Marek Vagovič, az Aktuality.sk portál főszerkesztője Saját fejjel címmel írt könyvet. Lebilincselő történet a Smer színfalai mögül az oknyomozó újságíró szemével, aki több fontos botrányt is leleplezett. Ebben a fejezetben a szerző Robert Fico és Jaroslav Haščák találkozójáról ír a Penta konspirációs lakásában.
A 2010-es választás felemásan végződött a Smer számára. Robert Fico pártja nagy előnnyel ugyan megnyerte a választást a második SDKÚ előtt, kormányt mégsem sikerült felállítania. Mindez meglepetésként hatott, mivel a választás előtt semmi sem utalt arra, hogy Fico kormányfőként befejezhetné a ténykedését. A kormányfő Iveta Radičová lett, aki a kampányban a kompromittálódott Mikuláš Dzurindát váltotta fel. Az ellenzék végül a kampány vége felé zajló erőteljes mozgósításnak köszönhetően a vártnál jobb eredményt ért el. A választások kiugrója az SaS lett, a parlamentbe bekerült a Most-Híd is, az SDKÚ tisztességes 15 százalékot szerzett, a KDH pedig a szokásos nyolc százalékot. Ráadásul parlamenten kívül maradt a HZDS, és az SNS is csak valamivel több mint öt százalékot szerzett. Mečiar és Slota esetében a gyenge eredményhez a korrupciós botrányaik is hozzájárultak, a választóik egy része átpártolt a dominánsabb Smerhez.
Robert Fico becsomagolt, és a kormányhivatalból átköltözött a parlamentbe. A SME napilapnak, ahol akkor dolgoztam, csak fél évvel a választás után adta az első terjedelmesebb interjút. Emberileg érthető volt, mivel a Mečiarral és Slotával alkotott koalícióját tényleg nem kíméltük. Ugyanez azonban érvényes volt Mikuláš Dzurinda kormányaira is. A média részletesen beszámolt az SDKÚ botrányairól vagy Pavol Rusko (váltó)problémájairól is.
Robert Fico ezúttal azonban semmit sem bízott a véletlenre. A beszélgetést a TV Smer két kameramanján kívül sajtóosztályának vezetője, Erik Tomáš, a párt szóvivője, Silvia Glendová és Robert Kaliňák is felügyelte. Ficoval akkor majdnem két órán át beszélgettünk. Remek kondícióban volt, a választási eredmény okozta csalódást az idő begyógyította. A máskor merev politikus felszabadultnak tűnt, néha még egy-egy viccet is eleresztett. Amikor azonban Lukáš Filo kollégámmal arról kérdeztük, mit tart a legnagyobb tévedésének, a Smer elnöke komoly arccal azt felelte: „Személyes szempontból azt, hogy beléptem a politikába”.
Robert Fico azonban gyorsan megrázta magát, mint azelőtt már oly sokszor. Ellenzékben sem volt elveszett, ellenkezőleg. Minden alkalmat kihasznált arra, hogy Iveta Radičová kormányát megkérdőjelezze. És lehetőségből akadt bőven kezdettől fogva. Az SDKÚ a Dzurinda és Radičová közti feszültség miatt instabil volt, Igor Matovič kiszámíthatatlan, Richard Sulík meg keményfejű. A kormánykoalíciót a belső ellentétek és az Adóigazgatóság, illetve főügyészválasztás ügye is gyengítették. Robert Fico türelmesen várt, mígnem 2011 októberében eljött megint az ő ideje. Radičová kormánya az uniós mentőcsomagról való szavazás miatt szétesett, így 2012 márciusában előrehozott parlamenti választás zajlott. A jobboldali koalíció váratlan végének a Smer üzleti hátterének befolyásos oligarchái is megörültek, akiknek az üzlet nem ment úgy, mint Fico idején.
A Willing cég, amelyet a fegyverkereskedő Miroslav Výboh alapított, a 2010-es kormányváltásra az éves jelentéseiben is panaszkodott. „A 2010-es év és a globális világgazdasági válság azzal kapcsolatos folytatódása, amint a védelmi és belügyi tárcáknál a választási eredmények következtében történt változások a Willing társaság fejlesztési irányainak csökkenésében is megnyilvánultak.” Hasonló szellemben magyarázta a Willing társaság a cég 2011-es gyengébb eredményeit is. „Természetes, hogy az ilyen alapvető esemény (a kormányváltás – a szerző megj.) jelentős befolyással bírt a kulcsfontosságú partnereinkre is – a belügyminisztériumra és a védelmi minisztériumra.” Néhány nappal 2011 karácsony előtt azonban kirobbant a Gorilla-ügy, ami tökéletesen Fico kezére játszott. A korrumpálódott jobboldal láttán a választópolgárok könnyedén elnézték neki a jachtokat, az útadót, a ciprusi postafiókcégeket, a hangfelvételt vagy a Blaško és Flašík közti támogatási szerződést is.
Talán igazságtalannak tűnik, de a jobboldal – elsődlegesen az SDKÚ – maga tehet minderről. A Gorilla-akta, amely részletesen ecseteli az állami vállalatok privatizálása során 2005-2006-ban történt korrupciógyanús eseteket, csak megerősítette, hogy annak képviselői sem angyalok. Igen, alapvető reformokat hajtottak végre, amelyek sokat segítettek az országnak, és amelyekből Fico is hasznot húzott. Némelyikük azonban eközben magára meg a családjára is gondolt. Nem csaltak elsődlegesen és olyan durva módon mint Mečiar privatizőrei a 90-es évek második felében. A jutalékokat fehér kesztyűs kézzel szedték be, nem létező szolgáltatásokon és célzatosan létrehozott hazai meg külföldi cégeken keresztül. Az eredmény a tömegtüntetések lettek, no meg az illúzió elvesztése, hogy tisztességesen is lehet egy országot kormányozni. A Dzurinda-garnitúra hibáiért Szlovákia máig fizet, mivel az emberek nem tesznek többé különbséget a politikusok közt. Egyre inkább hajlanak arra, hogy higgyenek a szélsőségeseknek, bár azok semmilyen megoldásokat sem kínálnak.
A Gorilla-ügy végleg eltemette az ún. régi jobboldal nagy részét, és lehetővé tette Ficonak, hogy másodszor is kormányfő legyen. Egyedül, koalíciós partnerek nélkül. Miközben senkinek, aki ezt az aktát végigolvasta, nem kerülhette el a figyelmét, hogy a Smer elnökéről és az akkori titkáráról, František Határról is szó van benne. Még ha kevésbé súlyos összefüggésekben is, mint Jirko Malchárekről, Anna Bubeníkováról, Gabriel Palackáról vagy Világi Oszkárról. Ez akkor sem jelenti azt, hogy Robert Fico elütheti a Gorilla-ügyet olyan kijelentésekkel, mint „A második Dzurinda-kormány botránya volt ez. Még ha ott is lettem volna (a Vazov utcai lakásban – a szerző megj.), engem semmi sem kompromittál”. Főleg a Smer szponzorairól szóló részek vagy pártjának a Penta csoport általi állítólagos finanszírozása megérdemelné a részletesebb magyarázatot.
A 2006. május 18-ai találkozón például Jaroslav Haščák állítólag azt mondta Robert Fico titkárának, akivel a Gorilla szerint közeli kapcsolatban volt, hogy pénzt szeretne adni a Smernek. „Megkérdezi Határtól, hogy van-e erre valamilyen külföldi cégük. Határ azt mondja, eddig szponzori adományokkal oldották meg a dolgot.” Haščák azonban nem tartotta jó megoldásnak ezt, és azt javasolta Határnak, hogy válasszanak ki egy személyt. Teljesen megbízhatót és lojálist, aki a pártban gondozni fogja a pénzeket. „Érzékeny módon, diszkréten kell csinálnia… Meg kell hogy legyen a saját Palackájuk , hogy úgy mondjam.” Haščák egyúttal állítólag felajánlotta Határnak, hogy a Smer pénztárosának külföldi kapcsolatokat közvetít, mivel a Penta negyven céggel együttműködött kint. „De kiviteleznie magának fog kelleni a dolgot” – áll a Gorilla-aktában.
Határ ezt követően állítólag megkérdezte Haščáktól, hogyan akarna segíteni a Smernek. „Haščák azt mondja, úgy, hogy legyen értelme. Azt mondja, hogy adna nekik, mondjuk, ötmillió koronát.” Határ szerint Haščák a múltban is segített nekik. „Határ azt mondja, örülnének a Smer alkalmazottjainak (17 alkalmazott) meg azoknak az embereknek nyújtott segítségnek, akik a kampányban segítenek nekik. Fekete pénzekről van szó a hivatalos bevételen felül. Haščák azt mondja, hogy a jövő hétre készpénzt is össze tudna szedni, amit átadna Határnak.” Nyolc nappal később állítólag újra találkoztak a lakásban. „Haščák elhozta Határnak a készpénzt a Smer választási kampányának finanszírozására” – áll a Gorilla-aktában. Úgy egy hónap múlva Határ állítólag megkérte Haščákot, hogy kölcsönözzön neki egymillió koronát magáncélokra. A pénzember állítólag nem ellenkezett, és papíron, szerződésben sem kívánta megerősíteni a dolgot, mivel megbíznak egymásban.”
Fico beszélgetései Haščákkal nem annyira „robbanékonyak”, mint a Penta társtulajdonosának a titkárával, Határral folytatott beszélgetései. Több helyütt ugyan elemzik a Smeren belüli helyzetet, Flašíkék félreállítását, az oligarchák bizniszét és a Penta érdeklődését az egészségügyi tárca iránt, ahol a Smer egyik jelöltje a miniszteri posztra Pavol Paška volt. Haščák megkérdezi Ficotól, hogy találkozhat-e Paškával. Fico beleegyezik… Fico azt mondja, hogy Haščák hosszabb távon számolhat Paškával.” Az aktából egyúttal az is kiderül, hogy nem először találkoztak, bár Fico a pénzügyi cápák ellen küzdő harcos imázsát igyekezett építgetni. A beszélgetésükből érezni a kölcsönös tiszteletet is, mégis valami más itt a kulcsfontosságú. Vajon információcsere miatt ment-e Fico a Vazov utcai lakásba, vagy a Penta szándékosan csalta oda, hogy biztosítsa a büntetlenséget magának.
A Gorilla szerint kezdetben három ember találkozgatott a lakásban. Az akkori gazdasági miniszter, Jirko Malchárek, a Nemzeti Vagyonalap végrehajtó bizottságának elnöke, Anna Bubeníková és Jaroslav Haščák. Néhány hétig teljesen nyíltan beszélgettek arról kit fizetnek meg a Penta javára való szavazásért, melyik üzletből mekkora lesz a jutalék és hasonlók. 2006 februárjában azonban a Gorilla főbb szereplői elkezdtek óvatosabban viselkedni. Haščák meg az emberei jelzést kaptak, hogy a titkosszolgálat valószínűleg megfigyeli őket. Majdnem két hónapig csak a tulajdonos, Varga Tibor járt a Penta lakásába, aki a Korrupcióellenes Hivatal akkori tisztségviselőjével, Ján Rejdával találkozgatott ott. Varga, aki a Pentának dolgozott, egy olyan emberrel is találkozott, aki a lehallgatások elleni védelemmel foglalkozott.
2006 márciusának végén aztán hirtelen megjelent a lakásban Robert Fico, majd a titkára Határ. Lehetett akár véletlen is, de előre kitervelt akció is. Amikor a Penta tudomást szerzett arról, hogy megfigyelik, nem kizárt, hogy igyekezett biztosítani magát. Ezt a feltételezést látszik alátámasztani az a tény is, hogy Dušan Kováčik speciális ügyész, aki a Smer embere, már hosszabb ideje fékezi a Gorilla-ügy kivizsgálását. František Határ már nem él, 2013-ban rákban elhunyt. Jaroslav Haščák elismerte, hogy néhányszor járt a Vazov-utcai lakásban, mivel Varga a barátja. Azt azonban tagadta, hogy az állam képviselőivel találkozgatott volna ott, hogy a privatizálás folyamatát befolyásolja. Haščák tagadta a Ficoval való találkozót is. A Penta szerint azok az információk, miszerint odacsalták volna Ficot az említett lakásba, ésszerűtlen találgatások.
