A szlovákiai magyar oktatás helyzete az utóbbi években komoly kihívások elé került. Az oktatási minisztérium által elindított hálózat-optimalizációs folyamat a felvidéki magyar iskolák működését is mélyen érinti. A magyar közösség településszerkezete miatt számos kis létszámú iskola működik, amelyek fenntartása gazdaságilag egyre nehezebb. A magyar oktatási szervezetek – mindenekelőtt az SZMPSZ (Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége) – évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a magyar iskolahálózat átalakítása elkerülhetetlen. Ha a közösség nem lép időben, a döntéseket mások hozzák meg helyette – olyan módon, ami nem biztos, hogy a magyar közösség érdekeit szolgálja.
A legnagyobb hiányosságként az átfogó, adatokra és elemzésekre épülő, konszenzusos oktatásfejlesztési stratégia hiánya fogalmazódott meg – mutatott rá Vörös Mária, az SZMPSZ alelnöke, akit lapunk a szlovákiai magyar iskolaigazgatók országos konferenciája után keresett meg.
„Nincs olyan legitim dokumentum, amely kijelölné, hogyan képzeljük el a felvidéki magyar oktatás jövőjét 5–10 év távlatában. Emellett hiányzik a magyar oktatásban érintett szervezetek közti hatékony együttműködés, feladatmegosztás és információáramlás is. A szlovákiai magyar közösségnek nincs önálló, stratégiai feladatokat ellátó testülete (mint a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács), így a koordináció széttagolt” – sorolta a hiányosságokat.
E felismerés nyomán 2023 végén az Innovatív Oktatásért Intézet, az SZMPSZ és a Comenius Pedagógiai Intézet kezdeményezésére több intézmény, többek között a Selye János Egyetem, a Fórum Kisebbségkutató Intézet, a Katedra és a Tandem társulások, a Bél Mátyás Intézet együttműködési megállapodást írt alá. Céljuk egy közös, tényalapú és konszenzusos oktatásfejlesztési stratégia kidolgozása, valamint a Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum létrehozása volt.
Vörös Mária, az SZMPSZ alelnöke üdvözölte a jelenlévőket
Ahogy Vörös Mária fogalmazott, a folyamatot nehezítette, hogy az oktatási minisztérium időközben megkezdte a középiskolai hálózat optimalizációját, amely sok helyen előkészítetlenül, a szakma bevonása nélkül zajlott. Ez több régióban feszültségeket szült, helyi közösségeket állított egymással szembe. Ennek kezelésére 2024 decemberében a Magyar Szövetség, az SZMPSZ, a CPI és a Selye János Egyetem egyeztetéseket kezdett, amelyekből kialakult egy állandó oktatáspolitikai műhelymunka – mutatott rá.
„A műhely célja az volt, hogy a pedagógiai szempontok mellett demográfiai, szociológiai és gazdasági adatokkal támogassa a helyi döntéshozókat, és ajánlásokat fogalmazzon meg a magyar iskolahálózat jövőjére. A résztvevők egyetértettek abban, hogy minden településnek saját helyzetéhez igazodó megoldásokra van szüksége, de alapelvként elfogadták, hogy lehetőség szerint magyar iskolát csak magyar intézménnyel vonjanak össze, illetve azt a kezdeményezést is, hogy a megyék kapjanak egyéves haladékot a nemzetiségi középiskolák optimalizálásának végrehajtására” – foglalta össze.
Pozitív példaként említette az ipolysági iskolaközpont létrejöttét, amely más települések számára is mintaként szolgálhat.
Az SZMPSZ 2025 tavaszán saját állásfoglalást is közzétett, amely a józan mérlegelésre és a közösségi összefogásra építő megoldásokat hangsúlyozta: ahol indokolt, alakuljanak iskolaközpontok vagy együttműködésen alapuló klaszterek, de ahol ez indokolt, maradjanak fenn a meglévő intézmények.
Elmondása szerint a tavaszi és nyári hónapokban több régiós fórumra is sor került, ahol az iskolavezetők többek között a párbeszéd hiányát, az együttműködés nehézségeit emelték ki. Az ipolysági példa azonban megmutatta, hogy helyi összefogással az átalakítás sikeresen végrehajtható – jegyezte meg.
Közben a kormány öt új oktatással foglalkozó törvénytervezetet bocsátott vitára.
Az oktatáspolitikai műhely összesen 90 módosító javaslatot nyújtott be, köztük kezdeményezést egy külön nemzetiségi oktatási fejezet beemelésére a törvénybe, valamint egy nemzetiségi szakosított módszertani központ létrehozására. Ez az intézmény a kisebbségi iskolák szakmai és jogi támogatását szolgálná – érvelt az SZMPSZ alelnöke.
Vörös Mária, az SZMPSZ alelnöke (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A javaslatoknak hangot is adtak, felvetették a nemzetiségi iskolák pozitív diszkriminációját.
Tomáš Drucker oktatási miniszter a komáromi kerekasztalon nyitottságot mutatott a további egyeztetésekre. A szakmai műhelymunka eredményeként a nyár folyamán elkészült egy belső háttéranyag , amely járási bontásban tartalmazza a diák- és születésszámokat, az iskolák fenntarthatósági mutatóit és veszélyeztetettségét. Az iskolahálózat átalakításának alapelvei: elérhetőség, fenntarthatóság, minőség. A közeljövőben a műhely újabb kistérségi fórumokat szervez, és folytatja az együttműködést az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézettel (NIVAM), az oktatási minisztérium nemzetiségi főosztályával. 2025 őszén részt vettek egy szakmai konferencián is, ahol az inklúzió és a nemzetiségi stratégia volt a középpontban – sorolta.
Vörös Mária szerint fontos előrelépés, hogy az SZMPSZ jelöltje, Tamás Erzsébet lett a Magyar Szövetség oktatáspolitikai szakértője, ami erősíti az érdekképviselet szakmai alapját.
A folyamat összegzéseként megállapítható: a szlovákiai magyar oktatás jövője az együttműködésen, az adatalapú döntéshozatalon és a közösségi felelősségvállaláson múlik. Az oktatáspolitikai műhely célja, hogy ajánlásokkal és háttéranyagokkal segítse a helyi döntéshozókat, és hozzájáruljon ahhoz, hogy minden magyar gyermek elérhető közelségben magyar óvodába és iskolába járhasson.
A több szervezet együttműködéséből alakult munkacsoport, oktatáspolitikai műhely ehhez tud segítséget, ajánlásokat adni a helyi döntéshozóknak, hogy felelős döntést hozhassanak – mutatott rá.
Szalai Erika/Felvidék.ma
