Közös álláspontban fektették le szlovák és magyar politikusok a hágai nemzetközi bíróság előtt, hogy a két ország lépéseket tegyen a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében.
Gerelyes István és Drahomír Šefánek január 28-án Pozsonyban írta alá a közös nyilatkozatot. Az emlékeztető aláírásán részt vett a két ország bős-nagymarosi kormánybiztosa, Erdei György és Gabriel Jenčík is. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos per jelenleg a legrégibb úgynevezett aktív per Hágában.
A bős–nagymarosi vízlépcső – hivatalosan Gabčíkovo–nagymarosi Vízlépcsőrendszer – a Duna magyarországi és szlovákiai közös szakaszának komplex hasznosítására tervezett építmény lett volna. A vízlépcső létesítésének célja az energiatermelés, a hajózhatóság biztosítása, az árvízvédelem és területfejlesztés volt. A létesítmény tervezett főbb egységei: a Dunakiliti mellett épülő mederzáró duzzasztómű, a Csallóközön végighúzódó üzemvízcsatorna közepén a bősi erőművel és Nagymaros térségében a nagymarosi vízlépcső. A bősi erőmű első ütemét 1986-ban, a nagymarosi erőmű utolsó egységét pedig 1990-ben kellett volna üzembe helyezni. Eredeti formájában végül sosem valósult meg.
Felvidék Ma
