Felismerte Isten akaratát
Mária názáreti szobájában találkozott Gábor angyallal. Nem tudjuk, hogy fényjelenséget látott vagy hangot hallott, ifjú alakjában állt eléje az isteni küldött, vagy csak belül, a szívében kapta a csendes sugallatot. Mindezt az evangélista nem részletezi. Mintha jelezni akarná: ez nem érdekes! A fontos az, hogy Máriához maga az Isten szólt. És Mária igent mondott az Úr szólítására. Ő az ószövetségi Szentíráson nevelkedett. A próféták pedig úgy adták elő az angyali látomásokat, hogy egyszerre jelezték bennük a földöntúli mivoltot, a hatalmat, az értelmességet és a természetfeletti szárnyalást. Ezért egyszerre négy arcot írtak le benne: oroszlánét, emberét, tulokét és sasét. Innét érthető, hogy Mária megremeg. De nem kételkedik.
Isten hozzánk is elküldi követét. Nem biztos, hogy rendkívüli jelenség formájában. Lehet, hogy egyszerűen a lelkiismeret szaván keresztül. Figyeljünk oda erre az első, belső, felső hangra. És teljesítsük az Úr szólítását. A lelkiismeret a cselekedet előtt vissza akar tartani a rossztól, a jóra pedig buzdít. A cselekedet után elismer, ha megtettük, vagy furdal, ha elmulasztottuk. Adventben különös érzékenységgel figyeljünk fel az Úr követének szólítására, és teljesítsük a lelkiismeret hangját. Szűz Máriával ismételjük: „Igen! Legyen nekem az Úr igéje szerint!”
Vállalta a bizonytalan jövőt
Tolcsvay Mária Evangéliuma című rockoperájában az angyal kibontja a Máriára váró sorsot, amit az evangélista nem részletez:
Üdvözlégy Mária! Készülj a magányra.
Készülj a reményre, a reménytelenségre.
Készülj gyalázatra, készülj dicsőségre.
Készülj kínra, vérre és beteljesedésre!
Élted minden perce darabokra törik
Egyik fele édes, a másik fele méreg
Örökös félelem és örökös béke
Földönfutó leszel, s a világ áld érte.
Legnagyobb magány a végső ölelés
Legnagyobb kín lesz majd a beteljesedés.
Kéred-e, Mária? Szólj hát, ha kéred.
Mária válasza:
Hívom, várom, kérem! Amióta élek,
Csakis Őt szolgálom, övé vagyok régen
Jöjj kedvesem, jöjj hát, jöjj és lakjál bennem.
Dobogjon a szíved az én szívem megett!
Mi sem tudjuk, mi vár ránk a jövőben. De merjük behunyt szemmel rábízni magunkat a Gondviselésre! Saját sorsunkat, nemzetünk jövőjét és a világ ügyét egyaránt. Ez ne passzív beletörődés legyen a változtathatatlanba, hanem bizalomteljes ráhagyatkozás az isteni kézre! Adventben különös buzgósággal szítsuk fel magunkban és erősítsük a remény erényét! „Bölcs belátás bízni abban, kit nem értünk!”- tanácsolja Babits (Ádáz kutyám).
Legyőzte a jellegtelen élet próbatételét
Gondoljuk csak el, Isten a legnagyobb földi méltóságra emelte őt: az istenanyaságra. Ugyanakkor semmit nem tett annak érdekében, hogy különb körülmények közé kerüljön, mint Názáret többi asszonya. Sőt Máriának a megpróbáltatások megszakítatlan láncolata jelzi egész életét. Az angyal, Isten követe, eltávozott Máriától. A vakító fényességet felváltotta a názáreti kunyhó félhomálya. Az isteni üzenet hangja után bekövetkezett a nagy csend. Mária helyében mi mit vártunk volna? Legalább annyit, hogy Názáret népe diadalmenetet szervezzen tiszteletére. Ehelyett Fájdalmas Anya lett abból, aki azt énekelte magáról: „Boldognak mond engem minden nemzedék.”
Amikor Jézus meghalt a kereszten, minden sötétségbe borult, a tanítványok lelkét is elborította a kiábrándultság éjszakája. Egy csillag ragyogott csak, egy fénysugár világított csupán, egyetlen mécses égett: Mária rendíthetetlen kitartása. – Ki merné azt állítani, hogy bennünk nem merül fel soha a lázadás kísértése, amikor talmi értékek földi sikert érnek el, hasznos személyek pedig nyomorognak?
A Boldogságos Szüzet a festők rendszerint fehér ruhában, égszínkék övvel, 12 csillagból álló koronával ábrázolják. Azt hiszem, számunkra a menny Királynőjénél vonzóbb a názáreti Mária alakja házi köntösben, rokkát pergetve. Máriát nem a díszek és a címek teszik naggyá, hanem az erények. A mai vasárnap miseszövegei a hétköznapi Máriát állítják szemünk elé, akinek vonzó erényei elénk tárják, hogyan kell Jézus születésének ünnepére méltóképpen felkészülni. Csak akkor nem csalódunk a karácsonyi ünnepekben, ha Mária adventi erényeit követjük. Csak akkor jutunk el a betlehemi jászolhoz, ha Mária útján járunk. Csak akkor leszünk boldogok, ha álomhercegnő helyett a hit homályában élő názáreti Máriát követjük.
Magyar Kurír, Hajnal Róbert