Csáky Pál, Szlovákia volt miniszterelnök-helyettese szerint Trianon rablóbéke volt, Közép-Európa máig tartó konfliktusai pedig abból adódnak, hogy az első világháború után kialakított politikai határok nem fedték az etnikai határokat. A politikus ezt csütörtökön, november 7-én Veszprémben mondta az első bécsi döntés 75. évfordulója alkalmából rendezett kétnapos nemzetközi konferenciát megnyitó beszédében.
Csáky Pál, aki a Magyar Közösség Pártjának elnökségi tagja is, hangsúlyozta, hogy az első világháború után a nemzetek önrendelkezési jogát megtagadták a magyarokról, és bizonyos fokig a németektől is.
A Laczkó Dezső Múzeum és a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége szervezésében létrejött tanácskozáson a politikus úgy fogalmazott, hogy a sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió által nem ratifikált trianoni békére adott reakciók voltak a bécsi döntések, s etnikai szempontból kétségkívül igazságosabb határokat hoztak létre, mint amelyek az első és a második világháború után kialakultak.
Szerinte szlovák, román vagy szerb szempontból úgy tűnhet, mintha a történelem 1918-ban, vagy 1920-ban kezdődött volna, de ez a szemlélet elfogadhatatlan. „Ha pedig azt nézzük, hogy ki hogyan viselkedett, vagy viselkedik a saját kisebbségeivel kapcsolatban, akkor azt látjuk, hogy előszeretettel alkalmaznak kettős mércét” – jelentette ki.
Úgy vélte, hogy a magyarok a külhoni magyarok helyzetét alapvetően emberi jogi és kisebbségi kérdésnek látják, az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai azonban hatalmi és biztonságpolitikai kérdésnek tekintik. Értékelése szerint ezért is alkalmazták és alkalmazzák a magyarság ellen az asszimilálás rejtett vagy durva módszereit.
Némedi Lajos (Fidesz-KDNP), Veszprém alpolgármestere a konferencia elején mondott köszöntőjében azt mondta, azért is sorfordító az első bécsi döntés, mert visszaadta Magyarországnak a Felvidék egy részét, de ugyanakkor elmérgesítette a magyar-szlovák viszonyt.
1938. november 2-án a bécsi Belvedere-kastélyban Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter hirdette ki az első bécsi döntést. Ez lényegében az etnikai revíziót valósította meg: Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részén 11 927 négyzetkilométernyi területet adott vissza, ahol a 869 299 lakos 86,5 százaléka volt magyar és csak 9,8 százaléka szlovák (az új határokon túl 67 ezer magyar maradt).
mti nyomán Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”42420″}
