Egyetlen pénzpiac, egyetlen pénzpiaci termék és egyetlen pénzpiaci szereplő sem maradhat szabályozás vagy felügyelet nélkül – egyértelműen ez a legfontosabb üzenete az Angela Merkell által kezdeményezett berlini mini-csúcsértekezletnek.
A G20-as fórum európai tagjainak találkozója az április eleji londoni csúcsértekezletet volt hivatott előkészíteni. Tegyük hozzá, az első G20-as fórum tavaly novemberben volt Washingtonban, a pénzügyi világválság kirobbanása okán. Az évtizedek óta példátlan válság új globális gazdasági–pénzügyi szabályozórendszert követel – hangoztatta a házigazda német kancellár. A jelenlévők abban is egyetértettek, hogy a szigorúbb ellenőrzési feladatok, illetve válságmegelőzési tervek megfogalmazásának nagy része a Nemzetközi Valutaalapra háruljon. Ez azonban a szervezet költségvetésének megduplázását is jelenti. Enélkül ugyanis aligha lehetne elvárni, hogy a világszervezet képes lesz az arra rászoruló országokat megsegíteni. Gordon Brown brit kormányfő szerint a nemzetközi pénzintézeteknek legkevesebb 500 milliárd dollárral kellene rendelkezniük a válságkezelésére. Emellett elvben döntés született arról is, hogy a hitzelminősítő ügynökségeknek kötelezöen regisztráltatni kell magukat, a bankoknak és más pénzintézeteknek pedig kellő mennyiségű tartalékot kell képezniük. Az európai csúcsvezetés egységes nemzetközi szabályozás alá vonná a menedzserek jutalmazási rendszerét is. Sokak szerint épp ezen réteg kapzsisága játszott jelentős szerepet a mostani krízis kialakulásában. Az őszi G 20-as csúcson is felmerült már a spekultív befektetési alapok és az adóparadicsomok megregulázása is, az egységes fellépés azonban még várat magára. Nicolas Sárközy ismét kezdeményezte ezen miniállamok rendszabályozását is. Az európai csúcsvezetők kilátásba helyezték a szankciók életbe léptetését is olyan országok ellen, amelyek segítik az adócsalást. Ugyancsak a francia elnök beszélt – tegyük hozzá – egyetértésben a német kancellárral – a protekcionizmus megakadályozásáról. Mint mondták, például az autóiparnak nyújtott nemzeti támogatások nem vezethetnek a protekcionimushoz, illetve a szabad piaci elvek és a verseny szellem megsértéséhez. Ennek ellenőrzése egyébként az Európai Bizottság feladata lesz. A csúcsértezelet utáni tájékoztatón egyébként külön nem esett szó Kelet-Európáról, holott ezt megelőzően még a hét közepén Merkel az európai bizottság elnökével közösen azt hangoztatta, hogy a térség rászoruló országait – magyar és lett mintára – kell megsegíteni. Berlinben viszont annál több szó esett a súlyos helyzetbe került Írországról, Görögországról és Spanyolországról. Merkelék cáfolták, hogy az említett országok csőd közeli helyzetbe kerültek volna. Mind mondták, az euró változatlanul stabil, az övezetbe tartozó államok eddig megfelelő módon ellent tudtak állni a válságnak. Az azonban vitathatalan hogy aggasztó méreteket ölt néhány tagállamok eladósodása. Az unió májusi rendkívüli csúcsértekezletén – amelyről szintén berlinben született döntés – majd ezt is kezelnie kell a közösségnek.
Felvidék Ma, Pátria, mj
