Tornalja, Rimaszombat és Rozsnyó városok mellett egyre több gömöri kisközségben is fejet hajtanak a márciusi ifjak bátor, hőstettei előtt. Így megemlékeztek a Medvesalján, a Sajó-, a Balog- és a Vály-völgyében is.
Kun Ferencz: Március 15-e ünneplőbe öltözteti a szétszórt magyarságot
Tornalján ökumenikus Istentiszteleten vette kezdetét az 1848/49-es szabadságharc és forradalomra való megemlékezés a református templomban március 14-én. Közreműködött a helyi Andante Kórus.
Az igét Nt. Gerlei Pál evangélikus-, Nt. Fazekas Ágnes református- és Rákay Gábor római katolikus lelkészek hirdették. Prédikációikban az összetartozást, a hitet Jézus Krisztusban és a közös emlékezés fontosságát hangsúlyozták.
„Hőseink bátrak voltak, kiálltak a maguk igaza mellett. Ha bele gondolok, Petőfiék alig voltak idősebb a mai középiskolásoknál. S ha elgondolkodok azon, hogy vajon a mai, ilyen korú fiatalok tudnának-e olyan lelkes és szép forradalmat indítani, mint az akkoriak?
Ha esetleg nem tudnának, akkor azon gondolkozzon el az idősebb nemzedék, hogy vajon ő mert volna-e kiállni; s hogy ilyen a jelenlegi nemzedék, azért ki a felelős?” – tette fel a kérdéseket Nt. Gerlei Pál.
Nt. Fazekas Ágnes a sorozatos választások, döntések előtt állásunkra világított rá. S azt a kérdést feszegette, hogy mi mit teszünk azért, hogy valóban szabad emberek legyünk. „A Nemzeti dal kérdése a mai ige alapján, így szólhatna: Élet vagy halál? Világ vagy Krisztus? – ez a kérdés, válasszatok” – mondta.
A forradalmárok a 12 pontban igazságszolgáltatást kértek. A jövőért lelkesedő ifjak, Petőfi által képviselve, erélyesebb hangnemet is választva figyelemre szólították fel a hatalmasokat. Nt. Rákay Gábor esperes Petőfi A mágnásokhoz című versét idézte: „Ezer évig híztak rajtunk az urak,/ Most rajtatok a mi kutyáink hízzanak!/ Vasvillára velök, aztán szemétre,/ Ott egyék a kutyák őket ebédre!…// Hanem még se!… atyafiak, megálljunk!/ Legyünk jobbak, nemesebbek ő náluk;/ Isten után a legszentebb a nép neve:/ Feleljünk meg becsülettel nékie. // Legyünk nagyok, a mint illik mi hozzánk, / Hogy az isten gyönyörködve nézzen ránk…” Úgy ahogyan e sorok, de a forradalom által kivívott szabadság is kötelezi a mai kort az elért eredmény megbecsülésére, megőrzésére és átadására a jövő nemzedék számára – hangsúlyozta az katolikus esperes.
A megemlékezés a Csemadok Tornaljai Területi Választmánya és Alapszervezet rendezésében a Zoltán-kúria udvarán a Kossuth-oszlop koszorúzási ünnepségével folytatódott. Itt felemelő irodalmi összeállítást mutattak be a helyi Kazinczy Ferenc Alapiskola tanulói Székely Zsuzsa és Hubay Katalin felkészítők segítségével. Rövid műsort a sárospataki vendégdiákok is hoztak az ünnepre, akik a Rákóczi Szövetség diákutaztatási programja keretében látogattak a Felvidékre. Wass Albert ide vonatkozó sorait Mikó Zoltán tolmácsolta.
A szép számban megjelent ünneplőket Balajti Lajos, a Városi Hivatal elöljárója köszöntötte. Bevezetőjében utalt rá, hogy nem lehet parancsszóra megemlékezni, az ünnep az emberek belső neveltetéséből és meggyőződéséből fakad.
Balajti felhívta a figyelmet, hogy az idei ünnep jubileumi is volt, hiszen Tornalján, a Zoltán kúria udvarán 25. éve rendeznek megemlékezéseket. „Voltak nagyon szép, napsütéses márciusi 15-ék, mint ez a mai is. Volt, amikor szeles, hűvös idő volt, s nagyon fáztunk. Volt olyan is, amikor hó szakadásban helyeztük el a koszorúinkat. Egyben azonban minden ünnep hasonló volt: ünnepi szónoknak olyan jeles személyiségeket kértünk fel, akiknek az ünnep kapcsán van igaz, megszívlelendő mondanivalója, s egyetemes magyar sorskérdéseket is felvetettek” – mondta Balajti, s utalt rá, hogy tavaly Nt. Nagy Ákos Róbert református esperes, azelőtt Bárdos Gyula mondott itt beszédet. Idén a választás Kun Ferenczre, a budapesti Rákóczi Szövetség képviselőjére esett.
Kun Ferencz a magyarság szétszóratására és a március 15-e adta közös ünnepségre világított rá. Egyszerre ünnepel az emlékhelyeken a messzire sodródott emigráció és a lecsatolt területek magyarsága is. „Ilyenkor spirituális együttlétet tapasztalunk, ami ünneplőbe öltözteti a szétszórt magyarságot. Különösen a Duna TV jóvoltából jó látni ilyenkor, hogy akár sok százan is összegyűlnek egy-egy emlékhelyen” – mondta. Hozzátette: „Fájók és nagyok a veszteségek, de sokkal nagyobb, hogy akárhogy szétszórattunk, de tudunk egymásról. A Kárpát-medence valamennyi parlamentjében ülnek magyar képviselők, s odahaza Budapesten már csak olyan kormányok születhetnek, amelyek kötelességszerűen számon tartják a határon kívül rekedteket.” Kun Ferenc teljes beszédet a Felvidéki Magyarok következő számában olvashatják majd el.
Ezt követően a helyi és járási szervezetek, a vendégek elhelyezték a koszorúikat a Kossuth-oszlopnál. A tornaljai megemlékezésen készült képriportunkat a Képgalériánkban ITT >>> tekinthetik meg.
Tornalján kívül megemlékezést szerveztek többek közt Sajógömörön, Harkácson, Gicén és Szkároson.
Szkároson a végvárnak számító település hagyományosan a helyi református templomban ünnepi istentisztelettel kezdte az ünnepi megemlékezést. Ezután az emlékezők a helyi temetőben lévő kopjafánál helyezték el az emlékezés koszorúit. Sebő Eszter szavalata után Deák János, az MKP járási elnöke mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség baráti találkozóval ért véget.
Gicén az MKP gicei helyi szervezete, a Gice Fejlesztéséért Polgári Társulás és a Csemadok gicei alapszervezete közös szervezésében került sor a március 15-i megemlékezésre. Március 16-án délután a Petőfi emléktáblánál a gyerekek kultúrműsorával kezdődött az ünnepség, majd Kelemen Julianna, az MKP HSZ elnöke köszöntötte a megjelenteket. Deák János, az MKP járási elnöke ünnepi beszédében rámutatott arra, mi is az 1848/49-es forradalom és szabadságharc üzenete a mai kornak. Brockó Béla, a Csemadok ASZ elnöke a helyes iskolaválasztásra hívta fel a figyelmet. A Petőfi-tábla megkoszorúzása után a Szózat közös eléneklése zárta az ünnepi megemlékezést.
Gömörfalván nárcius 16-án Gömörfalván az MKP helyi szervezete szervezésében emlékeztek a magyar forradalom és szabadságharc évfordulójára. A helyi óvoda és alapiskola műsora után Deák János, az MKP járási elnöke mondott ünnepi beszédet. Az asszonykórus műsora után a jelenlévők az emléktáblánál helyezték el a megemlékezés koszorúit – számolt be az mkp.sk a három Tornalja környéki település rendezvényéről.
Orosz István: Összefogás, melyből ma egyre kevesebbet észlelünk
Rimaszombatban március 15-én a Tompa Mihály téren, a Petőfi-szobornál gyülekeztek a megemlékezni vágyók, akiket Samu András köszöntött a szervezők, a Csemadok Rimaszombati Alapszervezete nevében.
Közreműködött a Blaha Lujza Vegyeskar. Ádám Sándor, a Tompa Mihály Református Gimnázium diákja Juhász Gyula: Március idusára című versét adta elő. A református gimnázium és alapiskola gitár-szakkörös diákjai Pákó Mária vezetésével Pósa Lajos: Áldd meg, Isten, szép hazánkat című megzenésített versét énekelték.
Ünnepi beszédet Orosz István, a Tompa Mihály Alapiskola igazgatója mondott. Hangsúlyozta: az idegen hatalmak a magyart nem törték meg. „Nem magyarkodnunk kell, hanem büszkén felvállalni a magyarságot. Évről-évre átgondoljuk elődeink tettét. A szabadságért nem egy arctalan tömeg harcolt, hanem egy alkotni képes, a közös célokért tenni tudó és tenni akaró egyének. A polgári forradalom lehetőségét az emberek összefogása teremtette meg. Összefogás, melyből ma egyre kevesebbet észlelünk” – fogalmazott beszédében Orosz.
Hozzátette: Petőfi Sándor és 1848 üzenete szüntelenül hatnak. „A mi kisebbségi kulturális rendezvényeink a maihoz hasonlóan mindig a hűség ünnepei. Azé a hűségé és ragaszkodásé, amely a szlovákiai magyarságot szülőföldjéhez és múltjához, történelméhez, anyanyelvéhez és kulturális örökségéhez köti.
Mi, itt élő magyarok Petőfiék üzenetének csak úgy lehetünk értő befogadói és továbbadói; a tőlük kapott örökséget csak úgy szolgálhatjuk tisztességgel, ha megőrizzük szellemi értékeinket, kultúránk és művészetünk sajátos arculatát, s ha mindezt átadjuk a nyomunkba lépő nemzedéknek – zárta többek közt ünnepi gondolatait Orosz István.
A Rákóczi Szövetség diákutaztatási programjának köszönhetően a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium és Szakképző növendékei is részt vettek, s irodalmi összeállítással kedveskedtek a rimaszombatiaknak.
A városi, civil, politikai szervezetek képviselői a Petőfi Szobor talpazatánál helyezték el a megemlékezés koszorúit. A megemlékezést a Bodonyi András szerezte Felvidéki Himnusz közös eléneklésével zárták.
A rimaszombati megemlékezésen készült képriportunkat a Képgalériánkban ITT>>> tekinthetik meg. Pár civil szervezet a Múzsák-házánál, a Petőfi-házon elhelyezett emléktáblánál is koszorúzott.
Rimaszombatban a magyar iskolákban külön is megemlékeztek a forradalomról. A rimaszombati Magán Szakközépiskola (Hotelakadémia) diákjai ünnepi műsort mutattak be egymásnak. A Tompa Mihály Alapiskola egyes osztályaiban is tartottak megemlékezéséket, s iskolai ünnepség is volt a Tompa mellszobornál. A Tompa Mihály Református Gimnáziumban március 14-én ünnepi Istentiszteleten vettek részt a diákot, s ezt megelőzően rendhagyó irodalomórát hallgathattak Pósa Lajosról.
A Rimaszombati járásban többek közt Rimajánosiban, Simonyiban, Vecseklőn, Almágyban, de Péterfalán is megemlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 166. évfordulójáról.
Simonyiban a Csemadok helyi alapszervezetének a rendezésében került sor a megemlékezésre, mely a református templomban Istentisztelettel vette kezdetét. Ünnepi beszédet Gál Hajnalka mondott. Az ünnepség a templom előtti téren emelt kopjafa előtt folytatódott, ahol felolvasták a 12 pontot, irodalmi összeállítással léptek fel a helyi gyerekek. Közreműködött a Simonyi Bárka Énekkar.
Az almágyi megemlékezésen készült képriportunkat a Képgalériánkban ITT tekinthetik meg.
A vecsklői megemlékezésen készült képriportunkat a Képgalériánkban ITT tekinthetik meg.
Péterfalán, az elnökválasztás első fordulójának lebonyolítására való tekintettel, másnap, vasárnap március 16-án tartották az 1848/49-es szabadságharcra való megemlékezést. „A nagypolitikát magunk mögött hagyva ezen a napon az ünnepély a megemlékezésről, a dicső tettekről, az önfeláldozó hősökről, a magyarságról szólt. Az ünnepség pontosan három órakor kezdődött, amikor is a helyi kultúrháztól az ott gyülekező résztvevők magyar nemzeti színű zászló alatt a község 1848-as emlékművéhez vonultak” – számolt be a Felvidék.ma-nak Köböl Gyula polgármester. Mint megtudtuk, az emlékhelynél már egy jó hete ott lobogott a székely zászló is, tanúsítva a falu lakóinak támogatását a március 10-i Székely Szabadság Napja alkalmából.
Az emlékműnél Pelle Hilda, a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke köszöntötte az időközben kb. 60 fősre duzzadt kis tömeget, majd kezdetét vette az ünnepi műsor. Először Trizna Marci Levente előadásában Drégely Lászlótól a Pereg a dob című verset hallgathatták meg a jelenlévők, majd elhangzott még Petőfi Sándortól a Nemzeti dal, Ádám Dani, illetve az Egy gondolta bánt engemet Köböl Klaudia tolmácsolásában.
A szavalatok között a Péterfali Menyecskekórus adott elő katonadalokat, valamint a Felvidéki (palóc) himnuszt. Elhangzott a 12 pont is az iskolás gyerekek tolmácsolásában. A község polgármestere Köböl Gyula osztotta meg az egybegyűltekkel Wass Albert örök érvényű gondolatait március 15-e alkalmából.
A székely himnusz eléneklése után Sipos György katolikus plébános magyarságról, nemzetről szóló szép gondolatai következtek, melyet a Gümür vezér Baranta csapat tagjainak rögtönzött baranta bemutatója követett Kopecsni Gábornak, a Felföldi Baranta Szövetség elnökének vezetésével.
Ezt követően a Csemadok Péterfali Alapszervezetének és a község önkormányzatának képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit az emlékmű talpazatánál. Zárásként a jelenlévők közösen elénekelték a Magyar Himnuszt. Az ünnepélyes megemlékezés befejeztével a helyi kultúrházban került sor a Csemadok helyi alapszervezetének évzáró gyűlésére, melyen az előző év értékelésén kívül elhangzottak a jövőre vonatkozó tervek és elképzelések is – tudtuk meg Köböl Gyula polgármestertől.
A péterfalai megemlékezésen készült képriportunkat a Képgalériánkban ITT>>> tekinthetik meg.
Megemlékezések a Sajó-, a Balog- és a Vály-völgyében
Ünnepi istentiszteletet, koszorúzást rendeztek a Sajó-, Balog- ill. Vály-völgyben is.
A Sajó-völgyben Hanváról, Lénártfaláról, Csízből, Runyából és Sajószentkriályból kaptunk beszámolókat.
Hanván, Tompa Mihály pap-költő nyughelyén, a református templomban március 15-én tartottak ünnepi Istentiszteletet, mely a Tompa Mihály Vegyeskar nyitó énekével /Tartsd meg hazánkat Isten…/, majd Nt Nagy Ákos Róbert esperes igehirdetésével folytatódott.
Az istentiszteleti alkalmat a helybéli óvodások, alapiskolások, a református gyülekezet ifjúsága és a Tompa Mihály Vegyeskar szolgálata tette ünnepélyesebbé. „Az Istentiszteletünket a Himnusz eléneklésével zártuk. Ezt követően ünnepi alkalmunk Tompa Mihály síremlékénél folytatódott. A Hanvai Református Férfi Kórus énekes szolgálata közben Hanva község önkormányzatának ill. a Magyar Közösség Pártjának képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit. Ünneplésünk a Szózat eléneklésével ért véget” – mondta a Felvidék.ma-nak Nt. Nagy Andrea helyi lelkész. Hozzátette: „nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a hanvai gyülekezettel és közösséggel együtt ünnepeltek a bánrévei és budapesti vendégeink is”.
Lénártfalán március 16-án, vasárnap délután 13.30-kor ünnepi istentiszteletre hívogattak a Lénártfalvai Református Templom harangjai. „Azért is különleges volt ez az istentisztelet, mert gyülekezetünk vendége volt a Fiatal Reformátusok Szövetségének Cantate Domino Kórusa” – nyilatkozta Nt. Nagy Andrea lelkésznő.
Az igehirdetés szolgálatát Nt. Süll Tamás lelkipásztor végezte, ezt követően a helybeli alapiskolások, a gyülekezeti hittanra járó fiatalok ünnepi műsora következett. Az Istentiszteletet nemzeti imádságunk, a Himnusz éneklésével zárták. Ezt követően a templomkertben található kopjafánál koszorúzással és a Szózat eléneklésével tisztelegtek a szabadságharcos hőseink emléke előtt.
„A helybélieknek lehetőségük volt arra is, hogy az Istentiszteletet követő vendégségen személyesen is megismerkedhessenek a Firesz Kórus tagjaival” – tette hozzá a lelkésznő.
Csízben is megemlékezte az 1848. március 15-i forradalomról és az azt követő szabadságharcról. Az ünnepi alkalom a templom előtt található Tompa Mihály szobornál kezdődött. A helyi gyermekek és fiatalok versekkel köszöntötték az ünnepet. A koszorúzást és a Szózat eléneklését követően a református templomban folytatták a megemlékezést. Az Istentiszteleten igét hirdetett Nt. Nagy Ákos Róbert esperes, majd Nemzeti Imádságunk eléneklésével kérték Isten áldását népünkre, nemzetünkre.
Runyában a március 15-i eseményekről való megemlékezésen kedves vendégeket is köszönthettek. Ide látogattak a magyarországi Sajóivánka község önkormányzatának és református gyülekezetének képviselői. „A délután 16:00 órakor kezdődő istentiszteleten Nt. Bundzik Attila hirdette Isten Igéjét. A hanvai Tompa Mihály Vegyeskar szolgálatát követően Sajóivánka polgármesterének, Seszták Ottónak ünnepi beszédét, köszöntőjét hallgathattuk meg. Majd a helyi gyermekek, fiatalok szolgálata következett. Vendégeink címeres magyar zászlót ajándékoztak református gyülekezetünknek, mely el is lett helyezve műemlék templomunkban. Testvéri találkozónkat a kultúrházban szeretetvendégséggel zártuk, ahol lehetőség volt az ismerkedésre és a jó hangulatú beszélgetésre is” – számolt be az alkalomról Nt. Nagy Andrea.
Sajószentkirályon megható megemlékezési műsorral debütált a helyi Via Nova ICS. A sajószentkitályi református gyülekezet és a sajószentkirályi Via Nova Ifjúsági Csoport március 16-án délután az 1848/49-es hősök előtt tisztelgett. Az ünnepségen részt vettek a kövecsesi, a naprágyi, a sajórecskei, a sajószentpéteri és a bánrévei református gyülekezet képviselői, valamint a járási és országos Via Nova Ifjúsági Csoport képviseletében Cziprusz Zoltán és Maczko Gábor.
A megemlékezés ünnepi istentisztelettel kezdődött a sajószentkirályi református templomban, ahol Rákos Lóránt lelkész hirdetett igét. Ünnepi beszédet Paszternák István, a sajószentpéteri Nagytemplom Református Gyülekezet megbízott gondnoka és Bán Zoltán egyházmegyei gondnok mondtak. Ezt követően a sajószentkirályi Via Nova Ifjúsági Csoport mutatta be ünnepi műsorát.
A templomból a zászlót vivő ifjúság vezetésével az ünneplők a falu barokk kastélyának udvarába vonultak, ahol Szent László szobra előtt Béres Ferenc, a község polgármestere is megemlékezett a hősökről, majd a megemlékezés koszorúinak elhelyezésére került sor.
A koszorúzást követően az ünneplők szeretetvendégségen vettek részt a kastély dísztermében, ahol egy, az 1848-49-es eseményeket bemutató képkiállítást is megtekinthettek – számolt be a Felvidék.ma-nak Cziprusz Zoltán.
A sajó-völgyi megemlékezéseken készült képriportunkat a Képgalériánkban ITT >>> tekinthetik meg.
A Balog-völgyében szinte minden református templomban az istentisztelet keretében megemlékeztek a nemzeti ünnepről.
Bátkában az alapiskolában külön forradalmi műsort is bemutattak a tanulók. A tornatermében tartott megemlékezésen Valacsay Henrietta pedagógus köszöntő beszédét az 5.B osztályos tanulók műsora követte. Az ötödikes lányok és fiúk a Honfoglalás és a Tartsd magad nemzetem c. dalok mellett előadtak egy rövid színdarabot is, melyben felelevenítették a Pilvax kávéházban, 1848. március 15-én reggel lejátszódott eseményeket. A megemlékezés másnap, a bátkai református templomban fejeződött be.
Nagybalog is bekapcsolódtak az iskola tanulói a megemlékezés sorozatba, s a napközisek kilátogattak a templomkerti kopjafához, a gyerekek egy csoportja főpróbát is tartott, hiszen március 16-án a Csemadok Nagybalogi Alapszervezete rendezésében tartott megemlékezésen ünnepi irodalmi összeállítással készültek, felkészítőjük Molnár Jolán és Koós István voltak.
A nagybalogi megemlékezés a szeles idő miatt az Istentiszteletet követően a templomban zajlott. Az összejövetel résztvevőit Pál Csaba, a helyi Csemadok elnöke köszöntötte.
A kis Csemadokosok műsorát követően Kovács László mondott ünnepi beszédet. Közreműködött a helyi Szivárvány Énekkar. Majd a templomkertben lévő kopjafánál az egyház, a község, az MKP és a Most-Híd, a Csemadok és a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete helyezte el a megemlékezés virágait. Utóbbi szervezet megemlékezett a Rákóczi Szövetség egykori mecénásáról, a nagybalogi születésű Szepesházy Kálmánról is a katolikus temetőben.
Uzapanyiton szintén március 16-án helyeztek el koszorút Szentmiklóssy Antal honvédőrnagy és Demeter András ispán közhonvéd emlékére állított kopjafánál. Közreműködött Demeter Katalin, az MKP helyi elnöke.
A balog-völgyi megemlékezéseken készült képriportunkat a Képgalériánkban ITT >>> tekinthetik meg.
A Vály-völgyében a Szarvas lelkészházaspár 2012 óta szervezi úgy a 1848/49-es ünnepséget, hogy az egész völgy kivegye belőle a részét, mármint a két gyülekezet: az alsókálosi és a felsővályi. „Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyik gyülekezetben van az istentisztelet, a másikban az ünnepi műsor és vacsora, a másik évben fordítva.
Az idén Alsókálosán kezdődött a megemlékezés 15 órakor istentisztelettel, amelyen a Cantate Domino kórus (a FIRESZ kórusa) szolgált és Nt. Szarvas László hirdette az Igét. Ezután a községi hivatal előtt megkoszorúztuk a kopjafát, ahol az iskolások szavaltak és a Vály-völgyi kórus énekelt. Az ünnepséget közösen folytattuk Felsővályban a templom udvarán, ahol a Vály-völgyi kórus vezetésével elénekeltük a szózatot (vezényelt Varga Barbara), ünnepi beszédet mondott Kovács Magda író, énekelt a Cantate Domino kórus, meghallgattuk Miko Zoltán szavalatát, végezetül pedig a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium leánykórusa énekelt.
A koszorúzás után a kultúrházban közösen fogyasztottuk el a gulyást, melyet Miklós Zoltán és családja készített” – mondta a Felvidék.ma-nak Nt. Szarvas Erzsébet helyi lelkész. Hozzátette, hogy jövőre Felsővályban lesz az istentisztelet, Kálosán pedig az ünnepi műsor. Valamint megjegyezte, hogy jó lenne, jövőre többen jönnének olyanok, akik nem koszorúznak, nem énekelnek a kórusban, nem szolgálnak fel a vacsorán, hanem egyszerűen csak ünnepelnek, mert magyarok.
A vály-völgyi megemlékezéseken készült képriportunkat a Képgalériánkban ITT >>> tekinthetik meg.
Abafalán az Abaffyak kastélya előtt emlékeztek a helyi iskola szervezésében. A gyerekek forradalmi műsort mutattak be, ünnepi beszédet Kosztúr Ilona az iskola igazgatója mondott. A községben először szervezetek március 15-i megemlékezést, melyért Hanobik Irén polgármester mondott köszönetet. A meghitt megemlékezés a történelmi események kopjafának a megkoszorúzásával és a Himnusz közös eléneklésével ért véget.
Koszorúzási ünnepségek Rozsnyón és környékén
A Csemadok Rozsnyói Területi Választmánya és Alapszervezete március 14-én tartotta megemlékezését Rozsnyón a magyar forradalom és szabadságharc 166. évfordulója alkalmából. Délután 15.00 órától a Főtéren, Petőfi Sándor emléktáblájánál, majd a Kossuth-szobornál zajlott az ünnepség és a koszorúzás.
A Petőfi emléktáblánál a P.J. Šafárik Gimnázium diákjai szerveztek rövid programot, amelynek mondanivalója az itthonmaradottak hite és hűsége volt.
A koszorúzáson a helyi civil szervezetek, egyházak és Rozsnyó Város Önkormányzata is lerótta tiszteletét.
A Kossuth szobornál Badin Ádám szavalatával kezdődött az ünnepség, Vörörmathy Mihály Himnusz versét adta elő. Az ünnepi beszédet, Csoltkó Jenő mondta. A koszorúzáson a krasznahorkavárlaljai, a várhosszúréti és a jólészi férfikar előadása is elhangzott. A megemlékezést színesítette a Labyrint zenekar megmlékező műsora. A közösségi megemlékezés Nemzeti imádságunk eléneklésével végződött.
Másnap, március 15-én a Rozsnyói Magyar Ház szervezésében Szörcsey Antal sírjánál gyűltek össze a rozsnyói magyarok. A temetőben Gresa Dávid, a kassai Ipari Iskola tanulója saját versét mondta el. Isten üzenetét Nt. Buza Zsolt, rozsnyói református lelkész tolmácsolta Joel 4,9-12 alapján. Az akkori és a ma élő vitézek szolgálatát hangsúlyozta. A gyöngyöshalászi küldöttség nevében Nagy Gyula mondott verset – számolt be a Felvidék.ma-nak Buza Zsolt.
A Rozsnyói járás 32 magyar lakta településéből a felében szerveztek ünnepséget. A hazaiak általában ünnepi istentisztelettel összekötve emlékeztek. Krasznahorkaváralján – az előző évekhez hasonlóan – idén is kárpátaljai vendég tartott előadást a magyar forradalom és szabadságharc eseményeiről.
A rozsnyói megemlékezésekről készült képeinket a Képgalériánkban ITT>>> tekinthetik meg.
HE, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”44521″}
