Történelmi jelentőségű év volt 1989 – jelentette ki az osztrák államfő a magyar határnyitás huszadik évfordulója alkalmából rendezett konferencián csütörtökön Bécsben.
Az 1989-es év eseményei, köztük az osztrák-magyar határzár lebontása, teljesen megváltoztatták Európát, az azóta eltelt húsz év pedig békét, szabad és demokratikus, határok nélküli Európát hozott – mutatott rá Heinz Fischer.
Az eltelt húsz év tanulságairól szóló kétnapos konferencia első napján részt vett mások mellett Michael Spindelegger osztrák, Balázs Péter magyar és Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter is.
Az 1989-es év eseményei, köztük Nagy Imre és társai rehabilitációjának kezdete és az osztrák-magyar határzár szimbolikus átvágása június 27-én egészen megváltoztatták Európát. Felidézte azt is, hogy ebben az évben szavazta meg az osztrák parlament is az Európai Unióval – akkor Európai Közösségekkel – való csatlakozási tárgyalások megkezdését. Az azóta eltelt húsz év pedig békét, szabad és demokratikus, határok nélküli Európát hozott – mondta. „2009-re megvalósultak azok a célok, amelyekről szüleink és nagyszüleink a II. világháború után még álmodni sem mertek” – fogalmazott.
Az „Európa-béketervnek” ma is van létjogosultsága, még ha vannak is kétkedő hangok – hangsúlyozta beszédében Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter. A kétkedők meggyőzésének egyik módja lehet „közelebb vinni Európát” a fiatalokhoz. Fontos érvként említette, hogy a huszonhét tagállam együtt erősebb, mint külön. Ezt a gazdasági válság is megmutatta – mondta.
A konferencia keretében a Regionális Partnerség tagországainak képviselői kerekasztal-beszélgetést folytattak egymással az elmúlt húsz év közép-európai politikájáról Paul Lendvai ausztriai magyar újságíró vezetésével. Magyarország, Szlovákia és Ausztria külügyminiszteri, Szlovénia, Csehország és Lengyelország államtitkári, illetve miniszterhelyettesi szinten képviseltette magát.
A beszélgetés keretében a magyar külügyminiszter átadta a vasfüggöny egy darabját osztrák kollégájának. Balázs Péter hozzászólásában rámutatott, hogy a szimbolikus jelentőségű esemény éppen az osztrák-magyar határon történt.
A sikerek mellett a problémákról is szó esett. A magyar külügyminiszter beszélt arról is, hogy habár a koppenhágai kritériumokat teljesítették az új tagállamok, néhány történelmi problémát is magukkal vittek az EU-ba, amelyek megoldásán együtt kell dolgozniuk. A szlovák és a magyar külügyminiszter egyaránt hangsúlyozta, hogy aktívan kell fellépni a nyitott kérdések megoldása érdekében.
A szlovák diplomácia vezetője, Miroslav Lajčák többek között arról is beszélt: a kisebbségeket óvni és védeni kell, ugyanakkor „nem lehet visszamenni az időben”.
„Nem várhatunk másokra, nekünk magunknak kell megmutatnunk, hogy képesek vagyunk közös ügyeinket kezelni” – hangsúlyozta később egy sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy milyen szerepet játszhat a szlovák-magyar kétoldalú kérdések megoldásában az Európai Unió.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a térség országainak számos közös érdeke van, érvényesítésüknek több meglévő és tervezett regionális együttműködés ad keretet. Ezek egyike lehet az uniós tagországok Duna-menti együttműködése, amelyre a közelmúltban tett javaslatot Ausztria és Románia.
Magyarország támogatja a Duna-menti kezdeményezést és reméli, hogy a júniusi uniós csúcstalálkozón is napirendre kerül – mondta el Balázs Péter az MTI-nek nyilatkozva.
Az MTI kérdésére megerősítette, hogy a Külügyminisztérium nem akarja bezárni a kassai főkonzulátust, erről értesítették a pozsonyi nagykövetet, a kassai főkonzult és Csáky Pált, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökét is. „Ki van zárva” a képviselet bezárása – mondta.
Magyarországról nem nehezedik nagy nyomás Ausztriára amiatt, hogy Bécs az EU-hoz 2004-ben és azután csatlakozott tagállamokból érkező munkavállalók részleges és átmeneti korlátozásának meghosszabbítását szeretné keresztülvinni Brüsszelben. „Az emberek nagyjából kitöltik a meglévő kereteket, tudomásul vettük, hogy (Ausztria) még két évig fenntartja a korlátozásokat és megpróbáljuk szakmák szerint kihasználni a lehetőségeket” – mondta.
Werner Faymann osztrák kancellár és a Michael Spindelegger a schengeni övezet külső határainak szigorúbb őrizetéről is tárgyalt szerdán Brüsszelben. Balázs Péter ezzel kapcsolatban az MTI kérdésére elmondta: Magyarországra nem érkezett hivatalos jelzés arról, hogy Ausztria ne lenne elégedett a magyar határőrizettel.
Az egész éves rendezvénysorozatba illeszkedő kétnapos konferencián neves személyiségek, köztük húsz évvel ezelőtti és jelenlegi vezető politikusok, történészek, művészek, a gazdasági élet képviselői és mások cserélnek eszmét az 1989-es év politikai, gazdasági és kulturális hozadékáról és az egyesült Európa új fejlődési irányairól.
Felvidék Ma, MTI, ddg
