Kabócáéknál jól indult az új év. Mindjárt az első napokban sűrűn esett a hó, s egykettőre annyi lett a puha pihékből, hogy nem kellett a hegyekbe utazni, akár otthon is vígan szánkázhatott, síelhetett bárki. Ráadásul ekkor még a téli szünet is tartott!
Egyszóval ki lehetett próbálni a Jézuskától kapott új szánkót, sífelszerelés, snowboardot, s végre lehetett hóembert építeni.
Egy világgá indult hóember történetét beszéli el Hervay Gizella verses meséje is a Kabóca új évi első számában, amelyik azonban a nagy vándorlás közben furcsa módon elhagyja az orrát. De szerencsétlenül jár az a nádi farkas is Kulcsár Ferenc meséjében, amelyik a havas bodrogközi síkon dideregve egyszer csak egy kéményseprőbe botlik.
Hóemberről szóló verseket tanulnak Géza gólya diákjai az angol órán, s egy nyomozós játék ugyancsak egy hóember ügyében indul az új évi lapszám egyik oldalán.
A sportrovat a téli sportok királya, a síelés fortélyait veszi számba, azok a Kabóca-olvasók pedig, akik a kézügyességi oldal figuráit, a farkast és a kéményseprőt kivágják a lapból, akár még egy havas téli történetet is eljátszhatnak a vicsori főszereplésével.
