A szent kapu nem varázskapu, semmiféle csodát nem tesz, de a Krisztussal való találkozásra szólít – mondta az MTI-nek Törő András atya, a Rómában működő Pápai Magyar Intézet rektora, aki részt vesz a Szent Péter-bazilika szent kapuja megnyitásán kedd este.
Törő András a Szent Péter-bazilikából követte a szertartást, amelyen Ferenc pápa megnyitott a bazilika szent kapuját, és elindította a 2025-ös szentévet.
A Rómában tanuló és szolgáló magyar papok intézményét vezető rektor a szentestére készülő Szent Péter téren hangsúlyozta az MTI-nek, hogy a szentév
„különleges időszaknak számít a katolikus egyház életében, és minden kereső embert meg kíván szólítani, de semmi rendkívüli újat nem tanít, ami nem lenne egyébként is jelen az egyház életében”.
A szentév „egyházunk tanításának gazdagságára akarja felhívni a figyelmünket, ami újra reményt tud adni számunkra” – hangoztatta.
Emlékeztetett, hogy az egyház a 16. századtól kezdve 25 évente tart rendes szentévet, amely minden alkalommal az újrakezdésnek, a reménynek az üzenetét fogalmazza meg.
A mindenkori pápa a szentévben a kor kihívásaira, nehézségeire szeretne választ adni: Ferenc pápa most a reményt állítja a középpontba: „ez a remény nem valami optimizmust jelent, hanem a Krisztusba vetett hitünket akarja erősíteni. Nem kívülről jövő találkozást képvisel, hanem belső átalakulást akar bennünk elindítani. Bennünket belülről szeretne alakítani a szentév. Ezért szólít a pápa bűnbánatra, a felebaráti szeretetnek még tudatosabb gyakorlására, a teremtett világ még gondosabb védelmére. Arra buzdít, hogy a hétköznapokból, a megszokott ritmusunkból egyre jobban ki tudjunk mozdulni, el tudjunk indulni Isten és a körülöttünk levő világ felé, és tudjunk találkozni saját magunkkal”.
A szentév a Szent Péter-bazilika szent kapuja megnyitásával vette kezdetét.
Megkezdődött a szentév, Ferenc pápa megnyitotta a Szent Péter-bazilika szent kapuját
Törő András hangsúlyozta, hogy a szent kapu nem varázskapu, nem csodát kíván tenni, hanem meg szeretne hívni a Krisztussal való találkozásra.
A kapu jelképe Krisztusra utal János evangéliuma tizedik fejezetében. Az evangelista arról beszél, hogy aki ezen a kapun áthalad, üdvözül: a szent kapu tehát „az üdvösségre vezető út szimbóluma”.
Arra a kérdésre, hogy ha nem hívő ember halad át a szent kapun, hanem a következő egy évben Rómába érkező turisták egyike, Törő András azt mondta, „ha hitetlenül megyünk át a szent kapun, se nem árt, se nem használ”.
Rámutatott, hogy „gyönyörű szimbolikája” van a Szent Péter és a másik három római bazilika szent kapujához vezető útnak.
„Ki van alakítva a kapuhoz való eljutás: a zarándokoknak, ahhoz hogy eljussanak akármelyik kapuhoz, meg kell tenniük a Rómába és a bazilikákhoz vezető utat, egyfajta fáradságot kell venni, saját magukat oda kell helyezni, már csak azzal is, hogy végig kell állnunk a kapuhoz vezető sort. Ez az úton levés kell ahhoz, hogy elinduljon a megtisztulás és a találkozás a Krisztussal, aki meghívott bennünket”.
A zarándokok szerdától léphetnek át a Szent Péter-bazilika szent kapuján.
December 29-én a lateráni Szent János-, január elsején a Santa Maria Maggiore-, január ötödikén a római városfalakon kívüli Szent Pál-bazilika szent kapuja nyílik meg.
(mti/Felvidék.ma)
