Az 1996 óta rendszeresen megszervezésre kerülő Magyarok Nagyasszonya-búcsú a jubileumi szentévben október 4-én, szombaton kellemes őszi időben valósult meg a Kis-Kárpátok nyugati nyúlványainál fekvő ősi kegyhelyen.
Az ünnepi szabadtéri szentmise előtt Molnár Tamás, a pozsonyi magyar hívek lelkipásztora tartott a rózsafüzér imádkozással egybekötött elmélkedést. A máriavölgyi bazilika környékén szentgyónási lehetőség volt a teljes búcsú elnyeréséhez.
(Fotó: Duray Rezső)
Az ünnepi szabadtéri szentmise főcelebránsa Majnek Antal, nyugdíjazott munkácsi, kárpátaljai ferences püspök atya volt. A szentmisén a fő hangsúly azon volt, hogy
ez a szentévi búcsú sokaknak sok lelki jót hozzon, és mihamarabb béke legyen a világban.
A szentmise szokásosan a himnuszok eléneklésével ért véget, amelyen a hívők a szenci járásból három autóbusszal és számos autóval vettek részt.
Máriavölgy – Mariathal, szlovákul: Marianka Pozsonytól már csak pár kilométerre fekszik. Legrégibb zarándokhely Szlovákiában, és az első Mária-zarándokhely a történelmi Magyarország egész területén.
(Fotó: Duray Rezső)
Mint ismeretes, Nagy Lajos király, aki nagy Mária-tisztelő volt
1377-ben ellátogatott a csodás gyógyulások helyére, és az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálosoknak adományozta a kegyhelyet.
Későbbiekben kolostort és templomot építtetett itt számukra. I. Lipót császár 1687-ben a pozsonyi országgyűlés alkalmából szintén Máriavölgybe zarándokolt, ahol a már nagyrészt felszabadult országot Magyarok Nagyasszonyának ajánlotta fel.
(Fotó: Duray Rezső)
A helység zarándokéletének megújhodására 1927-től került sor, amikor is a búcsújáró hely gondozását a Vigasztaló Testvérek Kongregációja vette át. 1950-ben a kommunista rezsim betiltotta működésüket. 1989 után ismét visszatértek Máriavölgybe, és a mai napig itt tevékenykednek.
Huszonötezer fős tömegben a pozsonyi és környékbeli magyarokkal 1939-ben Isten Szolgája, gróf Esterházy János is elzarándokolt a kegyhelyre.
A különböző évtizedekből származó hálatáblák is kőbe vésett igazságként jelzik: voltak és vannak ima-meghallgatások.
(Fotó: Duray Rezső)
A gótikus, Szűz Mária születésének tiszteletére felszentelt templomon és az egykori pálos kolostoron kívül a legrégibb építmények közé tartozik a barokk Szent Anna-kápolna (1691) és a további hat máriavölgyi kápolna (17-18. sz.). Figyelmet érdemel a csodaforrás fölé emelt, kör alakú Szent kút-kápolna (1696) és az előtte álló, remetéket – Szent Antalt és Szent Pált – ábrázoló két szobor, amelyek Donner alkotásai. Szlovákiában páratlan, és egyedülálló a keresztút az ötven életnagyságú szoborral.
Duray Rezső/Felvidék.ma
