Ötödik alkalommal rendezték meg Galántán a Nótás Majálist, amely ismét bebizonyította: a magyar nóta nem csupán zenei műfaj, hanem közösségi élmény, emlék, derű és összetartozás is.
Május 8-án délután nótaszó, jókedv és majálisi hangulat töltötte be a Pázmány Péter Alapítvány udvarát Galántán, ahol immáron ötödik alkalommal rendezték meg a Nótás Majálist. A rendezvényre érkező közönséget nemcsak a tavaszi délután kellemes hangulata, hanem a magyar nóta ismerős dallamai is fogadták.
A rendezvény a Galánta és Vidéke Társulás szervezésében, a Nemzeti Együttműködési Alap, a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Külhoni Civil Közösségi Szolgáltató Központ támogatásával valósult meg.
V. Nótás Majális (Fotó: Horváth Adrián)
A májusi találkozó az évek során valódi közösségi eseménnyé vált. Olyan alkalommá, ahol a környék nótaszerető közönsége együtt élheti át azokat a dallamokat, amelyek generációk óta kísérik a családi ünnepeket, baráti összejöveteleket, lakodalmakat, falunapokat és meghitt beszélgetéseket. Ahogy az esemény köszöntőjében is elhangzott: a magyar nóta olyan örökség, amely „bánatban és örömben” is elkíséri az embert, és amely sokszor néhány taktus alatt képes hazahozni a szívet.
A délután fellépői között Vigh Valéria, Matus Ernő, Deák Béla, valamint a Gipsy Virtuoso szerepelt.
Az előadók ismert és szeretett nótákkal teremtettek igazi majálisi hangulatot, a közönség pedig örömmel fogadta a szívből jövő előadásokat.
V. Nótás Majális (Fotó: Horváth Adrián)
Vigh Valéria, akit sokan Valikaként ismernek, aranykoszorús magyar nótaénekesként régóta meghatározó szereplője a nótaműsoroknak és közösségi rendezvényeknek. A magyar nóta szeretetét családjából hozta, s ezt az örökséget ma is örömmel adja tovább a közönségnek. Matús Ernő ugyancsak aranykoszorús nótaénekesként lépett színpadra, akinek nevét a nótaszerető közönség Szlovákiában és Magyarországon egyaránt jól ismeri. Deák Béla előadásában szintén a hagyomány tisztelete, az érzelem és a közvetlenség kapott hangsúlyt.
A Nótás Majális különlegességét éppen ez adja: nem csupán műsor, hanem találkozás. Egy-egy ismert dallam mellett beszélgetések, mosolyok, közös emlékek és új élmények is születnek. A magyar nóta ilyenkor nem a múltból megszólaló emlék, hanem élő közösségi nyelv, amely összekapcsolja az embereket.
V. Nótás Majális (Fotó: Horváth Adrián)
A rendezvény szervezői ezúttal is gondoskodtak arról, hogy a közönség kellemes környezetben, jó társaságban és igényes zenei program mellett tölthesse el a délutánt. Az ötödik Nótás Majális így méltó folytatása lett annak a kezdeményezésnek, amely Galántán évről évre teret ad a magyar nóta szeretetének és a közös éneklés örömének.
A Pázmány Péter Alapítvány udvarán ezen a délutánon ismét bebizonyosodott: amíg van, aki énekli, hallgatja és továbbadja, addig a magyar nóta él, virágzik, és közösséget teremt.
A nótás délutánt két tárlat is kísérte: a „Képbe zárt pillanatok” című kiállítás kajali amatőr fotósok és festők munkáiból adott ízelítőt, „A Szakkör – Tudásunkkal kézen fogva” program alkotásai pedig a kézművesség, a hagyományőrzés és a közösségi alkotás erejét mutatták meg.
SZE/Felvidék.ma
