Az Európai Unióban komoly különbségek vannak az életszínvonal terén, ami a nyaralási, utazási lehetőségekben is kifejezésre jut. Ráadásul a koronavírus-járvány ezeket a szakadékokat tovább mélyítheti. A szlovákiai lakosság egyharmada nem engedheti meg magának, hogy akár egy hetet lakóhelyén kívüli üdüléssel töltsön, derül ki a Szlovák Takarékpénzár elemzéséből.
A legnagyobb szakadék Európa keleti, illetve délkeleti országai és a nyugati országok, az úgynevezett régi uniós tagállamok között van. Azon tagállamok közül, ahol a lakosság egyharmada nem engedhet meg magának a lakóhelyén kívül töltött egyhetes üdülést sem, az első tíz ország közül hat kelet-európai.
„Az összes európai ország közül a legrosszabbul Románia áll, ahol minden második polgár tud csak kifizetni egy hétnapos, lakóhelyén kívüli üdülést” – állapította meg Matej Horňák elemző. A sorban a következő Görögország, Horvátország és Ciprus.
„Szlovákia a kilencedik helyen áll, itt a felnőtt lakosság közel harmada nem engedhet meg magának ilyen nyaralást. Pozitívumnak számít viszont, hogy ez a számarány már évek óta csökkenő tendenciát mutat – 2010-ben még 56% százalékos volt” – mondta Horňák. Az uniós átlaghoz viszont még megközelítőleg 10 százalékpontunk hiányzik. A legjobban ezen a téren az északi országok állnak, mint Svédország, Finnország, Dánia – Ausztriával azonos helyen – és Luxemburg, ott a felnőtt lakosság 7-13% van ilyen helyzetben.
Az elemző arra is rámutatott, hogy a jelenlegi koronavírus-helyzet még tovább mélyítheti az országok és azon belül az egyes társadalmi csoportok közötti különbségeket. „Ezen országok zömében nagyban csökkent a ledolgozott órák száma, Szlovákiában az előző év utolsó negyedévéhez képest csaknem 9%-kal. S mindez jelentősebb mértékben érinti a nőket, mint a férfiakat, másrészt viszont az édesanyák nagyobb arányban maradtak otthon a járvány idején a gyerekekkel, mint az apák, így bár a bevételeik csökkentek, de az állás elvesztése kisebb mértékben sújtotta őket” – fejtette ki az elemző.
További jelentős tényező szerinte, hogy az egészségügyben, iskolaügyben és a szociális szolgáltatások terén több a női alkalmazott, akik ugyan alacsonyabb bérezésben részesülnek, de a munkájuk jelentősége nem csökkent a válság idején sem.
Az elemző arra is rámutatott, hogy az utazással összefüggésben is újabb vesztesekre és nyertesekre számíthatunk. „Sok európai ország gazdasága épül a turizmusra, az idegenforgalomra. Az, hogyan sikerül az egyes országokban újraéleszteni a turistaforgalmat, bizonyos országok gazdaságainak segíthet, de ugyanakkor árthat is, amennyiben nem sikerül ezzel a feladattal megbirkózniuk” – zárta elemzését Horňák.
(Felvidék.ma/parlamentnelisty.sk)
