ezelőtti tüntetés résztvevői gyertyával a kezükben fejezték ki elégedetlenségüket az akkori Csehszlovákia emberi jogokat tipró rendszere ellen. Az 1968-as prágai tavasz óta ez volt a legnagyobb tömeges megmozdulás a kommunista rezsim ellen. A tüntetést egyházi vezetők és kereszténydemokrata ellenzékiek szervezték, köztük Ján Ch. Korec, Ján Čarnogurský, František Mikloško. A tüntetők a valódi vallásszabadság biztosítását és az emberi jogok betartását követelték.
A kommunista rendszer mindent megtett a tüntetés sikertelenségéért. Ellenpropagandával próbálták az embereket lebeszélni a részvételről. A diákokat azzal fenyegették, hogy gondjaik lehetnek a továbbtanulás terén, ha részt vesznek a tüntetésen. Akadályozták a tömegközlekedést, utakat zártak le, vonatokat állítottak le. A téren lévő Carlton szállót aznap bezárták, és „kibérelték” azt az államapparátus szolgálói. Innen irányították a több ezer tüntető elleni rendőrségi beavatkozást.
A tüntetés mindössze fél óráig tartott. A résztvevők elénekelték az állami és a vatikáni himnuszt, majd imádkozni kezdtek. A rendőrség vízágyúkkal, könnygázzal, gumibottal oszlatta szét a tömeget, közülük sok személyt őrizetbe vettek. A hatalmon lévő rendszer a megfélemlítés eszközeihez nyúlt, de már csak 20 hónapig tudta késleltetni a kommunizmus bukását, 1989 novemberében az ún. bársonyos forradalommal megdől a diktatórikus rendszer.
**