Pozsony nincs abban a helyzetben, hogy kivegye a részét az eurózóna 440 milliárdos válságkezelő alapjából – derül ki a Hospodárske noviny gazdasági napilap számításaiból. Az országnak akár 5 milliárd euróba is kerülhet a mentőcsomag és a krízisalap, miközben a költségvetés teljes bevétele csupán 12,5 milliárd euró. Pozsonynak a legvégső esetben – ha a bajba került tagállamok lehívják a teljes hitelkeretet és a hitelezők beváltják a tagországok által vállalt garanciát – 4,488 milliárd eurót kellene előteremtenie, írja a szlovák gazdasági lap cikke nyomán a Napi Gazdaság. Emellett a Görögországnak szánt 80 milliárd euróból 816 millió esik rá, így összesen 5,304 milliárd euró terhelheti meg a szlovák államkasszát.
Ez az idei állami költségvetés 12,53 milliárd eurós bevételének 42 százaléka. Robert Fico miniszterelnök azzal nyugtatta a közvéleményt, hogy Szlovákia nem fog ténylegesen fizetni a válságkezelési mechanizmusban, csak garanciákat vállal, a pozsonyi parlament ellenzéki pártjai viszont nem támogatják a szlovák részvételt a rendszerben.
Németország, Franciaország és más eurózónatagok is számíthatnak arra, hogy elveszítik adósságaik A szintű besorolását, miután részt vesznek a válságkezelő rendszer működtetésében – állították tegnap a Bloombergnek nyilatkozó szakértők.
Štefan Kolek, az UniCredit S.p.A. müncheni stratégája egyenesen „a legmagasabb szinten folyó piramisjátéknak” értékelte azt a mechanizmust, amelyben az övezet országainak garantálniuk kell a bajba kerülő államoknak nyújtandó kedvezményes hiteleket, továbbá amelyben az Európai Központi Bank, illetve a német, a francia és az olasz jegybank eurózónás államkötvényeket vásárol.
A stabilizációs rendszer végül is egymás államadósságának átvállalására kötelezi a tagországokat, amivel nem csökkenteni, hanem növelni fogja az államadósságokat. Gary Jenkins, a londoni Evolution Securities Ltd értékpapír-kereskedő stratégája úgy véli, az a tény, hogy az eurózóna deklarálta bármely tagja államcsődjének megakadályozását, továbbá önmagában a csomag nagysága arra szorítja a hitelminősítőket, hogy átgondolják besorolásaikat.
A mentőcsomag az első lépés lehet a pénzkínálat növelése és a pénzügyi zsargonban moral hazardként ismert jelenség (a pénzintézetek, tudván, hogy úgyis megmentik őket, az elfogadhatónál nagyobb kockázatokat vállalnak) exponenciális terjedése felé – véli Jim Reid, a Deutsche Bank AG londoni stratégiai elemző központjának vezetője.
A hétvégén elfogadott válságkezelési mechanizmus csak egy napra nyugtatta meg a pénzpiacokat – tegnap ismét gyengült az euró és estek a tőzsdék, mivel a befektetők attól tartanak, hogy a szükséges államháztartási reformok késése vagy elmaradása miatt az óriási összegű mentő csomag sem lesz képes megakadályozni a görög fiskális válság tovaterjedését.
John Lipsky, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) első igazgatóhelyettese a Bloombergnek nyilatkozva azt mondta, hogy a válságkezelő mechanizmus elfogadása az első fontos lépés volt, de most látnunk kell, milyen kiigazításokat vállalnak Görögországon kívül más országok. Lipsky szerint a következő néhány évben gyakorlatilag minden fejlett államnak mérsékelnie kell költségvetési deficitjét.
Napi Gazdaság
