Az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából Budapesten rendezett tanácskozáson Horony Ákos, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Jogsegélyszolgálatának munkatársa is előadott.
Minden közösségnek joga van kultúráját megtartani, megerősíteni, nyelvét fejleszteni és szabadon használni – fogalmazott Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az Anyanyelvhasználat külhonban – a jogi lehetőségektől a megvalósításig címmel rendezett budapesti konferencia megnyitóján február 20-án.
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint még rengeteg tennivaló akad a magyar nyelv teljes körű és szabad használata területén. Ami a Magyarországon élők számára magától értetődő természetességgel adott, az a szomszédos országokban a magyarság számára sokszor nehéz küzdelem tárgya – mondta Répás Zsuzsanna, aki a Nemzetpolitikai Kutatóintézet tanácskozásán hangsúlyozta a nyelv közösségmegtartó erejét, és úgy fogalmazott: egy nemzet fennmaradásának egyik tartóoszlopa saját, csak rá jellemző nyelve, nyelvi kifejezésmódja.
A közös nyelv közös gondolkodásmódot, kulturális alapot, összetartozást feltételez – tette hozzá.
Répás Zsuzsanna szerint, ha megszűnnénk egy nyelvet beszélni, az a Kárpát-medence magyarságának létét, identitását tenné kétségessé. Minden közösségnek joga van kultúráját megtartani, megerősíteni, nyelvét ápolni. A közösségen belül minden egyénnek joga van anyanyelvével azonosulni, és ezt másokkal tiszteletben tartatni – szögezte le a helyettes államtitkár.
Hozzátette: minden közösségnek joga van arra is, hogy nyelvét fejlessze és szabadon használja. Elengedhetetlen az is, hogy a magyar közösség tisztában legyen jogaival, és tudatosan használja azokat – mutatott rá. Kitért arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet által elfogadott stratégia alapján számos programmal igyekeznek megerősíteni a magyar nyelvű intézményeket és a magyar nyelvhasználatot.
Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet vezetője arról beszélt, hogy amíg megőrizzük anyanyelvünket, addig a nemzet is él. Mint mondta: az intézet legfontosabb feladata a kollektív és egyéni erőfeszítések támogatása jogsegélyszolgálaton keresztül. A kétnyelvűség területén a legnagyobb probléma a bíróságoknál van – jelezte, hozzátéve: a hozzájuk érkezett jelzések szerint a bírók sokszor nem is rendelkeznek az ehhez szükséges megfelelő képesítéssel.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője a nyelvi jogkiterjesztés fontosságát hangsúlyozta. A bátor nyelvhasználat az autonómia egyik eleme – jelentette ki.
Bartha Csilla, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa kiemelte: ahol megvannak a jogvédelmi keretek a kisebbségi anyanyelv használatára, sokszor ott sem működnek kellőképpen. A másik probléma a jogtudatosság hiánya – mutatott rá. Hangsúlyozta: ahol tényleges gazdasági erővel is bír a magyar közösség, ott még az elindult nyelvi asszimilációs folyamatok is megváltoztathatók.
Horony Ákos, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Jogsegélyszolgálatának munkatársa a konferencián a Fórum Kisebbségkutató Intézet által Nyelvi jogok Szlovákiában címmel megjelentetett anyanyelv-használati útmutatót mutatta be. A szakember részletesen szólt a több mint százezer példányban megjelent kiadvány politikai hátteréről, a szlovák nyelvtörvény Fico-féle szigorításáról és az ennek nyomán kialakult tévhitekről is. Horony kiemelte: hasonló, a nyelvhasználati szabályok aktuális jogállapotát tükröző útmutató elsőként – az elcsatolt országrészek közül – a Felvidéken jelent meg.
Elmondta: a könyvecskét azzal a céllal adták ki, hogy gyakorlati segítséget nyújtsanak a szlovákiai magyaroknak, hol, mikor és milyen körülmények közt használhatják anyanyelvüket a hivatalokban.
Horony Ákos portálunknak elmondta azt is: bár eltérőek a jogi keretek, meglepő módon mégis a szlovákiaihoz hasonló jelenségek tapasztalhatók az erdélyi, a vajdasági és a kárpátaljai magyarok anyanyelv-használatában. „A valóság és a papír, vagyis a gyakorlat és a törvényben foglaltak messze állnak egymástól, egyedül Vajdaság van valamivel jobb helyzetben, ott ugyanis hivatalos szervként tudnak fellépni olyan esetekben, mikor sérül a kisebbség nyelvének törvényben előírt hivatalos használata” – fogalmazott.
A Magyarság Házában kezdődött tanácskozás február 21-én, pénteken folytatódik. A konferencia második napján szó lesz többek között a civil szervezetek szerepéről a nyelvi jogok gyakorlatba ültetése területén. A moderátor: Ferenc Viktória, Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa. A tanácskozáson a következő szervezetek mutatkoznak be: Igen, tessék! (bemutatja Talpas Botond); Kétnyelvű Dél-Szlovákiáért (bemutatja Orosz Örs); Itt Magyarul is Lehet (bemutatja Kudlotyák Krisztina); Fontos vagy! (bemutatja Tóth Tibor). A felkért bírálók: Nagy Noémi, MTA Nyelvtudományi Intézet, tudományos segédmunkatárs; Csernicskó István, Hodinka Antal intézet, igazgató és Zahorán Csaba, Pozsonyi Magyar Intézet.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44230,44028″}
