A házbizottsági ülés miatt ma késett a plenáris ülés. A frakcióknak arról kellett megállapodást kötniük, hogy milyen formában támogatnák azt a törvényhozási nyilatkozatot, amely az Európai Emberjogi Bíróság feszületekkel kapcsolatos döntése alól kivonná Szlovákiát.
A házbizottság elé terjesztett javaslat leszögezi, hogy a feszület Szlovákia kulturális örökségének része, középületekben előforduló használata pedig semmilyen formában nem sérti a szülőket gyermekük neveltetésének meghatározásában, mivel a jelképnek nincs ideológiai befolyása az állami iskolai vagy óvodai nevelésre.
Annál nagyobb ideológiai befolyása lehet Szlovákia lakosságának életére, ha a parlament elfogadja Rafael Rafaj és Ján Slota hazafiassági törvényjavaslatát, amely a jövőben állampolgársági hűségesküt írna elő a személyi igazolványukat először átvevő szlovákiai állampolgároknak. A javaslatba foglalt eskü szövege megegyezne a parlamenti képviselők, köztisztviselők és közszolgák esküjének szövegével. A törvény rendelkezései egyaránt vonatkoznának az állami és nem állami szervekre és intézményekre, a természetes és jogi személyekre. Ha a plénum megszavazza, április elsején lép életbe.
A törvény azoknak az elveknek, céloknak és jogszabályoknak az összefoglalása, amelyek erősítik a hazafias nevelést mint a nemzettudat, az öntudat és a nemzeti identitás eszközét, a hazához való hűséget, az odaadást, a múltra és jelenre kiterjedő büszkeséget, valamint a honvédelem terén megnyilvánuló hűséget. Rafaj és Slota előírná, hogy törvény kötelezzen mindenkit a nemzeti büszkeségre, a kulturális és oktatási tárcát, a Matica slovenskát és a külhoni szlovákok hivatalát ennek a végrehajtására pedig külön is kötelezné. Visszatérne a mečiari „dalolós” korszak, mert minden parlamenti és kormányülés a himnusszal kezdődne, de az iskolák sem úsznák meg, ott is kötelező lenne a hetet himnusszal kezdeni. Bekerülne a tantervbe a hazafias nevelés, a honvédelem, a nemzeti büszkeség kötelező oktatása… Vonatkozna a kötelezettség a helyi és megyei önkormányzatokra, de a különböző népgyűlésekre is. Kötelező lenne himnuszt játszani a sportrendezvényeken, és törvény kötelezné a himnusz napi sugárzására a közrádiót és köztelevíziót.
A törvény indoklásából egyértelmű, hogy nemzeti öntudat, nemzeti identitás alatt kizárólag etnikai értelemben vett szlovák nemzeti identitást ért a törvény előterjesztője, a cirill-metódi hagyományok, illetve a nagy szlovák nemzetébresztők – Bernolák és Štúr – szellemében. A kis nemzeteknek ki kell nőniük önmaguk alábecsüléséből. „Időszerű Ľudovít Štúr gondolata: Először önmagunknak kell szolgálnunk, csak utána másoknak.”
Azoknak, akik megtagadnák az állampolgári hűségeskü letételét, több alapvető emberi jogát megvonnák. Dušan Jarjabek (Smer) megkérdezte: megvonnák-e az általános választói jogát is, illetve a külföldiek – művészek, vendégkarmesterek, vendégtanárok stb. – nem kaphatnának munkát, mert nem tették le a szlovák hűségesküt… Sok minden elhangzott a törvény védelmében vagy ellene, de a vitázó többség ragaszkodott a hazafias nevelés törvényesítéséhez. Módosításokat a második olvasatban az előterjesztők is megengedtek. S erre minden esély megvan, mert a koalíciós tanács a plenáris ülés előtt ebben állapodott meg.
A parlament üléstermét a törvényjavaslat vitájának idejére tüntetésül és tiltakozásul elhagyta az ellenzék. A független képviselők közül azonban többen is felszólaltak. František Mikloško például primitív hatalmi gyakorlatról beszélt, amellyel a nemzetiek a sajátos botrányos vagyonügyeiket akarják leplezni, pedig hazafiságra leginkább példával nevelhetnének, mint a beszédeikben többször idézetett De Gaulle tábornok tette. Vladimír Palko arra figyelmezette a nemzetieket: nem kellett volna megszavazniuk a Lisszaboni Szerződést, s akkor most nem lennének tudathasadásosak, hiszen most már két lobogójuk, két államfőjük is van… Amikor a szerződésről szavaztak, miért nem gondoltak a haza védelmére?!
Felvidék Ma, gy
