A Felvidék talán egyik legcsodálatosabb kálváriája magasodik Selmecbánya fölé. A bányászváros önmagában is rengeteg turistát vonz éves szinten, a szakrális hely pedig az egyik legnépszerűbb látnivaló a kincsesládához hasonlítható városban.
A selmecbányai kálvária 1744 és 1751 között épült barokk stílusban a Scharffenberg elnevezésű hegy tetején. Az összetett szakrális hely tizenkilenc kápolnából, két templomból, a Szent Lépcsőkből, valamint a Hétfájdalmú Szűz Mária a kereszt alatt című szoborcsoportból áll. A kálvária az egyik meghatározó tájképi eleme a városnak.
Az alsó templom (szlovák templom) a kálvária lábánál (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A selmecbányai kálvária kezdeményezője Perger Ferenc jezsuita páter volt. Kezdeményezését felkarolták a helyiek, a bányászváros ez időben élte virágkorát. A tehetős polgárok, a bányászigazgatóság és a nemesség támogatta a kezdeményezést. A bányászok bekapcsolódtak az építkezésbe.
Ennek köszönhetően készült el az impozáns képművészeti remek, csodálatos építészeti egység.
Az egyes kápolnák homlokzatán máig láthatók az adományozók címerei.
Jézus Szentséges Szíve-kápolna (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A múlt század közepéig keresett búcsújáró hely volt. A század második felében azonban fokozatosan pusztulásnak indult az épületegyüttes. Vandálok eltulajdonították, illetve tönkretették a kálvária egyes műalkotásait. Az ezredforduló tájékán kezdték meg fokozatosan a felújítását. A következőkben a kálvária két templomát mutatjuk be részletesebben.
Mint már írtuk, a kálvárián két templom található. A hegycsúcson épült fel a felső templom, más néven a német templom. Míg a kálvária lábánál találjuk az alsó templomot, melyet szlovák templomnak is neveznek.
A Prágai Kis Jézus szobra (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az alsó templom szimbolikus kaput jelenít meg. Az építmény egy központi főszentélyből (Az utolsó vacsora) és két tornyos mellékszentélyből (Jézus Szentséges Szíve-kápolna, Fájdalmas Szívű Szűzanya-kápolna) áll. Míg a mellékszentélyek domináns elemei a tornyok, addig a főszentélyt kis kupola ékesíti.
A főszentélytől jobbra lévő Jézus Szentséges Szíve-kápolna központi eleme a Jézus Szentséges Szíve-oltár. Az oltár oltárasztalból és oltártáblából áll. Ez utóbbin található a szent sír aranyozott keretbe foglalva. Jézus Krisztus halott testének szobra látható itt. A sír fölötti falon egy nagy, aranyozott töviskoronás szívet helyeztek el, melyet a freskókon megjelenő angyalok vesznek körül. Az oltárból csupán ennyi maradt meg. Sajnos a vandálok eltulajdonítottak több értékes kiegészítő elemet. Az oltár körül térhatású barokk falfestmények láthatók.
Szent Ilona a kereszttel (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A főszentély az utolsó vacsorának állít emléket. A kör alaprajzú kápolnában lévő főoltár faragott domborműve az említett utolsó vacsorát jeleníti meg. Az előző kápolnához hasonlóan a falakat itt is térhatású freskók díszítik. A főszentély két oldalán egy-egy falfülkét alakítottak ki. Balra Szent Ilona a kereszttel, a jobbra a Prágai Kis Jézus szobra helyezkedik el.
Az utolsó vacsora domborműve a főszentélyben (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A második mellékszentély a Fájdalmas Szívű Szűzanya-kápolna. A kápolna eredeti Piétát ábrázoló szobrának csak a torzója maradt meg. Az oltárasztal, a baldachin és a szimbolikus barlang látható. Ám a központi szoborcsoport, a halott Jézus testét ölelő Szűzanya, valamint Mária Magdolna szobrai sajnos nem maradtak fenn. A falakon itt is láthatóak a térhatású falfestmények. Az oltár felett oszlopfős, az oldalsó falakon pedig árkádos ábrázolás figyelhető meg.
A kálvária tartalmi és kompozícióbeli kicsúcsosodása a felső templom.
A bejárati portált oszlopok keretezik. A baloldali kőtalapzaton Mózes szobra helyezkedik el, kezében a tízparancsolattal és egy hatalmas bottal. A jobb oldali kőtalapzaton eredetileg Ábrahám szobra állott.
A keresztre veszítés motívuma (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A felső templom főmotívuma a keresztre feszítés jelenete, amely érckövekből épített dombon kapott helyet. Az életnagyságú szobrok Jézust és a két latort ábrázolják. A jelenet hátterét Jeruzsálem és Selmecbánya tájképei adják. A templombelsőben kétoldalt a térhatású keretbe ágyazva a keresztre feszítést követő események (a keresztről való levétel, a test sírba tétele, a halottaiból feltámadt Krisztus) ábrázolása látható.
Az érckövekből álló domb talapzatánál eredetileg három szobor volt látható. Szűz Mária, Mária Magdolna és Keresztelő Szent János szobrait eltulajdonították. Papírfigurák jelképezik a helyüket.
A felső templom szentélye (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mint látható, a képzőművészeti alkotásokban bővelkedő szakrális hely épphogy megmenekült a teljes pusztulástól.
Az összefogásnak és a hathatós támogatásnak köszönhetően fokozatosan megszépül a kálvária.
Érdemes ellátogatni Selmecbányára, s ha már ott járunk, kihagyhatatlan a Scharffenberg megmászása. A felső templomtól csodás kilátás nyílik a bányavárosra s annak környezetére.
A kálvária látképe az alsó templomtól nézve (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
További felvételek a selmecbányai kálváriáról az alábbi Képriportunkban tekinthetők meg.
Forrás:
K. Vošková: Búcsújáró kalauz a selmecbányai kálváriához
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
