Köztudott, hogy a nagy fejedelmet, II. Rákóczi Ferencet szoros szálak fűzték Hont megyéhez is.
Brigadérosa, Ocskay László 1703. szeptember 14-én hódoltatta meg a vidék hajdani királyi városát, nagy múltú és gazdag történelmi emlékekkel rendelkező települését, Korponát. A Rákóczi-szabadságharc idején a helység a felkelés végéig híve maradt a fejedelemnek. A vármegye monográfiájában olvassuk, hogy Rákóczi uralmának idején, 1708-ban gróf Bercsényi Miklós is meglátogatta a várost. Február másodikán kíséretével együtt részt vett a gyertyaszentelői körmenetben, s „gazdag oferát tett az oltárra.” Október 23-án aztán a fejedelem tábornoka, báró Andrássy György magával vitte a város tizenegy ágyúját, Korponát pedig felgyújtotta, hogy a császáriak semmit se találjanak ott.
Rákóczi és Korpona
Korponán 1901-ben tettek javaslatot arra, hogy a városban nevezzenek el egy teret Rákócziról. Matunák Mihály lelkész, történész, a Hontvármegyei Múzeum Társulat egyik vezetője, kiadványainak szerzője a következőképp érvelt ezzel kapcsolatban a Korpona szabad kir. város terei utczái, közei és házsorai elnevezésének tervezete című kiadványában:
„A negyedik tér, mely a szolgabírói hivatal előtt, a kolostor és városháza között fekszik, viselje utolsó és legideálisabb felkelő fejedelmünk, II. Rákóczi Ferencz nevét, kihez mióta csak 1703. szeptember 14-én vitéz brigadérosa, Ocskay László elfoglalta, a város különös hűséggel és szeretettel ragaszkodott, még akkor is, midőn a császáriaknak meghódolt és az egész északnyugati Magyarországból csupán Érsekújvár véres-füstös bástyáin lobogtak a fejedelem Szűz Máriás és magyar czímeres zászlai. Jellemzőnek találom, hogy e városban igen sok Rákóczi-pénzt találnak s legtöbbet magam is e téren találtam. Legyen tehát e tér Rákóczi-tér és a mellette levő és a temetőbe vezető köz Rákóczi-köz.”
Rákóczi Ipolyságon
A megye másik városához, a premontreiek hajdani központjához, a későbbi székhelyhez, Ipolysághoz is kötődött a szabadságharc története. Valószínűleg a templom melletti kolostorépületben szállt meg a fejedelem 1704. szeptember 24-én, amikor is Gyöngyösről Hídvégen át az Ipoly mentén érkezett Ságra ötezer főnyi seregével. Más feltevések szerint a plébánián töltötte volna idejét, illetve éjszakáját Rákóczi.
A következő nap itt fogadta az erdélyi követeket, akik fejedelemmé választását hozták hírül. Így ír minderről Emlékirataiban maga Rákóczi:
„Az értekezlet Gyöngyösön befejeződött, én pedig seregemmel rövid menetekben Vihnye felé közeledtem, és elhatároztam, hogy egészségem helyreállítására felhasználom az ottani fürdőket. Néhány napot Ságon időztem, ahol Veterani grófot fogadtam. A kassai megadás megerősítését kérte. Ezen a helyen ért el az erdélyi rendek ünnepélyes követsége is, és elhozta megválasztásom oklevelét. Az volt a megbízásuk, hogy fogadjam el, és menjek közéjük, megragadni a kormányzás gyeplőjét.”
Folytatjuk…
