Mintegy kilencezer sírhely jogi és működtetési hátterét érintő kérdések tisztázására hívott össze sajtótájékoztatót 2026. január 28-án Komárom városa a római katolikus temető ügyében. A város legnagyobb temetőjéről van szó, amelynek működését évek óta bizonytalanság és lakossági elégedetlenség kísérte. A város és az egyház képviselői szerint a tájékoztató célja nem a múltbeli viták élezése, hanem a jogi helyzet világos bemutatása, valamint annak hangsúlyozása volt, hogy az elmúlt időszakban több, korábban évtizedekig elmaradt beruházás is megvalósult, és a temető működését immár rendezett, előretekintő szemlélettel kívánják folytatni.
Január 28-án tartott sajtótájékoztatót Komárom városa a római katolikus temető körül kialakult, hosszú évek óta húzódó vitás helyzet kapcsán. Az eseményt Keszegh Béla polgármester hívta össze, jelen volt Csintalan Miklós, a város főellenőre, valamint Kiss Róbert kanonok, az egyház képviseletében. A sajtó elé tárt jogi és szakmai anyagok alapján több alapvető kérdés tisztázódott, ugyanakkor az ügy felelősségi és jogkövetkezményi vonatkozásai továbbra is nyitva maradtak.
Egy régóta húzódó probléma felszínre kerülése
A mostani vita nem előzmények nélküli. A komáromi római katolikus temető üzemeltetését a 2000-es évek közepétől a Komáromi Temetők Kft. látta el. Az üzemeltetési szabályzat legutóbbi önkormányzati jóváhagyása 2008-ban történt, még a korábbi jogszabályi környezetben. A temetkezési törvény 2011-es módosítását követően az üzemeltetési szabályzatot és az árjegyzéket összhangba kellett volna hozni az új előírásokkal, ennek ténye azonban később vitatottá vált – mutatott rá a főellenőr.
A 2010-es évek során a temető működésével kapcsolatban fokozatosan gyűltek a lakossági panaszok, ezek azonban hosszú időn át nem vezettek átfogó rendezéshez. A helyzet akkor vált igazán kiélezetté, amikor a korábbi üzemeltető megbízatása 2023 végén megszűnt, az átadás során azonban nem került sor a teljes sírnyilvántartás rendelkezésre bocsátására.
Keszegh Béla polgármester hívta össze a sajtótájékoztatót (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Üzemeltetőváltás és bizalomvesztés
2024 eleje óta az eddigi működtető, a Komáromi Temetők Kft. helyett a Somnia Centrum nonprofit szervezet látja el a komáromi római katolikus temető gondnoki feladatait, a temető tulajdonosának számító katolikus egyház megbízásából. Az üzemeltetőváltás hozta felszínre azokat a problémákat, amelyek addig nagyrészt rejtve maradtak a nyilvánosság előtt.
A váltást követően egyre több lakos jelezte, hogy nem egyértelmű számukra, érvényesek maradtak-e a korábbi, sok esetben évekkel vagy akár több mint egy évtizeddel korábban megkötött sírhelybérleti szerződéseik, illetve jogszerű-e az újabb befizetésekre való felszólítás. A bizonytalanságot tovább fokozta, hogy a korábbi üzemeltető nem adta át a teljes sírnyilvántartást, amely nélkül az új működtető sem tudta egyértelműen megállapítani a fennálló jogviszonyokat.
Lakossági fórumok és elhúzódó bizonytalanság
A kialakult helyzet miatt 2024-ben és 2025-ben több lakossági fórumot is tartottak, ahol az érintettek választ vártak a bérleti szerződések érvényességére, az ismételt befizetések jogszerűségére és a hiányzó nyilvántartások kérdésére. Ezek a fórumok azonban jellemzően nem vezettek megnyugtató eredményre, részben azért, mert a jogi és adminisztratív háttér tisztázása nélkül nem lehetett egyértelmű válaszokat adni. A bizonytalanság és a feszültség ezzel párhuzamosan tovább nőtt – magyarázta a sajtótájékoztatón Keszegh Béla.
A város mozgástere jogilag szűk
A városvezetés és a főellenőr által bemutatott jogi állásfoglalások szerint az önkormányzat mozgástere ebben az ügyben kezdettől fogva korlátozott volt. A temető tulajdonosa az egyház, az üzemeltetést 2024 elejéig a Komáromi Temetők Kft., azóta pedig a Somnia Centrum látta el, miközben az önkormányzat szerepe elsősorban az üzemeltetési szabályzat rendeleti jóváhagyására korlátozódik. A város nem jogosult sem a szolgáltatási díjak önálló meghatározására, sem azok utólagos módosítására, és nincs felhatalmazása arra sem, hogy az üzemeltető gazdasági döntéseit ellenőrizze – mutattak rá.
Ez a jogi keret már a korábbi években is adott volt, a mostani konfliktus azonban rávilágított arra, hogy az üzemeltetőváltás során felhalmozódott hiányosságok kezelésére nem állt rendelkezésre kidolgozott átmeneti mechanizmus.
Csintalan Miklós, Komárom város főellenőre (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Tizenöt kérdés a jogi tisztánlátásért
A lakossági felvetések és az egyház megkeresései nyomán 2025-ben a város főellenőre tizenöt releváns kérdést fogalmazott meg a temető működésével kapcsolatban. Ezek a kérdések az önkormányzat és az egyház jogköreire, a sírhelybérleti jogviszonyok érvényességére, az árjegyzékek jogszerűségére, az üzemeltetőváltás következményeire, valamint az adatátadás kötelezettségére vonatkoztak.
A kérdésekre jogilag megalapozott, ugyanakkor a gyakorlatban is értelmezhető válaszok készültek, amelyek célja nem új döntések meghozatala, hanem a hatályos jogszabályok következetes alkalmazásának bemutatása volt. Csintalan Miklós ezeket a kérdéseket és válaszokat a 2026. január 28-i sajtótájékoztatón részletesen ismertette.
Beruházások és rendezési szándék
A sajtótájékoztatón hangsúlyosan elhangzott, hogy a katolikus egyház az elmúlt időszakban nem csupán átvette a temető működtetését, hanem tudatosan törekedett a hosszú évek, egyes esetekben évtizedek óta halmozódó mulasztások felszámolására is. 2024 és 2025 folyamán a temető területén számos beruházás valósult meg, amelyek célja a működés biztonságának növelése, az infrastruktúra korszerűsítése és a látogatók számára méltó környezet megteremtése volt. A fejlesztések kiterjedtek a nyilvántartási rendszer megújítására, az épületek és közművek állapotának javítására, valamint a temető egészének rendezettebbé és biztonságosabbá tételére.
Az egyház képviselői szerint ezek a beruházások nem elszigetelt beavatkozások, hanem egy hosszabb távú rendezési folyamat részei. Ennek a folyamatnak a célja nem a korábbi viták élezése, hanem a jogilag és emberileg is méltányos megoldások keresése. A szándék egyértelműen az, hogy a fennálló bizonytalanságokat fokozatosan felszámolják, az érintettekkel együttműködve, átlátható módon rendezzék a vitás kérdéseket, és olyan működési rendet alakítsanak ki, amely hosszú távon biztosítja a temető kiszámítható és méltó fenntartását.
Jogérvényesítés és lehetséges következmények
A sajtó számára átadott jogi elemzés már kifejezetten a jelenlegi helyzetből indul ki, és a korábbi évek gyakorlata kapcsán polgári jogi kártérítési igények lehetőségét is felveti. A dokumentum szerint ilyen igény akkor merülhet fel, ha jogellenes magatartás történt, ebből tényleges kár származott, és a kettő között okozati összefüggés áll fenn. A jogászok hangsúlyozzák, hogy sok érintett csak 2024 és 2025 folyamán szembesült azzal, hogy befizetései jogalapja vitatható lehet, ami az elévülési határidők szempontjából is meghatározó.
A jogi anyag óvatosan utal arra is, hogy bizonyos körülmények fennállása esetén büntetőjogi felelősség gyanúja is felmerülhet, ennek vizsgálata azonban kizárólag az illetékes hatóságok hatáskörébe tartozik.
Kiss Róbert kanonok, az egyház képviseletében (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Kis összegű károk, nagyszámú érintett
A sajtótájékoztatón szóba került az is, mekkora nagyságrendű anyagi érintettségről lehet szó. A jelenlegi díjszabás szerint egy sírhely tízéves bérleti díja 85 euró. A főellenőr elmondta, hogy pontos számot nem tud megjelölni, ugyanakkor nem zárta ki, hogy az érintettek száma akár több százra is tehető. A probléma forrása az, hogy sok esetben a sírhelyhasználók nem rendelkeznek írásos bérleti szerződéssel. Feltételezhetően ilyen dokumentumot korábban nem is kaptak, így kizárólag számlákkal vagy befizetési bizonylatokkal tudják igazolni, hogy a bérleti díjat megfizették.
A jogi helyzetet tovább árnyalja, hogy az egyéni károk összege viszonylag alacsony. Egy tízéves időszakra vetítve 85 euróról van szó, ami sok érintett számára nem indokolja a hosszadalmas és költséges jogi eljárás megindítását. Többen ezért nem éltek jogi úttal, mivel az ügyvédi költségek, az időráfordítás és az eljárással járó bizonytalanság aránytalanul nagy terhet jelentene az esetleges megtérüléshez képest. Ez a körülmény hozzájárulhatott ahhoz, hogy a probléma hosszú időn át jogi következmények nélkül fennmaradt, miközben a bizonytalanság egyre több sírhelyhasználót érintett.
Egy ügy, amely még nem zárult le
Bár a 2026. január végi sajtótájékoztató több kérdésben jogi tisztánlátást hozott, a komáromi római katolikus temető ügye továbbra sem tekinthető lezártnak. Nem ismert, mikor fejeződik be a teljes sírnyilvántartás pótlása, lesz-e visszamenőleges elszámolás az elmúlt évek vitatott befizetéseiről, és milyen jogi lépések következnek azokban az esetekben, ahol a konfliktus nem rendezhető egyezséggel. Az azonban egyértelmű, hogy 2026 elején a temető ügye egy hosszú ideje halogatott probléma jogi fordulópontjához érkezett.
Időrendi áttekintés
A komáromi római katolikus temető üzemeltetését a 2000-es évek közepétől a Komáromi Temetők Kft. látta el. Az üzemeltetési szabályzat utolsó önkormányzati jóváhagyása 2008-ban történt. A 2011-es jogszabályváltozást követően az üzemeltetés jogi megfeleltetése vitatott maradt. A korábbi üzemeltető megbízatása 2023 végén szűnt meg, a teljes nyilvántartás átadása nélkül. 2024 elejétől a Somnia Centrum nonprofit szervezet vette át a temető gondnoki feladatait. 2024-ben és 2025-ben több lakossági fórumot tartottak, érdemi rendezés nélkül. 2025-ben elkészült a főellenőri tizenöt kérdésből álló jogi összegzés, valamint a szakmai állásfoglalás. Ezeket 2026. január 28-án sajtótájékoztatón ismertették.
Szalai Erika/Felvidék.ma
