A magyarországi Karabaksa család tagjai négy napot töltöttek a felvidéki Gömörpéterfalán. A Karabaksa egy hagyományőrző közösség, amelynek vezetője Kovács László Fehérholló Öskü táltos.
A Felvidéken tartózkodásuk ideje alatt tartottak egy dobkört, izzasztókunyhózást, túráztak és lelki támaszként szolgáltak Kopecsni Gábor 12 órás íjász-teljesítménynapján.
A csütörtöki dobkört és közös éneklést követően másnap izzasztó kunyhózásra került sor a Magyar Közösségi Ház udvarán, amelyet Gulyás János hagyományőrző vezetett le.
Dobkör és közös éneklés (Fotó: Környei Béla/Felvidék.ma)
Délelőtt előkészítették a kunyhót, az oltárt, a máglyát és az egyéb szükséges kellékeket a délutáni kunyhózáshoz. Az izzasztókunyhózáson a Karabaksások és a Felföldi Dalia Iskola tagjai vettek részt.
Az izzasztókunyhózás (cserga) egy tisztító szertartás, amely őseink hagyatéka. Gyógyulást eredményez, segít megszabadulni a nehézségektől. Szellemi síkon előfordulhat, hogy az ember révületbe zuhan és „elhagyja” a testét egy rövid időre. Mindeközben az emberi testre jótékony hatással van, mivel a magas hőfokon való tartózkodás közben rengeteg káros anyag, zsír és nehézfém szabadul ki a testből. Míg egy átlagos szaunában kb. 60-70 fok van, addig egy izzasztókunyhóban 100 fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet.
A gallyakból állított kunyhó, amely pokrócokkal és sátorponyvákkal van lefedve, jelképezi a Földanya méhét. A kunyhót a földön egy „köldökzsinór’’ köti össze az oltárral és a meggyújtott tűzzel, amiben melegednek a vulkanikus kövek.
A tűz égéséért és a kövekért a „Tűzember” felel. Amikor a kövek már elég forróak, akkor a kunyhó előtt a „Vízasszony” füsttel megtisztítja a résztvevőket és bemehetnek a kunyhóba, ahol kb. 1,5-2 órát tartózkodnak majd.
A szertartás négy körből áll és minden kör elején hét követ helyez be a „Tűzember” a kunyhó közepén lévő gödörbe. Miután beadta a köveket, mindig becsukják a kunyhó ajtaját, így bent teljes sötétség honol, csak a kövek izzása ad némi fényt.
Bent a „Füvesasszony’’ különböző gyógynövényekkel hinti meg a köveket, majd vizet locsolnak a kövekre, amelyből a gőz keletkezik. Folyamatosan énekelnek, imádkoznak, felajánlanak, vagy megpróbálnak elengedni valamit a bentiek.
A kunyhózás végeztével kint még a parázs és a kunyhó körül mindenki elmélkedni szokott, elmélyülni a bent érzett és látott dolgokban. Ezután egy közös étkezés következik, mert a kunyhózás előtt böjtöt kell tartani.
-
- A szertartás kezdete (Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma )
-
- A ,,Tűzember’’ meggyújtja a tüzet a kövek melegítésére (Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma)
-
- Éneklés, felkészülés az izzasztókunyhóra (Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma)
-
- A Karabaksa közösség tagjai (Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma)
Ezzel párhuzamosan a Közösségi Ház pajtájában Fábián Zoltán, erdélyi zenész tartott próbát Juhász Istvánnal, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) sportszakmai igazgatójával, aki dobon kíséri Zoltánt a fellépésein.
Fábián Zoltán első önálló lemeze hamarosan megjelenik, és ennek alkalmából az előlemez-bemutató koncertjére készültek, amelyre Fóton kerül sor a HangFeszten május 11-én.
Szombaton, május 4-én az ajnácskői várat, a Ragácsot és környékét járták be a magyarországi vendégek. Estére értek vissza Gömörpéterfalára, ahol még javában tartott Kopecsni Gábor 12 órás íjász-teljesítménynapja. Előkerültek a táltos dobok és két órán keresztül doboltak Gábornak, hogy ereje és kitartása a végsőkig megmaradjon.
Az estét egy közös vacsorával és beszélgetéssel zárták. Másnap, a hazaindulás előtt kisétáltak a gömörpéterfali határhegyekbe.
A következő program a Magyar Közösségi Házban 2024. május 25-én a Turán Ízei és Népi Sportok Napja lesz.
(Chovan Lilla/Felvidék.ma)
