Vörös Péter, Bugár Béla jobb keze vitte el az MKP székházba a kilépési nyilatkozatokat, csokorba gyűjtve. Gútán senki sem követte Angyal Bélát. Somorján csak a sajtóból tudnak Bugár kilépéséről, Solymosné Pokstaller Lívia sem szólt az alapszervezete elnökségének. Zsille Béla a Pázmány Péter Alapítvány ügyvezetőjeként a legalkalmasabb ember az MKP soraiban a zavarkeltésre a Galántai járásban.
Szerkesztőségünk arról értesült, hogy az örökös szürke eminenciás, Vörös Péter, az MKP egykori főtitkára most is Bugár Béla jobb keze az MKP szétverésében. Ezen kívül a parlamenti asszisztense, és ő lett a nagyszarvai idősek otthonát működtető BB and G Kft-nek, Bugár magánvállakozásának az ügyvezető igazgatója is, tehát igazán sokoldalú szolgáltatást nyújt. Ő vitte be az MKP pozsonyi székházába a pártból kilépni szándékozók nyilatkozatait, egy előre sokszorosított szöveget, amit az érintetteknek csak alá kellett írniuk.
Vörös Péter bizonyára ismeri az MKP alapszabályát, hiszen ő is egyik alkotója volt, ebben az áll, hogy az MKP-tag az alapszervezetnek nyújtja be a kilépési szándékát. Persze csak akkor, ha nem ilyen rendkívüli a helyzet és nem ennyire sürgős, mint most. Akkor is megszűnik a tagsági viszony, ha valaki más pártba lép be, tehát vegyük kész ténynek az új párt létezését.
Egyébként is mi értelme volna az ügyintézést bonyolítani, minél előbb derül ki, kire nem számíthat az MKP, annál jobb mindenkinek.
Felmerül az a kérdés is, vajon a Fideszben hogy viszonyulnak Vörös Péter régi, közeli barátai ehhez a politikai lépéshez, Vörös Péter új feladatához? A szlovákiai magyarság politikai képviseletében is a pluralizmus hívei, mint Erdélyben? Megfogják a Híd-építők kezét, mint Székelyudvarhelyen Szász Jenőét? Ő megtapasztalta azt is, milyen az, amikor egyedül marad az összekuszált helyzetben.
Az MKP vezetői még nem kívántak tájékoztatást adni a sajtónak a kilépési nyilatkozatokkal kapcsolatban, ezért a terepen tájékozódtunk. A nyilvánosság előtt már többen megszólaltak a kilépők közül, de néhány új névnek az egyes alapszervezetekben próbáltunk utána járni.
Úgy tudjuk, összesen kb. 40 kilépési nyilatkozatról van szó. Ezek közül egy már érvényét veszítette, mert Hamerlik Richárd először aláírta az elé tett ívet, aztán meggondolta magát, és marad, mintha mi sem történt volna. Vagy az alapszervezete ezt másként ítéli meg?
A somorjai alapszervezet elnöke egyelőre csak a sajtóból tudja, hogy Bugár Béla kilépett a pártból, a saját szervezetét nem értesítette. Azt az információt, hogy Solymosné Pokstaller Lívia, az MKP egykori sajtótitkára is a kilépők közt van, Élesztős Pál nem tudta megerősíteni, mert ő sem értesítette az alapszervezet elnökségét. Pokstaller Lívia az MKP Országos Tanácsának is tagja (volt).
Úgy tudjuk, a gútai alapszervezet elnökét, Angyal Bélát senki sem követte az alapszervezetéből, sőt többen olyan véleményt fogalmaztak meg, hogy elfogadhatatlan Angyal lépése. Ő egyébként fontos állami tisztséget tölt be, a szlovák közbeszerzési hivatal elnöke. Néhány hónapja maga Csáky Pál vetette fel, nem tartja helyesnek, hogy pártfunkcionáriusként tölt be olyan hivatali tisztséget, ahol egyértelműen pártatlannak kell lenni. Akkor Angyal Béla visszautasította Csáky kérését, most aláírta a kilépési nyilatkozatot. Igaz, egy másik pártba való belépés érdekében.
A Galántai járásban Gál Gáborral együtt kilépett a diószegi illetékességű Zsille Béla is. Korábban hivatásos katonatisztként szolgált Csehországban, Csehszlovákia szétválása után tért vissza szülőföldjére, ahol rövid idő alatt a közéletben sokra vitte: az MKP országos tanácsának tagja, Nagyszombatban megyei képviselő, a Csemadok járási elnöke és a Pázmány Péter Alapítvány ügyvezető igazgatója. Zsille nevétől már hangos volt egyszer a magyar vidék. Pék László, a pedagógusszövetség elnöke többedmagával követelte, hogy távolítsák őt el a Pázmány Péter Alapítvány ügyvezető igazgatói tisztségéből, mert nem alkalmas a feladatra. A szülők szövetsége, elsősorban annak elnöke, Mézes Rudolf azonban teljes mellszélességgel kiállt Zsille Béla mellett. Hogyne állt volna ki, hiszen más felállásban, a Csemadok Galántai Területi Választmányában viszont Zsille Béla „főnöke” Mézes Rudolfnak, a járási Csemadok-titkárnak.
A Pázmány Péter Alapítvány kezeli a magyar állami közpénzből Szlovákiába érkező legnagyobb támogatási összeget, a magyar iskolás gyermekek után „járó” fejenként 20 ezer forintnak megfelelő támogatást, ami évente több mint 1 milliárd forintot tesz ki Felvidéken. Zsille Bélának tehát jelentős befolyása van, egyrészt a szülői szövetség alapszervezeteinek továbbított támogatásokat az ő nevéhez kötik, másrészt a lebonyolításra szánt összegből, ami a támogatási összeg 6%-kát teszi ki, erős hátteret alakított ki Galántán, amit most a Magyar Koalíció Pártja szétverésének szolgálatába állíthat. A Galántai járásban Zsille Bélánál jobb szervezőt a Híd párt nem is találhatott volna.
Felvidék Ma, Pogány Erzsébet
