Nyilván számos váratlan, később felmerülő kihívással lesz kénytelen szembenézni az elkövetkező öt évben a június 4. és 7. között megválasztandó, új összetételű Európai Parlament (EP), ám néhány kiemelt feladat már most jól látható. E feladatok egy része várhatóan „begyűrűzik” a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség időszakába is.
Az alábbiakban jelzünk néhány várható témát.
1. A pénzügyi piaci válság, amely miatt 2008 őszén kis híján összeomlott a bankrendszer, ma már a gazdaság többi részére is kihat: a hitelekkel kapcsolatos megszorítások érintik a háztartási kiadásokat és az ipari beruházásokat is. Európa pénzügyi szabályozási keretének javítása a következő Európai Parlament egyik legfontosabb feladata lesz.
2. A gazdasági válság következményei és a demográfiai változás hatásai elleni küzdelem, továbbá az európai szociális modell megóvása is a képviselőkre váró új feladatok közé tartozik.
3. Az éghajlatváltozás az emberiség előtt álló kulcsfontosságú kihívás. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljából az uniós jogszabályok végrehajtása mellett az EU-nak egyidejűleg tárgyalásokat kell folytatnia egy, az egész világra kiterjedő, a kiotói utáni éghajlati rendszerről is. Erről Koppenhágában 2009 végén állapodhatnak meg.
4. A külügyi feladatok között szerepel az Oroszországgal kötött, lejárt partnerségi és együttműködési megállapodás újjal való felváltása, az Oroszországból Ukrajnán át érkező gáz biztosítása, a Kínával folytatott kereskedelem nem tarifális akadályainak felszámolása, az izraeli–palesztin konfliktus megoldásához való hozzájárulás, továbbá a Latin-Amerikával kötött társulási megállapodásokkal kapcsolatos fejlemények nyomon követése.
5. Az EU-hoz 2007-ben csatlakozott Bulgária és Románia. Horvátország, Törökország és Macedónia jelenleg hivatalos tagjelölt. Mások, így Szerbia, Montenegró és Koszovó előbb-utóbb – egyre erősödő vélemény szerint inkább utóbb, de – szintén számíthat a csatlakozásra. Az elkövetkező években a parlament napirendjén meghatározó téma lesz az azzal kapcsolatos vita, hogy ezek az országok hogyan állnak a csatlakozási felkészüléssel.
6. A tagállamokat a migráció kezelésével kapcsolatos együttműködésre kényszeríti, hogy évente sok ezer bevándorló érkezik az EU-ba, és hogy bármely ország stratégiája kihathat szomszédjára is. A kiegyensúlyozott uniós bevándorlási politika előnyös lenne mindenki számára.
7. A New York-i, madridi és londoni támadásokat követő években a tagállamok fejlesztették a terrorizmus elleni küzdelem összehangolását, részben az Europol és az Eurojust „együttműködési platformja” révén. A terrorcselekmények megelőzésére irányuló új intézkedéseket az új parlament képviselői megvizsgálják. Szintén fontos kérdés az egyfelől a biztonság és a védelem, másfelől a magánélet és az alapvető jogok közötti egyensúly.
8. A most megválasztandó képviselők részt vesznek a közös uniós agrárpolitika 2013-ra tervezett, következő reformjában. Az eredmény részben a tagállamok között folytatott, várható költségvetési küzdelmeken, részben más tényezőkön – például az éghajlatváltozáson – múlik. Ratifikálása esetén a Lisszaboni Szerződés az Európai Parlamentet a mezőgazdasági miniszterekkel közös döntéshozatali hatáskörrel ruházza fel ezen a területen.
9. Ha érvénybe léphet, a Lisszaboni Szerződés megteremtheti annak jogi keretét és eszközeit, hogy Európa megfelelhessen a jövő kihívásainak. Az EU egésze válhat demokratikusabbá, ha a közvetlenül megválasztott Európai Parlament több jogkörhöz jut az uniós döntéshozatalban, például a belügyek, a mezőgazdaság és a költségvetés terén.
Felvidék Ma, MTI, jag
