Slota a „szlovák identitást jelképező kettős keresztek” felállítását vette a fejébe, eredetileg a magyarokkal szembeni dactól vezérelve. Ők viszont, mármint a magyarok, teljes mértékben elégedettek lehetnek, ugyanis a kettős kereszt a magyar államcímer része is.
A cserhovaiak igazi szlovák hazafiaknak bizonyultak, akkor, amikor szép kis szlovák falujuk fölé egy ilyen kettős keresztet emeltek. „Valóban mementóként kell, hogy szolgáljon számunkra az egész 2008-as év során azzal az elhatározással, hogy az ilyen mementóállítás folytatódni fog egész évben Szlovákia-szerte, hisz csak nem fogjuk azokat a hülye turulmadarakat bámulni”. Imigyen beszélt, zengzetes szlovák nyelven néhány nappal ezelőtt Ján Slota. Monológját néhány cserhovái lakos Kelet-Szlovákia szegletéből megszívlelte, így aztán ebben az ukrán határ menti községben az SNS felállította az első, betonból készült kettős keresztet. Slota majd elolvadt a gyönyörűségtől, na de elégedettek lehetnek a magyarok is, hiszen a hatalmas betonkolosszusokat tulajdonképpen számukra is állítja. A kettős kereszt ugyanis a magyar címer szerves része, és mindmáig az is maradt !
A legnagyobb – Zsolna fölött állítandó – kettős kereszt hatalmas monumentum lett volna. Felállítását Slota egy 1996 áprilisában tartott sajtótájékoztatón jelentette be. A pályázaton győztes Pavol Kosnáč tervei azonban nem valósultak meg.
A nemzetiek már jelezték, hogy 2008 a kettős keresztek éve lesz. Slota mindezt röviden azzal indokolta, hogy „mindenkinek világos kell legyen, hol van Szlovákia és ki van itthon ebben az országban.”
Komplexusok és az értékek devalválódása: Miroslav Kusý politológus Slota legújabb ötletét ahhoz hasonlította, mint amikor a vadállatok megjelölik saját területük határát. „Ez talán a 19. században, Štúrék idején még normális lett volna, amikor a nemzetek keresték saját identitásukat, de nem a 21. században, amikor már teljesen máshol vagyunk. Ez nemcsak hogy elavult, de ez a melldöngetés és láttatás nem is az erőről szól, hanem inkább egyfajta komplexusról.”
A következő kettős kereszt felállítását a nemzetiek Komáromban tervezik. Mit szól ehhez a város polgármestere, Bastrnák Tibor? „Nálunk a szlovák és a magyar polgárok békében élnek egymással, és nincs szükségünk semmiféle provokációra, melyek a megosztottságot vetítenék előre. Az ilyen és hasonló igyekezetekre a törvény értelmében fogunk reagálni.” Hasonló szellemben nyilatkozott egy esetleges zsolnai kettős keresztről a város polgármestere, Ivan Harman is: „Az egészséges hazafiság ellen nem szabad ágálni, ha viszont ezt az érzést egyetlen politikai párt szeretné kisajátítani, akkor ezt nem tartjuk a legszerencsésebbnek.”
„A jelképekhez szembeni ilyetén hozzáállás nem más, mint devalválódás” – állítja Jozef Novák, a hazai heraldika ismert szaktekintélye, professzor. „Az állami jelképekkel nem szabadna úgy bánnunk, mint egy darab tárggyal, és nem is szabadna ezeket hurcolni mindenfelé, ahova éppen az ember gondolja. A szimbólum láttatása össze kellene, hogy kapcsolódjon a különleges alkalom belső érzetével.” Annál szomorúbb tény, hogy az állami címerre egyesek monopóliumként tartanak igényt. Slota nacionalistái ugyanis a cserhovai keresztre nem felejtették el odabiggyeszteni pártjuk logóját.
A magyar kettős kereszt: „A kettős kereszt egyenesen köt bennünket össze elődeink első államalakulatával, nemzeti szenvedésünket jelképezi, a mi identitásunk része, melyet szükséges továbbfejleszteni, de védelmezni is” – hangzott el Ján Slota ünnepi beszédében, amelyben igyekezett megvédeni a megvédhetetlent. A kettős kereszt ugyanis soha nem volt csak és kizárólag szlovák jelkép, hiszen a történelmi Magyarország címerének a része is volt, tehát azé az államalakulté, melyhez a mai Szlovákia területe is tartozott. „A kettős kereszt szlovák állami jelkép, és ez teljesen törvényes, de nem jelenti azt, hogy kizárólagos jogunk van a használatára” – tette hozzá J. Novák professzor. Arra a kérdésre pedig, hogy tehát a kettős keresztre nekünk vagy pedig a magyaroknak van nagyobb joga, azt válaszolta, hogy „mindkét nemzetnek egyformán”.
A lotaringiai kettős kereszt: A kettős kereszt, mint jelkép Bizáncból származik, ahol vallási-politikai jelkép volt. Slota véleményével ellentétben, egyáltalán nem lehet bizonyítani e jelkép összefüggését a Nagymorva Birodalommal. „Egyáltalán nincs semmilyen régészeti bizonyítékunk a kettős kereszt használatára a nagymorva időkből, és arra sincs bizonyíték, hogy Cirill vagy Metód használta volna” – magyarázza Vladimír Turčan a pozsonyi Régészeti Múzeumból. A történészek szerint inkább a történelem paradoxona az, hogy a keleti egyház egyik jelképe mindmáig használatos Nyugaton, amely tudvalevőleg a latin liturgiához tartozónak vallja magát. A Szlovák és a Magyar Köztársaság ugyanakkor nem az egyetlen, ahol a kettős kereszt az államcímer része, mert a középkori Lotaringia címerében is megtalálható volt. Nem mellesleg ezt a „szlovák” jelképet Nyugat-Európában máig is lotaringiai keresztnek hívják.
„A hülye turul”: A mítikus ősi magyar madár leginkább a sashoz áll közel, de természetesen több más nemzetnek is szerepel a címerében, tehát standard heraldikai jelképnek számít. A magyar mitológián kívül az amerikai őslakosoknál is fontos szerepet játszott, de Slotáék pártjának címerében is sast láthatunk, mégha azt állítják is, hogy ez a sas, nem az a sas.
Földrajzi tájainkon a kettős kereszt címerbeli használatával egyébként legelőször III. Béla királynál találkozunk 1190-ből. Ekkor még a kereszt szabadon „lebegett” a címermezőben, csak a későbbi évszázadok során lett rögzítve saját talpazatra, ami a heraldikai gyakorlatban bevett szokás.
Getting Peter, Plus7dní, FelvidékMa
