Az európai polgárok többsége szerint Amerika és Kína nyer, Ukrajna, Oroszország és az Európai Unió pedig veszít a büntetőintézkedéseken; a válaszadók csaknem háromszor akkora aránya gondolja azt, hogy a szankciók elsősorban az Európai Uniónak ártanak, mint ahányan Oroszországot tartják az elsődleges vesztesnek – összegezte közvélemény-kutatásának eredményeit a Századvég, az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.
A válaszok alapján az európaiak a saját országukra gyakorolt hatásokat is negatívan látják; mindössze a norvégok tartják úgy, hogy nyertek a büntetőintézkedéseken – írták, hozzáfűzve: ennek vélhetően az az oka, hogy a kieső orosz energiabeszerzéseket az unió részben norvég szállítmányokkal helyettesítette, így a szankciók közvetett módon hozzájárultak Norvégia bevételeinek emelkedéséhez.
A háborúban közvetlenül érintett felekre gyakorolt hatások megítélése vegyesebb képet mutat – folytatta a Századvég –, a ciprusiak és a görögök többsége Oroszországot, a skandináv és balti államok egy része pedig Ukrajnát is a győztesek közé sorolja. A vizsgált országok lakosságaival súlyozott átlag alapján, az Egyesült Államokat és Kínát az európaiak 54-54 százaléka gondolja inkább nyertesnek (22 és 19 százalék inkább vesztesnek), az EU-t és saját országát pedig mindössze 26 és 23 százalék (míg 56 és 60 százalék vesztesnek) – tudatták.
Kitértek arra is: a kérdésre, hogy a szankciók inkább az EU-nak vagy inkább Oroszországnak ártottak, az uniós polgárok relatív többsége (49 százaléka) semleges választ adott, azaz úgy vélte, a büntetőintézkedések mindkét félnek okoztak károkat, azonban sokatmondó, hogy a válaszadók csaknem háromszor akkora aránya (31 százaléka) gondolta azt, hogy a szankciók elsősorban az EU-nak ártottak, mint akik szerint Oroszországnak (12 százalék).
Mindössze két tagállamban – Dániában és Finnországban – vélekedett a lakosság nagyobb része úgy, hogy a büntetőintézkedések elsősorban Oroszországnak okoztak károkat; a legkritikusabbak pedig a szankciókkal szemben a görögök, a szlovénok és a magyarok, ezekben az országokban a válaszadók 5, 5, illetve 11 százaléka tartotta Oroszországot, 47, 42, illetve 46 százaléka pedig az EU-t a büntetőintézkedések nagyobb károsultjának – fejtette ki a Századvég.
Rámutattak: a szankciókkal szemben támasztott elemi elvárás, hogy azok nagyobb kárt okozzanak a szankcionált országnak, mint az azokat kivető gazdaságoknak.
Az orosz–ukrán háború kirobbanását követő hónapokban a brüsszeli vezetők azzal indokolták az egyre szigorúbb büntetőintézkedések bevezetésének szükségességét, hogy azok rövid időn belül képesek lesznek térdre kényszeríteni az orosz gazdaságot és ezzel lehetővé teszik a háború gyors lezárását.
Miután az eredeti elképzelés megbukott, Brüsszel változtatott korábbi érvelésén és azt kommunikálta, hogy bár a szankciók rövid távon nem gyakorolnak kellő hatást, közép- és hosszú távon úgy vetik majd vissza az orosz gazdaságot, hogy azzal nem okoznak elviselhetetlen terheket az európaiaknak – emlékeztetett a Századvég, kiemelve, a háború kezdete óta eltelt időszak gazdasági adatai mellett azonban az európaiak véleménye is azt mutatja, hogy az újabb érvelés is megdőlt, és a brüsszeli terv leginkább az uniónak ártott.
(MTI/Felvidék.ma)
