A szlovákiai magyar színházi életben ritkán jelennek meg Ibsen művei, a rendszerváltást követő évtizedekben egyedül A nép ellenségét mutatták be Komáromban. A totális színházi élményre törekvő, nagyszabású színházi produkciót tájainkon 2020. február 8-án láthatják legközelebb a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központban.
A tizenhárom évvel ezelőtt megalakult hetényi Csavar Színház fennállásának legnagyobb produkcióját mutatta be 2019. november 30-án: Henrik Ibsen Peer Gynt című drámai költeményét Gál Tamás, Jászai Mari-díjas művésszel a főszerepben. Az előadás a Soproni Petőfi Színház és a Csavar Színház koprodukciójából született.
„A darab alaphelyzete nem más, mint a „valahova tartozás” megroppanása, a közösségről való leszakadás. Peer Gynt a maga elsődleges énjét (és mindazt, amibe beleszületett) családja vagyoni összeomlása miatt elveszítette. Ezen a ponton kezdődik a dráma. Bár Peer a környezetéhez képest sokkal tehetségesebb, de cselekvési lehetősége nincsen. Marad tehát számára a kábulat, a tétlenség, az erdei csatangolások, az alkohol, az izgágaság, a fantáziálás, a roncsolt önazonosság, a megvetettség és a kitaszítottság. Drámai tévedése abból fakad, hogy önazonosságát keresi az „ÉN” korlátlan bűvöletében. Peer Gynt büntetése a folytonos úton levés, a bujdosás. Úgy tűnik, hogy sorsa nem tapad sehová… Ám a megváltás szeretete mindig ott kíséri a szakrális síkon – így aztán nemcsak egy életút drámája Peer Gynté, hanem egyúttal misztériumjáték is, a modern ember kálváriája. Azé az emberé, aki alól kicsúszott a közösséghez tartozás talaja” – foglalja össze gondolatait az előadás rendezője, a Soproni Petőfi Színház igazgatója, Pataki András.
„Mi mindannyian egy kicsit Peer Gyntök vagyunk” – vallott szerepéről Gál Tamás.
„Ez a srác, a maga kis falujából elindul hatalmas álmokkal, tervekkel: király, császár akar lenni. A legnagyobb. Szerintem mindenkiben van ilyen ambíció fiatalkorában. Aase, Peer anyja ellenzi fia nagyravágyó terveit, szeretné, ha otthon maradna. Ha Peer otthon marad, és nem indul el az álmai után, hanem elveszi feleségül Solvejget, akkor a világ legboldogabb emberévé válik. De nem hallgat senkire, útra kel, hogy megtalálja önmagát. S jönnek az emberélet egyes stációi: a szexualitás – a három nő: egy, aki elveszi a vagyonodat, egy, akit csak használsz és kihasznál, és a harmadik, akiért megőrülsz, de nem mersz felelősséget vállalni, és ezzel elszalasztod. Aztán a mérhetetlen gazdagság – mások kihasználásából szerzett vagyon, de Peer rájön, hogy a gazdagságtól még nem lesz valós tartalom az életében. Tudós leszek – mondja Peer Gynt, de ez az út a bolondokházába vezet, s teljes talajvesztetté válik. Megöregszik, alkoholista lesz, érzi, hogy itt a vég. A halála után számot kell adnia az életéről, de Peer még ott a túlvilágon is csak önmagát keresi. Ekkor találkozik ezzel az angyallal, a Gomböntővel, aki rávezeti arra, hogy ott kellett volna maradnia a falujában Solvejg mellett, nem kellett volna sem a pénz, sem a dicsőség, sem a hatalom, sem a szexualitás után loholnia.”
Az előadás csodálatos látványvilága Gyarmathy Ágnes tervei alapján készült, az előadás zeneszerzője Varga Gábor volt, koreográfusként Rovó Péter, dramaturgként Katona Imre dolgozott az előadásban.
A Peer Gynt pazar szereposztása is csodálatos színházi élményt ígér: Gál Tamás mellett a főbb szerepekben Horváth Zsuzsát, Eperjes Károlyt, Boráros Imrét, Kiss Szilviát, Kovács Frigyest, Molnár Anikót láthatják a nézők.
A február 8-i előadásra jegyek még kaphatók a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központ pénztárában.
