Szépirodalmi összeállítással indul az Opus idei negyedik száma. A tartalomból:
Az Űr rovat Halmai Tamás, a fiatal írónemzedék sokoldalú, sok-műfajú képviselőjének Sci-fi versével nyit, majd Baka L. Patrik Robbanó napok című prózája következik, melyben szó van többek között a Malion-rendszerben található Krüstallos bolygóról, valamint az A 72-es sikló földbe fúródásáról. H. Nagy Péter gyűjteménye – Tom Baran: A Keringés, Andrew Palmer: Y generáció – folytatja a rovatot, majd a kortárs magyar irodalmi életben több mint tíz éve tevékenykedő Kötter Tamás ír arról a hetvenes években vallott véleményről, miszerint az ezredfordulóra, vagy talán egy kicsit később robotok fognak dolgozni az emberek helyett, s a jólét ideje következik.
A Horizontok Fellinger Károly Sorslavór című versével kezd, majd Veres István rövid regényrészlete követi Dandaranda címmel. Ardamica Zorán négy hosszabb verssel folytatja a rovatot, Bányai Tamás novellája – Símaszk – egy férfiról szól, aki a tomboló fagyos szél miatt simasíkban megy a bankba, okot adva ezzel arra, hogy bankrablónak nézzék. A fiatal és tehetséges Nagy Hajnal Csilla Krónikák című verse után Zságot András Kalandozások a helyesírás világában/X. c. novellája olvasható, majd az egyre ismertebbé váló fiatal Czucz Enikő Szorongás című versével zárul a blokk.
A testképek rovat Esendő testek – Filmre vitt Hajnóczy-olvasat címmel indít Osztroluczky Sarolta tollából, majd A Fekete hattyú (Black Swan, 2010) című film testképében Deisler Szilvia teszi fel a kérdést, hogy miként szemléltethető egy társulat részeként működő, testrészletekből kirakott, a részek mozdulataiból alkotó, de egyedi vonásokkal nem rendelkező balerina?
Hegedűs Norbert A saját mint idegen – Testreprezentációk Neil Gaiman Idegen részek című novellájában rámutat arra, hogy a szerző a múlt század 90-es éveitől kezdve számos művel bizonyította, hogy ott a helye korunk legjelentősebb írói között. Németh Csilla arra világít rá többek között, hogy Kanehara Hitomi Pirszinget a kígyónak c. sikerkönyvében a főszereplők mindvégig tisztában vannak a morális normákkal, a törvény rendszerével, azonban olyannyira eltávolodtak már azoktól, hogy a gyilkosságok sem jelentenek számukra problémát. A
blokkot N. Juhász Tamás zárja, Stephen King Carrie c. első regényét vesézi ki, azt a regényt, amelyik meghozta a szerző számára a sikert, pedig a történet nem is tartozott a kedvencei közé.
A Palimpszeszt blokk Juhász Gergely tanulmányával kezd, melyben a mémelmélet érvényesülési lehetőségeivel foglalkozik, ezt követi Halmai Tamás esszéje a Költészet és transzcendencia címmel. Tóth Lilla kritikája Kemény István A királynál c. kötetét boncolgatja, Szabó Réka recenziójában pedig Lamp Zsuzsanna Randevú és más írások című kötetének elolvasása után arról elmélkedik, hogy miért ír egy sikeres szociológus ilyen jellegű könyvet?
Hétvári Andrea könyvismertetője arról győzi meg az olvasót, hogy Vilcsek Béla, a Költőportrék szerzője olyan kritikus, aki ismeri az aktuális és korabeli irodalmi áramlatok minden fő- és mellékágát, műnemek és műfajok részletekbe menő tipizálását, az irói-költői életpályák szabálytalan hullámzását, a szerteágazó, mindenkor érvényes verstani gyakorlatot, valamint a kortársi reakciókat. A lapszámot Siflis András művei illusztrálják, művészetét Szombathy Bálint mutatja be.
ART/PERON mellékletben (Vida Gergely összeállítása) Kovács Barnabás munkái láthatóak, akiről annyit előzetesként, hogy hatalmas vehemenciával, irigylésre méltó hévvel teszi azt, amit tennie „kell”.
A másik mellékletben (Nagy Erika összeállítása) pedig az elmúlt időszak rendezvényeiről olvasni tudósításokat, valamint a Pegazus Alkotópályázat értékelését Duba Gyula és Tőzsér Árpád tollából.
-szmit-, Felvidék.ma
23
Előző cikk