A felvidéki és a kárpátaljai magyar közösség rendelkezik a legjobb demográfiai kilátásokkal a Kárpát-medencében – jelentette ki Kiss Tamás szociológus-demográfus, az Országos Kisebbségkutató Intézet munkatársa, a Népesedési folyamatok a Kárpát-medencében című demográfiai szeminárium előadásait követően Kolozsváron. Az elvándorlás a Vajdaságban és Erdélyben volt a legintenzívebb, a magyar népesség fogyása elsősorban a Vajdaságban volt érzékelhető, aztán meg Erdélyben” – foglalta össze a felmérés eredményeit Kiss Tamás. Hozzáfűzte, érdekes még, hogy az asszimiláció, illetve a vegyes házasságok trendjei hogyan alakulnak. „A Felvidéken a legnagyobb a vegyes házasságok aránya és itt intenzívebb az asszimilációs folyamat is. Szlovák–magyar vonatkozásban sokkal kisebbek a társadalmi távolságok, mint románok és a magyarok között, Erdélyben ezért kisebb a vegyes házasságok aránya, bár itt az adatok régiónkét változnak, annak függvényében, hogy a magyarság milyen arányban kerül szórványhelyzetbe” – tudtuk meg a szociológustól. A szemináriumon Gyurgyík László felvidéki szociológus-demográfus elmondta, a kilencvenes évek óta 45 ezer fővel csökkent a mai Szlovákia területén elő magyar közösség létszáma. A zentai Badis Róbert szociológus arról számolt be, hogy a Vajdaságban a 2002-es népszámláláson 49 284-gyel kevesebben vallották magukat magyarnak a tíz évvel azelőtti népszámláláshoz képest, ekkor mintegy 290 ezer főt számlált a magyar közösség. Molnár József beregszászi demográfus előadásából kiderült, bár Kárpátalján is fogy a magyar, de mivel azokon a vidékeken, ahol többségben élnek, a magyarok asszimilálni tudják a cigány lakosságot, így évente „csak” néhány ezerrel csökken a magyar népesség. Csata István piackutató demográfus és Kiss Tamás Hargita megyei kutatásából az derült ki, hogy 2032-ig a cigány lakosság aránya lényegesen megugrik, egyes vidékeken, így például a Nyikómentén ők kerülnek többségbe. Kiss Tamás szerint ez a jelenség a Székelyföld teljes egészére vonatkoztatható.
Felvidék Ma, Krónika
