Az alábbiakban a felvidéki Nobilitas Carpathiae civil szervezet álláspontját olvashatják a Magyar Szent István Rend adományozásáról Áder János köztársasági elnöknek:
Az elmúlt napokban a sajtóból értesültünk arról, hogy „beiktatási ünnepsége után Áder János köztársasági elnök rögtön két állami kitüntetést kapott. A Magyar Szent István Rend és a Magyar Érdemrend nagykereszt a lánccal és az arany sugaras csillaggal osztálya kitüntetések az állami kitüntetésekről szóló, év elején hatályba lépett jogszabály alapján illeti meg az államfőt. Az elismeréseket az új köztársasági elnök a Sándor-palotában vehette át az Országgyűlés elnökétől.”
A sajtójelentésből egyebek között arról is értesültünk, hogy az „előbbi fokozat – Mária Terézia magyar királynő által 1764. május 5-én alapított Szent István Rend megújításaként – Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. A korábbi Magyar Köztársasági Érdemrend elnevezés az ország hivatalos nevének változásával módosult Magyar Érdemrendre, amellyel a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett kimagasló, példamutató tevékenységet ismerik el.”
A vonatkozó jogszabályok közül főleg a Magyar Szent István Rend adományozását a 2011. évi CCII. törvényt kell megemlíteni, amely 2012. január 1-én lépett hatályba.
A törvény 14. §-a szerint „A Magyar Szent István Rend (a továbbiakban: Szent István Rend)- a Mária Terézia magyar királynő által 1764. május 5-én alapított Szent István Rend megújításaként – Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál.”
A törvény 18. §-a (1) bekezdésében azt olvashatjuk, hogy „Magyarország állami kitüntetéseit a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza.”
A törvény 1. mellékletének 1. pontja szerint „Magyarország köztársasági elnöke a Szent István Rend és a Magyar Érdemrend nagykereszt a lánccal és az arany sugaras csillaggal osztályának kitüntetettje.”
A tények és a vonatkozó jogszabályok felsorolása után most nézzük, mi is történt valójában.
A Szent István-rendet valóban Mária Terézia magyar királynő alapította 1764. május 5-én a magyar rendi gyűlés felterjesztésére. A rend eredeti alapító okiratában foglaltak szerint a Szent István-rend nagymesteri tisztsége „mindenkor a magyar koronával van egybekötve”. Ebből értelemszerűen az következik, hogy a Magyar Szent István Rendnek mint a Mária Terézia által 1764-ben alapított Szent István-rend megújításának egy köztársasági formában működő államnak, amilyen Magyarorság, eleve nincs helye.
Nincs helye azért, mert egy köztársaságban nincs uralkodó, hanem köztársasági elnök, aki viszont nem a Szent Korona jogkiterjesztettje, azaz nem a Szent Korona nevében gyakorolja hatalmát. Továbbá nincs helye azért, mert a jelenlegi Magyarországon a legmagasabb közjogi méltóság nem a Szent Koronát illeti meg. A Magyar Szent István Rend tehát nem tartozik (nem tartozhat) azok a legmagasabb állami kitüntetések közé, amelyek közé egy a „mindenkor a magyar koronával egybekötött” kitüntetésnek tartoznia kellene.
Nem utolsó sorban a Magyar Szent István Rendnek azért nincs helye a mai Magyarország állami kitüntetései között, mert Szent István, aki nevét ez a kitüntetés viseli, a magyar államot királyságként hozta létre. Ezért megkövetelendő, hogy a kitüntetést egy olyan személy adományozza, aki Magarországot mint királyságot képviseli, nem pedig mint egy köztársaságot. Ezt az álláspontot hivatott alátámasztani az a tény is, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia bukása után Hothy Miklós kormányzó a Szent István-rend nagymestere minőségében 1938-ban nevét Magyar Királyi Szent István-rendre változtatta. Az elnevezés magában foglalja az államforma nevét, ezért ezt a tényt is figyelembe kell venni az eredeti Mária Terézia által alapított Szent István-rend megújításánál, ami az adott helyzetben hiányzik.
A Szent István-rend eredeti latin nyelvű jelmondata „Publicum meritorum praemium”, azaz „a köz szolgálatában szerzett érdemek jutalma”. Az év elején hatályba lépett Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 1. mellékletének 1. pontja szerint „Magyarország köztársasági elnöke a Szent István Rend és a Magyar Érdemrend nagykereszt a lánccal és az arany sugaras csillaggal osztályának kitüntetettje.” E megfogalmazás szerint a magyar köztársasági elnököt a Magyar Szent István Rend automatikusan illeti meg minden „a köz szolgálatában szerzett érdemeire” való tekintet nélkül, ami korántsem felel meg a rend jelmondatának. Az idézett törvényes meghatározás a kitüntetést nem a kitüntetett személy már megszerzett édermeihez köti, hanem egy hivatalhoz. A hivatalnok – jelen esetben a köztársasági elnök a Magyar Szent István Rendet a törvény erejénél fogva kapja meg (sőt, köteles megkapni) már a hivatalba lépésekor. Ennél a gyakorlatnál az érdem kritériuma teljesen mellőzve van, ahogy azt a mostani példa is tökéletesen szemlélteti.
A fentieken kívül még meg kell említeni, hogy a törvény adta jog a Magyar Szent István Rendre kizárja a kitüntetés adományozása egyéni megítélésének lehetősőgét. Ez a felfogás szintén ellenkezik a Mária Terézia által alapított eredeti rend szellemével, mert a kitüntetendők kiválasztására egy külön erre a célra létre hozott bizottság volt hivatott.
A törvény 18. §-a (1) bekezdése szerint Magyarország állami kitüntetéseit – köztük a Magyar Szent István rendet is – a köztársasági elnök adományozza. Az adott esetben – élve a törvényes megfogalmazással – Áder János nemrég beiktatott köztársasági elnök saját magának adományozott kitüntetést. Ezen mit sem változtat, hogy a magas állami kitüntetést ténylegesen Kövér László, az Országgyűlés elnöke mint a köztársasági elnök személyes megbízottja adta át [19. § (1)].
A fentiek mind arra mutatnak, hogy a Magyar Szent István Rend adományozása a 2011. évi CCII. törvény értelmében nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyek alapján méltóan és bátran tekinthetnénk a Mária Terézia magyar királynő által 1764. május 5-én alapított Szent István-rend és Horthy Miklós által 1938-ban módosított Magyar Királyi Szent István-rend megújításának. Pont ellenkezőleg: az eredeti Mária Terézia által alapított rendre való hivatkozás, Szent István államalapító királyunk nevének felhasználása, valamint a kitüntetés adományozásának törvénybe iktatott szabályozása teljes ellentétben van ezeréves közjogi gondolkodásunkkal. Az idézett törvény és gyakorlatának első példája is azt mutatja, hogy Magyarország jelenlegi közjogi képviselete az ezeréves történeti alkotmányunkhoz nem közeledik, hanem tőle egyre távolodik. Ezért van mint tennünk, hogy a kívánt állapot végre beálljon.
Érsekújvár, 2012. május 13.
Dr. vitéz Práznovszky Miklós országos elnök
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”33846″}