Nagykürtöstől alig pár kilométerre találjuk az ország legkisebb városát, Kékkőt. A mintegy ezerhatszáz lelkes település fölé emelkedik a barokk stílusú kastéllyal körbevett várrom. A kékkői vár gazdag múltra tekint vissza, s jelenleg országos viszonylatban is egyedülálló játék- és bábmúzeumnak ad otthont.
A gótikus várat a Balassák építették a 12. században. A község elnevezését a kéklő sziklákról kapta, melyen a várat felépítették. A település fölé magasodó dombon álló építmény fontos szerepet kapott a török időkben. A törökellenes védővonal részeként próbálta megállítani a törökök előretörését. A törökök 1575 és 1593 között elfoglalták a várat, melyet el is pusztítottak. Ezt még a Balassáknak sikerült helyreállítaniuk, azonban a következő török támadásban újra megsemmisült. Ezt követően már nem állították helyre az építményt. A lepusztított vár romjai ma is láthatóak. A bástyák mellett a várfal egyes részei is megmaradtak, hirdetve a dicső múlt emlékeit.
Falai között megfordult a törökverő Balassi Balint költő, ennek emlékére a Palóc Társaság kétnyelvű emléktáblát állíttatott a vár udvarán.
A 18. század első felében a várrom szomszédságában barokk stílusú kastélyt építettek fel. A kastély U alakban fogja közre a várromot. A 19. század utolsó éveiben kihalt a Balassa család, Kékkő új tulajdonosai az Almássyak lettek, akik később a csehszlovák államnak adták el.
A két színes kastélyban múzeumot rendeztek be. Az alsó szintek termeiben végigkövethetjük a Balassák és Kékkő történetét. Többek között Balassi Bálint portréja, s e műalkotást véve példaként Balassi korának öltözete is megtekinthető a kastélyban. Az állandó tárlat bepillantást enged az Almássy család hétköznapjaiba is.
A fenntartó Szlovák Nemzeti Múzeum a felső szinten alakította ki az egyedülálló játék- és bábmúzeumot. A tárlat eme szakasza felvázolja a játékok történetének jelentősebb állomásait. Megcsodálhatjuk többek között a Szlovákia területén régészeti ásatás során talált legrégebbi játékot, melyet kövekből állították össze. A további termekben a fából készült játékok kaptak helyet, és láthatunk porcelánbabákat valamint tologatható fajátékokat is.
Külön teremben gyűjtötték össze az egykori Felvidék-szerte működő játékgyárak anyagát. Itt láthatjuk mások mellett a második világháború idején az ipolysági játékgyárban tevékenykedő losonci festőművész, Szabó Gyula által tervezett és megfestett játékokat is.
A kiállítás bemutatja a vas és egyéb fémből készült játékokat, köztük számos vonat és automobil sorakozik fel. A második világháborút követően megjelentek a műanyag alapú játékok. Különféle babák, játékbútorok, illetve fiúknak szánt játékok kaptak helyet a tárlat eme szakaszában. A kiállítás végigvezet minket a nyolcvanas és a kilencvenes évek játékain is, itt már a társasjátékok is előkerülnek, a legtöbb háztartásban egykoron fellelhető diafilm-vetítővel együtt.
A felső szint további termeiben a bábok kapják a főszerepet. A kékkői intézmény a marionett bábokat gyűjtötte össze. Bepillantást engednek a vándorló bábszínházak életébe, bemutatják a bábok működését, a múlt mellett a jelennel is foglalkoznak. A pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház számos klasszikus komoly darabnak készítette el a bábszínházi adaptációját. Az ismert operák bábszínházi változatainak főszereplői egy külön teremben tekinthetőek meg. A szlovákiai bábok mellett egy kis nemzetközi kitekintést is adnak, bemutatva az egyes nemzetek bábjait.
Tán az egyik legközkedveltebb terem az egykori csehszlovák köztelevízió gyermekprogramjainak népszerű bábjait felvonultató. Gyermekkorunkból számos ismert báb kapott helyet e teremben. A mai harmincas – negyvenes generáció nosztalgiával pásztázza a bábokat, készíti a közös fotókat a televízióból ismert egykori barátaival.
Az állandó tárlat mellett időszaki kiállításoknak, kulturális és társadalmi rendezvényeknek is helyet ad az intézmény.
A festői környezetben, az erdőben található kékkői vár mellett érdemes megtekinteni a vár fölé emelkedő dombon felépített barokk kálváriát is.
Pásztor Péter felvételei.