Gúta városa és a gútai önkormányzat mellett működő Kultúra és Kulturális Örökség Bizottsága közös szervezésében tegnap este vetítették le a Gúta TV saját készítésű dokumentumfilmjét, mely a csehszlovák-magyar lakosságcsere gútai történéseit dolgozza fel. A nemzeti összetartozás napja alkalmából ma ezt a filmet két alkalommal is bemutatták a zömében máig magyarok által lakott csallóközi település több száz általános iskolás tanulójának, mert ‒ ahogy Samu István fogalmazott ‒ „nekünk ez a második Trianon”.
1947. június 3-án indult az első gútaiakat szállító vonat
Angyal Béla helytörténész, néprajzkutató, egyben a dokumentumfilm forgatókönyvírója úgy fogalmazott, hogy a 71 évvel ezelőtti események jobb megértését, az elszakított nemzetrészek összetartozásának érzését és a Kárpát-medencei nemzetek és nemzetiségek békés együttélését hivatott a film szolgálni. A film szereplői a történelmi események mesélői: a gyermekként átélt élményeiken keresztül, a saját nézőpontjukból ismerhetjük meg 1947 nyarától az 1948 őszéig terjedő időszak eseményeit. Mint kiderült, pontosan 71 évvel ezelőtt indult az első szerelvény Gútáról…
„A második világháború utáni hontalanság éveinek eseményeit, a csehszlovák-magyar lakosságcsere történéseit hosszú évtizedeken keresztül tabuként kezelte a hatalom, az iskolai történelemkönyvekben ma is hiába keressük az események objektív leírását” ‒ mondta Angyal. Rámutatott: ennek az időszaknak a feltárása, megismerése nélkül nem lehet értelmezni sem Gúta mai társadalmi, sem nemzetiségi viszonyait. „Hiszen hetven évvel ezelőtt vált Gúta, történelme során először, homogén magyarlakta településből vegyes lakosságúvá, 750 éves írott történelme során először változtatták meg a hivatalos nevét a mai Kolárovóra” ‒ világított rá.
Angyal Béla helytörténész, néprajzkutató, egyben a dokumentumfilm forgatókönyvírója (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma, archív)
„A megcsonkított testet még ki is belezték”
Samu István a mai és a tegnapi filmvetítés szervezői nevében elmondta, a második világháború utáni években született államközi egyezmény a felvidéki magyarság számára a második Trianont jelentette. Az 1920-ban nemzetállami koncepció alapján létrejött Csehszlovákiából magyarok tízezreit telepítették át Magyarországra és ezzel egyidőben magyarországi szlovákokat Csehszlovákiába. „Nemcsak elszakítottak, megcsonkítottak bennünket, de még ki is beleztek ‒ a magyar nemzetiségű lakosságot lakosságcsere útján még ki is telepítették. Így ütötték bele az utolsó szöget a koporsónkba” ‒ fogalmazott képletesen Samu, aki hangsúlyozta: a nemzeti összetartozás napján összetartozásunk testvéri, rokoni szálakban mutatkozik meg. „Nincs gútai család, melyet ne érintene a kitelepítés, rokonaink élnek a Medgyesegyháza, Pitvaros, Mezőberény háromszögben” ‒ magyarázta.
A film utóélete
Ma délelőtt a gútai magyar tannyelvű általános iskolák felső tagozatos diákjai megtekintették a „70 éve történt” című dokumentumfilmet. Samu István tanár elmondta, hogy mind a kollégák, mind a gyerekek részéről pozitív visszajelzéseket kapott a filmmel kapcsolatban.
Samu István, a filmvetítés szervezője (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma, archív)
„A filmben megszólalók 8-10 évesek voltak a történések idején. Úgy mesélték ezeket az eseményeket, ahogy gyerekként rögzült bennük. Ez megragadt a mai gyerekekben is. Könnyebben fogadták, mintha történészek beszéltek volna erről a korszakról” ‒ jegyezte meg Samu István, aki elmondta, a közeljövőben szeretnék megszervezni, hogy a gútai és az érintett magyarországi települések diákjai találkozzanak a kitelepítések évfordulója alkalmával. Angyal Bélától megtudtuk, a dokumentumfilm magyar változatát rövidesen elküldik azoknak a településeknek, amelyek érintettek a csehszlovák-magyar lakosságcserében, ugyanis szeretnék, ha a helyi tévék műsorra tűznék, ahogy a Gúta TV is levetíti hamarosan a szlovák felirattal készült filmet.
A huszonnegyedik órában
A közel 70 perces film a második, amely a hetven évvel ezelőtti eseményeknek állít emléket. „A huszonnegyedik órában készült el ez a dokumentumfilm is, hiszen ma már alig találunk szemtanúkat, a hét évtizeddel ezelőtti kényszermigráció átélőit” ‒ fogalmazta meg véleményét Angyal Béla. „Míg az első film a deportálásokkal, addig a második rész ezen időszak egy másik traumatikus pontjával, az áttelepítéssel foglalkozik. Ebben a részben megszólaltattunk Magyarországról érkezett szlovákokat is, akik Gútára kerültek. A saját átélt élményeiken keresztül, a saját nézőpontjukból ismerhetjük meg ezeket az eseményeket” ‒ teszi hozzá a helytörténész.
A filmet a Gúta TV készítette, bensőséges képi világa Kürti Zsolt munkáját dicséri, aki a vágási és utómunkákat is végezte. A zenei aláfestést Nagy István zongorajátéka és Paszmár János éneke adta. A filmet készítői a korán elhunyt Kugler József emlékének ajánlják, aki gútai születésű édesanyja és mezőberényi édesapja révén létével is elválaszthatatlanul kötődött a témához, és történészként szenvedélyesen kutatta a lakosságcsere eseményeit.
